|
A bunkofonos Mórickától Pozsgay Imre sírjáig
Kedves városlakó olvasók!
Amióta a magyar szellem két fáklyája, Jókai Anna és Pozsgay Imre egy testülethez tartozik, mindez ráadásul Orbán Viktor zászlaja alatt, mi folyamatos extázisban vagyunk. Ez csak fokozódott, amikor Finta József építész a Nemzeti Konzultációs Izé tagjaként bejelentette, hogy pályázatot írtak ki Budapest új építészeti szimbólumának megalkotására, bármit is jelentsen ez. Aztán eszünkbe jutott, hogy ha valaki igazán teletojta a fővárost építészeti jelekkel, akkor az éppen Finta volt, aki az Intercontinental szálloda óta némi túlzással monopolizálta a nagyobb belvárosi épületek tervezését, függetlenül az aktuális kormány színeitől. A parókagyanús hajú építészt igazából nem tudjuk hová tenni. A Rózsadombi Taxisbarokk Pápája vagy a Rendőrpalota technicista felhőkarcoló-építésze az igazi arca? Hogy könnyebb legyen eldönteni, alant megmutatjuk a Mester tíz legfontosabb fővárosi művét, Ön pedig szavazhat, hogy tetszik-e vagy nem. Mindezt nullától tízig teheti. Aztán ezek mellé állítottunk tíz, a rendszerváltás óta felhúzott fontosabb épületet, más szakemberek tollából, hogy legyen összehasonlítási alap a Fintán Kívüli Univerzumból is. Csemegézzen ezek között is, aztán értékeljen! Tippünk az, hogy a végeredmény meglepőbb lesz a Tankcsapdára csápoló Koltay Gábornál is. Hajrá!
Finta József
Finta József
Finta József az ország grandiózus épületeinek javát tervező építész 1935-ben Kolozsváron született, és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait. Diplomája megszerzése után a magyar építészet egyik neves műhelyének, a Lakótervnek lett munkatársa, osztályvezetője, majd igazgatóhelyettes-főépítésze. 1995-ben önálló stúdiót alapított, melynek ma is ügyvezetője.
Munkásságát számos állami kitüntetéssel díjazták. Harminc évesen, 1965-ben kapta első komoly kitüntetését, az Ybl díjat, 1970-ben pedig Állami díjat vehetett át.
Finta a rendszerváltás előtt és utána is jelentős állami megbízásokat kapott. Első nagy munkája a salgótarjáni városközpont üzletközpontja volt. 1966-ban építette a Hotel Intercontinentalt, 1981-ben pedig a Fórum Hotelt, azt a két épületet, amelyek ma is meghatározzák a pesti panorámát. A hetvenes-nyolcvanas években szállodák sora fűződik a nevéhez, így a Volga, a Penta és a Novotel. A rendszerváltás után a Kempinski Hotelt (1988-91), a Bank Centert (1991-95), a Teve utcai Rendőrségi székházat (1995-96) és a Westend épületét tervezte.
Politikával a nyolcvanas évek óta foglalkozik, 1985-90 országgyűlési pótképviselő volt. 1985-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1993-ban pedig rendes tagja. Tagja ezen kívül a Professzorok Batthyány Körének, és az Orbán Viktor által bejelentett Nemzeti Konzultációs Testületnek.
Díjai: Állami Díj (1970), Ybl Miklós-díj (1965, 1972), Pro urbe Budapest (1983), Magyar Művészetért Díj (1993), Kossuth-díj (1996), Steindl-díj (1999)
Véleményüket, észrevételeiket ide írják meg!
|
hirdetés
|