Egy csapat költő elfoglalta az Index hírszerkesztői szobáját

Ez itt az Index költészetnapi különkiadása. Talán észrevették, hogy a cikkeink ajánlói olyan furák a címlapon. Na ez nem véletlen, hanem direkt van, emiatt.

Bizonyos szempontból meglepő, hogy az emberek még olvasnak verset. Az a tény, hogy olvasnak, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy írnak is, hiszen kész költeményből miniszterelnökjelölt-jelöltnél is több porosodik a raktárban. Most élőben fogjuk kipróbálni, hogyan megy az instant verselés, ha a téma az, ami egy nap alatt a világban történik, pontosabban ami abból az Index címoldalán lecsapódik, a klaviatúra túlsó végén pedig virtigli költők ülnek. Az Index vendégművészei ezúttal Peer Krisztián és Varró Dániel költők, és délutántól Ponza, a repper. Önökkel együtt ők is a hírfolyamot nézik, aztán, ha találnak benne valami megverselhetőt, azonnal nekiesnek. A villámverseket ugyanolyan „percről percre” stílusban olvashatják, mint azt a nagyobb katasztrófák és kisebb MSZP-kongresszusok idején megszokhatták tőlünk.

De mi nem hagyjuk, hogy csak a hivatalos költők villogjanak a rivaldafényben. Aki kedvet érez, hogy ezen a szép napon ő maga is versben mondja el, az kattintson ide, azzal ugorjon át az Indanet nevű közösségi szolgáltatásunkba, ahol feliratkozás után a költőcsoport összes tagját megbombázhatja a karc nevű rövid üzenet keretei közé beférő villámverseivel. És nem csak az a móka, hogy másokat a költeményeink elolvasására kényszeríthetünk: a legjobb olvasói verseket berakjuk ide, ebbe a percről percre versfolyamba, hogy később elmondhassák „jaaa, volt, hogy egy lapon szerepeltem Peer Krisztiánnal, Varró Dániellel és Ponzával”.

Amikor megkérdeztem a kollégáimat, hogy kinek van címötlete ehhez a költői percről percréhez, a következő tippeket mondták: Rímről Imre, Rímestojás, Rímesék, Fel, versesek!, Versegyháza, Apám tojása. Fúj! Bizonyítsuk be együtt, hogy verselni jó, és hogy a rossz szóvicceken túl is van élet!