Megjött a láma

A XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco hétvégi kétnapos nyilvános tanítására a Budapesti Papp László Sportarénában már egy hónappal ezelőtt elkelt mind a 22.400 belépőjegy, szombatra és vasárnapra külön-külön 11.200. A kétnapos tanításra 73 országból vásároltak belépőt. Sokan érkeznek Oroszországból, Romániából, s különösen sokan jönnek Erdélyből. A buddhista főpap szombaton Bevezetés a tibeti buddhizmusba címmel tart előadást. Vasárnap délelőtt Csenrézi (A Szeretet Buddhája) - meghatalmazás és áldás címmel mondja el tanítását, délután pedig Együttérzés: a boldogság művészete címmel vezet nyilvános beszélgetést.

A XIV. dalai láma szombat este veszi át Budapest díszpolgári címét Demszky Gábor főpolgármestertől a városházán. Az elismerést egyhangú döntéssel adományozta neki a főváros közgyűlése augusztus 26-án, a testület legutóbbi ülésén. Hétfő délelőtt a tibeti vezető az Országgyűlés Magyar-Tibeti Baráti Társasága és a Lehet Más a Politika (LMP) meghívására a Parlamentbe látogat. Itt országgyűlési képviselők és más vendégek előtt mond beszédet az országház felsőházi termében. A buddhista főpap hétfőn - 2000. évi útjához hasonlóan - ellátogat a budapesti Közép-európai Egyetemre (CEU), ahol az intézmény diákjaival és oktatóival beszélget majd. Ezen a napon Tendzin Gyaco találkozik Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével is.

Mindenkiben van valami jó

A dalai láma kedden hagyja el Magyarországot, hogy a németországi Passauba utazzon. A XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco azt vallja, hogy problémáink megoldásában nem külső segítségre kell várni, hanem "mindenkinek személyesen kell tennie a változásért" - mondta Ceten Szamdup Csökjapa, a dalai láma genfi irodájának képviselője az MTI-nek pénteken Budapesten adott interjújában. Közölte, hogy a dalai láma szerint erre "minden ember képes, hiszen mindenkiben van valami értékes". Csökjapa elmondta, hogy a buddhista vezetőnek három küldetése van: az emberi értékek, a vallások közötti egyetértés és Tibet ügyének hirdetése.

Tendzin Gyaco szerint mindenkiben van valami jó, és ha az egyén pozitív dolgokat tesz, az a változás egész láncolatát indítja el, ami kihatással lesz családjára, azon keresztül szorosabb közösségére, országára, valamint az egész világra. A vallás gyógyszer, és mindenkinek másfajta orvosságra van szüksége - folytatta a tibeti vezető képviselője, hozzátéve: a dalai láma nem akar megtéríteni senkit, szerinte mindenkinek saját vallásában kell megtalálnia a jót. Tendzin Gyaco a világvallások egyetértését és békéjét hirdeti, és gyakran szólal fel a muszlim közösség érdekében is - hívta fel a figyelmet. A buddhista főpap ezen kívül felelősséggel tartozik Tibetért, és feladata, hogy megismertesse a térség történelmét a világgal. "Ezt a harmadik küldetését azonban nem tartja annyira hangsúlyosnak, mint a másik kettőt, s bár a tibetiek szeretnék, ha még többet foglalkozna ügyükkel, ő inkább egyetemes szemléletű, és egy nagy családként tekint a világra" - tette hozzá Csökjapa. A képviselő szerint a dalai láma népszerűségének titka az, hogy mindenkit meg tud érinteni. A fiatalokat például aktív társadalmi szerepvállalásra buzdítja, hiszen amiről esetleg most a fejük felett döntenek, az később kihatással lehet egész életükre. Ezen kívül azt vallja, hogy a női szelídségre nagyobb szükség lenne a döntéshozói szerepkörökben is.

Az MTI-nek azon kérdésére, hogy a dalai láma miben látja a gazdasági válság okát, Csökjapa azt válaszolta, hogy a "kapzsi és tudatlan emberek meggondolatlan kapkodása" vezetett eddig. Szerinte nem elég, ha a világpolitikát kizárólag a kormányok határozzák meg, és az egyéni szerepvállalás is fontos. Ha az emberek felelősségteljesebben cselekednének és gondolkodnának, akkor ezek a folyamatok megakadályozhatóak lennének. Mindenkinek személyesen kell tennie a változásért. A tibeti vezető képviselője kitért a tibeti-magyar kapcsolatok jelentőségére is, amelyet Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára vezetett vissza. Csökjapa elmondta, hogy Tibet igyekszik jó viszonyt fenntartani Indiával és Kínával, ezenkívül a nyugati országokban is sok támogatójuk van, sőt a kínaiak között is akadnak olyanok, akik érdeklődnek a térség iránt. A dalai láma úgy gondolja, hogy a tibetiek küzdelmét támogató emberek "az igazságért harcolnak". Csökjapa kiemelte, hogy az autonómia reményében évek óta párbeszédet folytatnak Kínával. Nem követelnek függetlenséget, csak meg akarják őrizni azt, ami maradt: vallásukat és kultúrájukat.

Tendzin Gyaco hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött hazánkba. Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. Kétéves korában találtak rá a XIII. dalai láma reinkarnációjaként. A láma utódját hagyományosan az annak halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték. A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot, majd a velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. A dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, s azóta száműzetésben él.