További Sziget cikkek
A robbanótest elnevezése a sajtóban - így nálunk is - tévesen aknagránátként jelent meg. Ez azonban az aknavetőből kilőtt, hosszúkás, halacska alakú lövedéket jelent. A szigeten talált tárgy neve valójában akna. Ezen belül megkülönböztetünk gyalogsági - emberek megölésére való -, és járművek elleni, vagyis harckocsiaknát. Utóbbit a német Tellermine nyomán tányéraknának is nevezték abban az időben, amikor a most felbukkant példány odakeveredhetett.
Index: Milyen nemzetiségűek vagytok?
Christoph: Falusi srácok vagyunk, Svájcból. Egy vidékről származunk. Lukas itt utazgat Kelet-Európában, én meg jöttem a fesztiválra.
Hogy találtátok az aknát?
Lukas: Éppen a Dunában úszkáltam..
Tudod, hogy tilos?
Lukas: Igen, jól tudom, hogy hivatalosan tilos, de sokkal egyszerűbb ott tisztálkodni, mint idebent sorban állni a zuhanynál. És különben is, rengetegen fürdenek a folyóban, szerintem hallgatólagosan ez meg is van engedve. Na szóval, ott a parton pihengetünk, úszkálunk a Dunában, vagyis inkább csak úgy fürdünk, mert maximum másfél méteres lehetett a víz és rálépek egy nagy kerek dologra. Gondoltam, hogy egy nagy kő, kivettem, hogy megdobjam a barátaimat.
Mekkora volt?
Lukas: Frizbi méretű és olyan tíz centi széles. Elég nehéz.
És rögtön tudtátok, mi ez?
Lukas: Dehogy tudtuk, azt hittük, valami ipari hulladék. De aztán elkezdtünk poénkodni azon, hátha bomba. Hosszan röhögtünk, hogy idejövünk Kelet-Európába mi, a kapitalisták, és találunk egy kommunista időkből származó bombát. Egy igazi szocialista emlék. Az egyik haverom még oda is vágta a földhöz, de nem lett semmi.
Ti értesítettétek a tűzszerészeket?
Christoph: Nem, hanem egy parti őr, aki arra járőrözött. Nézte, min röhögünk, és ő mondta, hogy ez valami háborús cucc lehet. Elkezdett telefonálgatni és akkor ki is ürítették a területet. Ha jól tudom, egy második világháborús akna, ami ha robban, háromszáz méter sugarú körben tarol. Szerencsére a gyújtószegecse tiszta rozsda volt, így nem robbant a kezünkben.
Merre utazol?
Már voltam Szerbiában, Szlovákiában és Csehországban. A cseheknél elképesztően sok a turista, és mindenért lóvét kérnek. Bemegyek egy múzeumba: belépő, temetőben: belépő. Ráadásul rohadt drága. Szlovákia bejött, meg Budapest is. A város tök jó néz ki, és a Rudas Fürdőben is voltunk. A fesztivál meg végképp menő.