Sziget idején kiderül, hogy kilencmillió hangmérnök országa vagyunk: mindenkinek van – általában rossz – szava a koncertek hangosítására. Túl erős volt a szubbasszus, túl halk az éjféli punkkoncert, a metálszínpad sátorában pedig egy szót sem lehetett érteni az együttesek dalaiból. Tavaly a Sziget-sör legendájának jártunk utána, idén a hangosítással kapcsolatos tényeket és tévhiteket szedtük össze.
Nem lomokkal hangosítanak
A színpadokon a Meyer Sound cég hangtechnikai eszközeivel végzik a hangosítást, egészen pontosan 401 darab Meyer hangfalat helyeztek ki a Szigetre. A nagyszínpadon a cég digitálisan vezérelt, 300 kilowattos Line Array hangrendszere állt csatasorba. "Ez az egyik legmodernebb felszerelés a világon" – mondja Dudás Béla, a Sziget produkciós technikai vezetője, a hangosítás fő felelőse. "A Metallica riderében például szinte teljesen ugyanaz a hangfelszerelés van leírva, mint ami a nagyszínpadon található." A gyártó hatfős csapatot delegált a Szigetre, velük együtt körülbelül 180 ember foglalkozik a hangosítással a különböző helyszíneken (nyolcan csak a nagyszínpadnál). Dudás szerint a Sziget fellépői tavaly teljesen elégedettek voltak a hangrendszerrel.
Megkérdeztünk egy hangmérnököt is, valóban olyan jók-e a szigetes hangberendezések, mint azt a hivatalos forrás állítja. Philipp László régóta dolgozik koncerthangmérnökként, a Szigeten is sokszor megfordult, idén is megy ki dolgozni. Laci szerint mostanra már tényleg jó a szigetes hangfelszerelés, a csak jónak kinéző, nagy lomok eltűntek. "Nyugatra is szoktam járni dolgozni, és gyakran itt jobb cuccokba szaladok" – mondja.
Nagyszínpados hangrendszer a galériában – kattintson!
Sátorban rosszabb
A fellépők nem is szoktak saját hangosító berendezést hozni ("minek is hoznának?" – kérdez vissza Dudás), legfeljebb megszokott keverőpultjukkal egészítik ki a hangrendszert. Ez persze felveti a kérdést, hogy egy állatul dübörgő Tankcsapdát miért követ nagyon halk Radiohead koncert, ha mindkét banda ugyanazt a hangosítást használja. A technikai vezető szerint emiatt a zenekarok hangmérnökei okolhatók, a nagyobb fellépők ugyanis szinte mind hoznak saját hangmérnököt. "Csak a zenekarokon, illetve a hangmérnökökön múlik, hogy mit hoznak ki a csúcstechnikából" – mondja Dudás. "Ebből persze rengeteg problémánk van, mert hát nekünk is van fülünk, mi is észrevesszük, ha nem jó egy hangkép."
A rossz hangképhez hozzájárulhat az is, hogy a zenekaroknak sokszor nincs idejük normális beállásra. "Ezért van az, hogy egy zenekar hozza a 90-100 csatornás digitális keverőpultot, amit az ő zenéjükre már előre beprogramoztak, de ez sem váltja ki a tisztességes beállást" – magyarázza Laci. Szerinte egyébként a hangképért nagyjából 20-20 százalékban felel csak a hangmérnök, illetve a berendezés, 60 százalékban maga a zenekar. "Ha a gitáros nem hajlandó lehalkítani a gitárerősítőt, azzal én nem tudok mit csinálni" – mondja.
Kisebb színpadoknál maga a sátor is ronthat a hangosításon, a sátorfal ugyanis visszaveri a hangot, és ez a hangmérnök szerint "összecseszi a hangképet". "Nem csak azt a hangot hallod, ami a hangfalból jön, hanem annak többszörösét, visszaverődéseket. A nagyszínpadnál nincs ilyen probléma" – fogalmaz Laci.
Csak a szélére ne állj
Befolyásolhatja a hangot még az időjárás is. "A hang legnagyobb ellensége a szél" – mondja Dudás. "A szubbasszusokkal nem tud mit kezdeni, de a magasabb tartományokat elfújja." Ez megmagyarázhatja azt a népszerű hiedelmet, miszerint a Szigeten túlhangosítják a basszust. Dudásék ezért is módosítottak idén a mélynyomók elhelyezkedésén, a földi hangfalak mellett függesztett szubbasszus-sugárzókat is felszereltek. Ez azért jó, mert így a földi mélynyomókat nem kell olyan intenzitással meghajtani, és a közönség első sorai sem kapnak olyan szívdöngető mélyhangsugárzást, mint a korábbi években.
