Mielőtt végleg összeesünk

Az utolsó nap estéjén, amikor a fesztivállátogatók szemében már csak tompa fény dereng, a bőrük meg elszürkült a kívülről és belülről rápakolt különféle anyagoktól, egészen külünleges sziget a Roma Sátor: folyamatos, lelkes tánccal próbálják meg a testüket rávenni az emberek arra, hogy ne azonnal mondja fel a szolgálatot. Hanem csak egy pár óra múlva, ha lehet.

Ekrem & Gypsy Groovz

Az Andro Drom alapító tagjaival kiegészült Romano Drom tizenegy óra körül még javában játszott. Igazából marhára lehetne unni ezeket a magyar autentikus cigány zenét játszó zenekarokat, akik a különlegesebb színekkel operáló Etnorom kivételével hangszerelésben is tökugyanolyanok. A csúcsformájában levő Romano Drom viszont, amellett, hogy rendesen megugráltatott egy sátornyi nyugateurópai fiatalt, feszesen és hatalmas kedvvel játszotta a roma alapdalokat.

Az átszerelés után következő, Ekrem & Gypysy Groovz nevű szerb rézfúvós zenekar tizenkét tagú harci csapatában van egy dobos, öt trombitás, öt tubás meg egy klarinétos. Szóval ránézésre teljesen sztenderd, Kusturica-filmekből ismert cigány rezesbanda. Viszont sokkal-sokkal jobbak bármelyiknél, mert olyan zenét játszanak, amiről a mexikói pampák, a spanyol kasztanyettások, és a riói karneválon riszáló nagyseggű nők egyaránt az ember eszébe jutnak.

A rezes cigányzenében is megvannak a sztenderdek, amelyeknek senki nem tudja címét, de aki az elmúlt tizenöt évben Kelet-Európában lakott, minden hangot ismer ezekből. Én egy számot jegyeztem meg amit azonosítani is tudok: a Balkan Hot Step című, pár évvel ezelőtti N.O.H.A.-feldolgozás eredetijét.

Nem lehetnek nagyon összeszokott zenekar, már-már egy komolyzenei koncentrációval néztek egymásra és a keresztapaként figyelő, vezénylő és aggódó trombitás-zenekarvezetőre. Ami kicsit mókás egy ilyen zenekarnál, de az a helyzet, hogy nagyon jót tett a hangzásnak: klasszisokkal jobban játszanak, mint ösztönből zenélő, lakodalmas zenét játszó pályatársaik. Szerencséjük is van: van egy maximum húszéves dobosuk, aki a batucada-döngölésben és a lakodalmas esztam-ritmusban is csillagos ötös.

Az elképesztően fegyelmezett zenekar nem csinált folyamatosan olyan bulit, mint a Romano Drom, viszont végig érdekes tudott lenni. A füstös-koszos balkáni hangulat helyett inkább világutazós cigányzenét játszanak és néha olyanok, mint egy rendes mexikói mariachi-zenekar, hősies szólamokkal, máskor pedig, amikor átengedik a dobosnak a szólószerepet és az nekiáll pörgetni, pontosan olyanok, mint Fatboy Slim a legbrutálisabb bigbeat-számában, a kiállás közepén. (A-)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!