Bertalan
10 °C
28 °C

A Merlinben még mindig a nyulak az urak

2009.04.15. 12:33 Módosítva: 2009-04-20 16:41:49
Moliere, Frankenstein, Hitler után Neville Tranter legújabb bábprodukciójában a nyulak játsszák a főszerepet a Cuniculus című darabban. A színész-bábművész lenyűgöző előadását kedden és szerdán játszák a Merlinben, felnőtteknek ajánljuk.

Akik a viharos belpolitikai események és a viharos időjárás után végre egy kis könnyed szórakozásra vágytak a Merlinben, rossz lóra tettek. Félhomály, füst és egy távoli – a földfelszínen zajló – háború zajai adták meg a darab nyomasztó alaphangulatát, a gonosz kis nyulak pedig kisszerű és szánalmas viselkedésükkel még egy lapáttal rátettek erre. A groteszk kisállatok antropomorf vonásaival a közönség önismeretét ostromolták.

Stuffed Puppet2

Az előadást megelőzően Neville Tranter kétórás ingyenes workshoppal kedveskedett a budapestieknek, és láthatóan sokkolta, mikor szembesült a 16 fős közönséggel (ebből kábé hat újságíró vagy fotós). Csak ennyien gondolták, hogy tanulhatnak valamit a mestertől, pedig érdemes volt végigülni ezt a pár órát. A jelenlévők persze örülhettek, mert így minden bábos lehetőséget kapott arra, hogy megcsillantsa tehetségét akár egy korábbi Tranter-figura, Zénó segítségével.

Neville Tranter 1978-ban települt át Hollandiába, ahol az amszterdami Bolond Fesztivál keretében mutatkozott be. Eredetileg színésznek készült, míg négy év csepűrágói tanulmányok után találkozott a bábművészettel. Azóta átlag háromévente egy-egy új darab születik, melyekkel aztán körbeturnézza Európát. A Cuniculus című darabjával is már több tucat országban fellépett a szeptemberi esseni bemutató óta.

A próbálkozások alapján egyértelműen kiderült, milyen nagy hangsúly van a legegyszerűbb mozdulatokon is, hogy mennyire fontos a precizitás, és milyen nehéz azt elérni akár egy pár perces mozdulatsor erejéig is, a báb felnézzen, megrettenjen majd lelapuljon. Ehhez képest a művész az esti előadásban összesen hat, egyenként jó egyméteres nyúlbábot mozgatott, plusz még magát is alakította, a magát nyúlnak képzelő és hinni akaró főhős személyében, mégis minden mozdulata profi és hiteles volt.

A nyúlbábokat mind Tranter álmodta meg. Annak ellenére, hogy a bábművész nem hasbeszélő, tehát jól látszik, hogy a nyulambulamoknak nemigen nevezhető kis szörnyek emberi segítséggel szólalnak meg, Tranter zsenialitásának köszönhetően valóban önálló életre kelnek a színpadon.

Az inkontinenciával küszködő Lupus, a szexmániás Sisi és az üregében rejtőzködő és éhező nyúlcsalád többi tagja is mind önálló személyiséggel bírnak. A darab angolsága könnyen érthető, a leggyakoribb szavak a „fuck” és a „piss”, így azok is bátran beülhetnek, akiket amúgy csak ez riaszt el a Merlin idegen nyelvű előadásaitól.

Stuffed Puppet

Neville Tranter saját bevallása szerint a báboknak köszönheti, hogy igazán jó színésszé válhatott, arra pedig az este folyamán saját maga szolgált hátborzongatóan jó példával, hogy a bábok mennyire erős színházi eszközök. Nem egy könnyen emészthető darab, de érdemes az előadás másfél órájára alámerülni a nyulak világába és az emberi tulajdonságok mélységeibe.

Az amszterdami Bolond Fesztiválon befutott felnőtt bábszínház szerdán is látható lesz a holland feszt társrendezvényeként.