A nagyszínpad hangképe – kattintson a nagyításhoz! A színek azt jelölik, hogy a színpadtól távolodva mennyire halkul a hang. Jól látszik, hogy a küzdőtéren viszonylag egyenletes a hangnyomás, a színpadtól oldalra viszont jóval halkabb.
Ha már a közönségnél tartunk: létezik egy városi legenda, miszerint a Sziget nagyszínpadánál nem mindegy, hol vagyunk, a keverőpulthoz kell állni, mert ott szól legjobban a koncert. "Ennek néhány éve még lehetett alapja, de a mostani hangrendszer mellett nincs" – fogalmaz Dudás. A Meyer Sound berendezés ugyanis homogén lesugárzási felületet biztosít, vagyis, a közönség nagyjából mindenhol ugyanazt hallja. Vasárnap hat ember mérte be ezt a rendszer, hogy a hangnyomás és a hangkép mindenhol azonos legyen. Dudásék egyébként tavaly október óta dolgoznak az idei Sziget-hangosításon.
Laci annyival egészíti ki ezt, hogy a nagyszínpados hangosítást fáziskioltásos rendszerben szokták felrakni, ami a laikus számára annyiban fontos, hogy míg előrefelé nagy hangerő szól, ha a színpadtól eltávolodunk oldalra, már alig halljuk. "Ezért aki nagyon oldalra megy, megkaphat mindenféle fázisbajokat, és ezek rontják az élményt. De a színpad előtt, a küzdőtéren mindenhol jól a hang" – nyugtat meg a sok fesztivált megjárt hangmérnök.
Gépekkel halkítanak
A hangpara legnagyobb gerjesztője persze a környékbeli lakók miatt bevezetett decibelkorlátozás. A szervezők kénytelenek visszafogni a hangerőt este 11 után – hogy erre néhány száz ember vagy tízezrek nyugalma miatt kötelezik őket, most hagyjuk –, egy közismert összeesküvés-elmélet szerint már az utolsó nagyszínpados koncert is halkabban szól, mint a korábbiak.
A hang kordában tartását a zajszigetelő falak mellett idén először zajlimitáló berendezések segítik: ezek olyan eszközök, amelyek automatikusan lehalkítják a hangot, ha valaki át akarna lépni egy megengedett tartománybeli hangerőt. Ilyen limitert egyébként sok éjszakai szórakozóhelyeken is használnak. A hangerő visszafogását idáig kézzel intézték, most először próbálnak automatizmust vinni ebbe a nemszeretem feladatba: hétfőn és kedden állítják be a zajlimitáló rendszert egy megadott hangnyomásszintre.
Nézegessen zajlimitert a galériában – kattintson!
A limitereket hálózatba kötötték, így ezeket központi vezérléssel lehet majd állítani, amire már csak azért is szükség van, mert az éjszakai hangviszonyok is függnek az időjárástól. A fesztivál ideje alatt végig hangméréseket végeznek a Duna mindkét oldalán, és ennek megfelelően állítják a limitereket. Más megoldásokkal is próbálják fékezni a Szigetről kisugárzott hangot, a metálsátor például idén új helyre, a sziget közepére költözött, hogy ne legyen olyan közel a XIII. kerülethez. Egyre hangosabbak a vendéglátóhelyek is, idén a korábbinál nagyobb létszámú személyzet foglalkozik azzal, hogy a kocsmák se legyenek hangosabbak a megengedettnél.
Agyrém
Persze antagonisztikus ellentét feszül itt: az ember érezze magát jól halkan, mondjuk egy metálkoncerten. Amikor felvetem ezt, szinte hallom a telefonban, ahogy Dudás úr széttárja a karjait. "Valóban, egy metálkoncertet nem lehet sutyorogva előadni, de nekünk sajnos figyelembe kell vennünk azokat, akit zavar a Sziget" – mondja.
Laci már élesebben fogalmaz: "Agyrém ez a hangkorlátozás. Van egy megadott decibellimit, általában 100 körül szokott lenni, ennél nem lehet hangosabb a zene a keverőpultnál. Na most ha messziről hallod, hogy elmegy egy villamos valahol, az nagyjából 80-85 decibel. Egy zúzósabb rockzenekar rásegítés nélkül kiad 98 decibelt, és akkor marad két decibelem, amit én, a hangmérnök elfoglalhatok. És ilyenkor jön az, hogy megpróbálok csak éneket tolni, de rég rossz, amikor az ember ilyen kompromisszumokra kényszerül."
"Más a helyzet egy dzsesszzenekarral, aki tud halkan, 89-90 decibel körül játszani. Akkor a maradék 10 decibellel én is jobban bűvészkedhetek" – mondja Laci. "De egy rockzenekarnál jól ki kellene tekerni a hangfalakat, hogy tényleg jó hangszínben szóljon a zene. Egy rockbanda egyszerűen nem tud halk lenni."
