Dömötör
3 °C
11 °C

A Képzelt riport Sziget-ellenes kommunista propagandamű

2007.08.08. 00:00
| Módosítva: 2009.04.02. 19:22
„Megvan nektek a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról?” – érdeklődtem az ismerősöktől, akik visszakérdeztek, hogy bakeliten vagy cédén. A 15. Sziget fesztivált mi mással ünnepelhetnénk, mint egy Sziget-ellenes musicallel: nemi anarchia, drogok és rockzene. Déry Tibor ugyanis a popfesztivál díszletében Amerika-ellenességét fejtette ki, miközben újramesélte a zsidók elhurcolását.

A 77 éves bácsi hippikritikája

Déry a hírekben olvasott a fesztiválról, és annak botrányáról: a legendás motoros banda, a Hell's Angels 500 dollárnyi sörért elvállalta a rendezvény biztosítását, csak a piával előbb végeztek. A Rolling Stones ingyenes koncertjén egy 18 éves fekete bőrű férfi meghalt a Pokol Angyalainak közreműködésével, persze ez mind csak izgalmas díszlet a nagy kapitalista vircsaft erkölcsi fertőjének részletes bemutatására. A 77 éves író valószínűleg tényleg erkölcs- és történetfilozófiai vizsgálódásra alkalmasnak tartotta a témát, bár a beatdolgokhoz semmi köze nem volt. Állítólag a kor kultúrfeje, Aczél György személyes kérésére, a hippikultúra kritikájaként írta meg a szöveget, hogy bebizonyítsa, ez a létező világok legrosszabbika. Mármint az amerikai: ész nélkül drogoznak és dugnak az emberek, plusz mindenki náci.

Hősünk, József New Yorkba disszidált magyar, aki a Rolling Stones ingyenes, altamonti koncertjére tart, amit 1969-ben azzal az elképzeléssel szerveztek, hogy ez lesz a nyugati part Woodstockja. A háromszázezres tömeget Déry nem bírta felfogni, amit nem csodálunk, hiszen a Sziget teltháza is kibírhatatlan, de a 77 éves írót annyira sokkolta, hogy a pokolt vizonálta, és benne az ördögöt, aki fűszoknyában énekli a Sympathy for the Devilt.

Nemi anarchia, pfúj

A belülről bomlasztott rendszer Medgyessy Péter-féle tétele itt sem áll, hiszen a regényben a lehető legvisszataszítóbb helynek írja le a zenei fesztivált, ahol egy bebaszott náci csoport veri agyon a négereket. Igen, a 71-es kiadásban még fontosabb volt az imperialista kapitalizmus lerombolása a politikai korrektségnél, de legalább nem majmoztak, mint Mészöly Kálmán.

Déry fogta a hírt, majd sötét, fortyogó pokolként létrehozta az amerikai popfesztivált. Az irodalmár, Pomogáts Béla szebben mondja: Dante Infernóját jeleníti meg, sőt: „Az értelmetlenül s rend nélkül burjánzó létezés képe, amely valóban evokatív módon jellemezhető a fesztivál groteszk, zűrzavaros és ijesztő jeleneteivel, először a kapitalista társadalom anarchiáját leplezi le. Mint ahogy szociológia értelemben is e társadalom egyik legsúlyosabb és legjellegzetesebb válságtünete az a kábítószer-élvezet, nemi anarchia és gyilkosságig fajuló erőszak között dühöngő tömeges őrület, amely a pop-fesztiválon alakot ölt.”

Húsos, izmos ülepével

Egy igazi beatkönyv szex nélkül nem íródik meg, de nekünk itt csak egy nyamvadt homoerotikus testleírás és felkínálkozás jut, biztos azért, mert ahogy írták az értelmezők: „Műve, ha kell, tárgyilagos, mint egy katalógus, máskor metaforikus, mint egy kötlemény.” A Képzelt riport a beatirodalom klasszikus motívumát felhasználva egy országúti utazással indít (mondjuk mi mással?), ahol egy „befaroló” Forddal szedi fel József a „a fiatal, rendezett vonású, bár kissé nőies arcú” stoppost, akinek „jó alakja volt, feszes, a vékony dereka alatt hosszú combokkal s kissé lányosan húsos, izmos ülepével”. 1971-ben eléggé megzavarodhatott az olvasó, amikor József finoman rákérdez, hogy megkúrhatja-e legalább, vagy valami. Ezt Presserék hogyan énekelték meg?

Levegőkapkodó elbeszélés

A Kritika 1972/1-ben Almási Miklós azt írja, hogy elbeszélésével parodizálja Déry a levegőkapkodó elbeszélésmódot. Ne menjünk bele, hogy ez vajon mit jelenthet, nagyjából a sok és gyors nézőpontváltást, ami lehet erény, de inkább idegesítő, mivel a fesztivál története egybeíródik a magyarországi zsidóüldözésekkel. Így válhatnak a Pokol Angyalai náci katonákká.

