Elkészült a műszaki terv az Európában egyedülálló, 25 egységből álló pápateszéri vízimalomrendszer első egységének felélesztéséről, ennek alapján mentik meg az enyészettől a hazai épített örökség e remekét.
Kovács István László építészmérnök, a terv kidolgozója elmondta, a kis bakonyi falun átcsörgedező három patak - Körtvély, Szakács-ér, Bánya-ér- mentén az elmúlt századokban vízimalmok egész rendszere működött.
A Kisalföldön termesztett gabonát ide hordták szekerekkel a szántó-vetők, hogy a molnármesterek finom lisztet őröljenek belőle a víz energiájának befogásával.
A malmok vízkerekének meghajtásához a patakokat felduzzasztották, gondosan karban tartották és egymással összehangolt malomtó rendszerré fejlesztették, e munka megélhetést és a faluközösség összetartását jelentette évszázadokon át.
Az elődeink által itt zsákokba töltött liszt pedig a környék kenyerét adta. A malmokat 1952-ben államosították, attól kezdve fokozatosan pusztultak, egyik másiknak ma már csak romos falai emlékezettnek a valaha volt életre.
A festői környezetben vegetáló falut a győri Reflex Környezetvédő Egyesület fedezte fel, akik erdei iskolát nyitottak itt és célul tűzték ki a malmok helyreállítását - mondta el a mérnök, aki a civil szervezet felkérésére látott neki a tervezésnek.
Az első malom egység rekonstruálása, a gépek pótlása, újraindítása hozzávetőleg 50 millió forintba kerül. A pénzt az egyesület uniós pályázatok útján, illetve a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával szándékozik összegyűjteni.
Az agrártevékenység részeként valaha több tízezer vízi, szél, és ló hajtotta malom működött szerte az országban. E malmoknak nemcsak gazdasági szerepük volt, de a falusi közösségi élet összetartásában is fontos közreműködőként tartották őket számon. A molnármesterek - mivel értettek a gépekhez, a magokhoz, a vizek hadra fogásához - nagy tekintélynek örvendtek, vitás kérdésekben hallgattak a szavukra az emberek.
Az éjjel-nappal egyenletesen zakatoló gépek jóvoltából pedig a malmokat a templomokéhoz hasonló, sajátos misztikus légkör lengte körül.
Olyannyira, hogy például a szökevények, menekülők gyakran itt találtak oltalmat és még a zsandárok is tiszteletben tartották a hely különleges státuszát. Mindez a kultúrtörténeti, néprajzi érdekesség a turizmus révén az idegenvezetők közvetítésével ma ismét megelevenedhet - vélte a mérnök.
A pápateszéri ipartörténeti épületegyüttes romjairól Szabó József fotóművész készített a 70-es években képeket, ebből a kollekcióból nyílt a napokban kiállítás a Heraditas Galériában Budapesten az V. kerület, Vitkovics Mihály utca 12.szám alatt.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