Egyébként ezt érdemes matematikai képletben levezetni: a náci úgy aránylik a Pokol Angyalához, mint a zsidó a néger koncertlátogatóhoz, miközben mindkét világ maga a pokol. A sok unalmas bibliai parafrázis közül a tízméteres kígyóval való beszélgetés lóg ki, amiben a madáchi hagyományt keveri a szerző a Hunter S. Thompson-ival. József nem szívott, egyszerűen annyira hülyén érzi magát a szövegkörnyezetben, hogy kígyókkal beszélget.

Bibliai parabolák az erkölcsi fertőben

Az első százvalahány oldallal még nincs is különösebb gond, addig olyan, mintha a Fókuszt Pilhál Gyuri bácsi tudósítaná a Sziget alatt: József minden spanglira és szexre rácsodálkozik, majd rögtön valami erkölcsi tanítást böfög fel. Tehát 71-ben ez lehetett nagyon előremutató, meg hát tényleg csak hírekből és képekből tudta összetenni Déry, mi is történik olyan messze. Szóval nagyon meleg van, hatalmas porfelhő ül rá a fesztiválra, a Rolling Stones lép fel, az LSD és a fű megy, a dugás olyan népi játék, mint a fogócska. József katolikus iskolákban is kínos bibliai történetekkel szól hozzá az éppen folyó beszélgetésekhez, miközben azon szenved, hogy nem találja az ő Eszterét.

A zsidónégerek gettósítása

A második száz oldalon lép be a képbe Eszter, aki végig a zsidó sorson kesereg: nyilasok és nácik jönnek elő a rémképekben, akik LSD-t árulnak. Miért? Mert Déry sugalmazása szerint a Pokol Angyalai megfeleltethetők a nyilasoknak, így legalább a nácikártyát is ki tudja játszani a szerző. Ezt a meszidzset minden olvasó könnyen megfejtheti, és végre világosan láthatja, mi zajlik egy ilyen fesztiválon. A Civil Sziget zsidó sátrát már pakolják is össze. Ha valakinek ez sem világos, akkor egy idézet az ideológiai zagyvából: „Úgy hallottuk, Hitler parancsára gettóba zárják a négereket, akarom mondani a zsidókat.” Eszter a saját történetszálában folyamatosan azon kesereg, hogyan ölték meg a családját, illetve hogyan menekült meg („Nem menekültem meg!” - Eszter). A nő a sátrak világában bújkálva menekül saját zsidósorsa és barátja elől, míg a tragikus befejezés el nem következik.

Tényleg egy kurzusdarab született volna? A háttérben Aczél és Déry barátságáról (a korban ezt a fogalmat nehéz értelmezni) lehet tudni: 66-68 között a főelvtárs segít az írónak a lakása komfortosításában, 71-ben Déry soron kívül kap Citroent, majd cserébe kéziratait Aczélra bízta. E barátság hátterében egyébként állítólag Böbe, a feleség állt. Mondjuk mindez azután történt, hogy az írót 57-ben börtönbe zárták.

Művi édenek

Dérynek van néhány munkája (G. A. úr X-ben, Felelet, A befejezetlen mondat), amivel foglalkozik az irodalomtudomány, levelezését, írásait filológusok rendezgetik, de a Képzelt riportot a kevésbé sikerült időskori művek közé sorolják, ezért nem beszélnek róla, mintha nem is lett volna soha.

A korabeli sajtóban valóságkritikaként méltatták a szöveget, sőt Ungvári Tamás kiemelte: „Déry nem stílusban realista, hiszen eszközeit rendszerint nem a realizmus fegyvertárgyából válogatta. De éppen valóságtisztelete, valóságszeretete avatja egy mélyebb és emberibb világ igazságának megfejtőjévé”. Míg Marx József ÉS-beli kritikájában így foglalta össze: „Déry Tibor, mind az intellektus (József), mind az érzelmek (Eszter) oldaláról elítéli – természetesen fenntartásosan és árnyaltan – a >>művi édeneket<<, amelyeket a jelenkori Amerika kínálhat.” A szakértő közönség tehát rendesen az emberek szájába rágta, mennyire szar Amerikában.

A musical megint egy másik dolog. A Jézus Krisztus Szupersztár felfoghatatlan siker volt világszerte, Magyarországnak is kellett valami, ami dalban mondja el, hogy a fiataloknak miért jó a Kárpát-medencében. Az Illés együttes és Bródy János is visszautasította, hogy ebből musicalt csináljanak, feltehetőleg, mert Déry a porba gyalázta azt a kultúrát, amiért annyira rajongtak. De ekkor jött az Adamis Anna-Presser Gábor páros, akik biztos a belülről bomlasztás jól ismert stratégiája miatt elkészítik az előadást, miközben teljesen kitörlik az emberek fejéből, mennyire súlyos baromságokat írt le Déry.

Mára a Képzelt riport ugyanolyan béna házibulizene, mint az István, a király. Plusz a kiherélt ideológiai maszlag a háttérben mégis csak megmaradt, elég elolvasni a musical dalszövegeit, ezért érthetetlen, miért ezzel ünneplik a Sziget 15. évfordulóját.