Bertalan
14 °C
27 °C

Másfél havi elvonás a múzeumokban

2011.02.25. 07:23
A 250 milliárdos központi elvonásból 39-et a közgyűjteményeket is felügyelő Nemzetierőforrás-minisztériumnak (Nefmi) kell megspórolnia. A múzeumok másfél havi támogatást buktak: a Magyar Nemzeti Galéria 81 millióval kevesebb pénzből gazdálkodhat, a Ludwig-múzeumnak újra kell gondolnia külföldi programjait, a Szépművészetiben az elhalasztott átépítés miatt idén nem is terveztek új kiállítást.

Információink szerint több országos közgyűjteményben is vészharangot kongatnak, miután a vezetőkkel sorra közlik a Nefmiben, hogy a központi megszorítás nyomán nagyjából másfél havi állami támogatásról kell lemondaniuk. Az eleve nagyon szoros költségvetésű múzeumokat az ellehetetlenülés fenyegeti, nemhogy fejlesztésre, de az alapműködésre se nagyon lesz pénzük.

A kulturális államtitkárság közlése szerint még nincs végleges döntés az elvonások mértékéről; a zárolások és a további intézkedések véglegesítése után várhatóan a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatja majd  közvéleményt.

A minisztérium titkolózása nehezen érthető, miután a megkérdezett intézményekkel a Nefmi már konkrét, számszerűsített elvonásokat közölt, igaz, közülük csak kettő árulta el, hogy pontosan mennyivel csökkent a költségvetése. Közvetve ugyanakkor szinte mindenhol elismerték, hogy az összeg több tízmilliós nagyságrendű. Több forrásból is úgy tudjuk, hogy minden érintett múzeumot tizenkét-tizenhárom százalékos elvonással sújtottak.

Eddig se dúskáltak

A fejlemények megértéséhez tudni kell, hogy a múzeumok sosem számítottak a kulturális kormányzatok preferált területének. Ez – egy-egy jó érdekérvényesítő képességű igazgató által vezetett intézményt leszámítva  – a költségvetésükön is meglátszott.

A múzeumok az állami támogatást ugyanis nem látványos és jól kommunikálható tevékenységekre, hanem az intézmények alapműködésére, főleg bérre fordítják. A közgyűjteményekben zajló tudományos munkának ritkán van a nagyközönség számára is értelmezhető eredménye, az állandó kiállítások nem sok látogatót vonzanak, műtárgyvásárlásra nem vagy alig jut pénz. A nagy múzeumok a béreken és járulékokon felüli kiadásokat saját forrásból – jegy- és egyéb bevételekből, pályázatokból, szponzorációból – fedezik.

Leépítés, búcsú a cafeteriától

A Magyar Nemzeti Galériának (MNG) Csák Ferenc főigazgató  tájékoztatása szerint nyolcvanegymilliós, az állami támogatás tizenkét százalékára rúgó, másfél havi működési költségének megfelelő elvonást kell lenyelnie, amit már át is vezettek az éves költségvetésben.

Más MNG-s forrásból úgy tudjuk, hogy a kormány döntése annyira váratlanul érte a múzeumot, hogy kedd délelőtt az intézmény tudományos kollégiuma még a következő évek kiállításait tervezgette, pár órával később a vezetői testület arról értesült, hogy az amúgy is napi gondokkal és méltatlan körülményekkel küzdő múzeumnak nemhogy kiállításokra, bérekre is kérdés, hogy miből lesz majd pénze.

A múzeum dolgozóival már közölték, hogy búcsút inthetnek a cafeteriautalványuknak, és úgy tudják, a BKV-támogatásnak is annyi. Az intézkedéssel a Nemzeti Galéria ötvenötmillió forintot takarít meg, a maradékot a főigazgató közlése szerint szakmai keretek karcsúsításával oldják meg.

A Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában az ország egyik legnagyobb közgyűjteménye
A Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában az ország egyik legnagyobb közgyűjteménye

A Ludwig-múzeum éves állami támogatása háromszázmillió, az elvonás 38,5 millió forint. A múzeum Bencsik Barnabás főigazgató szerint nem tudna a cafeteria megvonásán sok pénzt fogni. Ők a „lehető legminimálisabb mértékű leépítéssel” és a működési költségek, így a telefonhasználat további korlátozásával próbálnak beférni a takaró alá.

A Szépművészeti Múzeum egyik munkatársa arról számolt be, hogy a belső hírek szerint az utóbbi évek sikerkiállításai miatt némileg felduzzadt létszám a megszorítások nyomán várhatóan csökkenni fog, és pánikhangulat van. MNG-s forrásunk, mint mondja, eddig legalább abban bízhatott, hogy a bérét megkapja, de most kezd elbizonytalanodni. A Nemzeti Múzeumban attól tartanak, hogy leállnak a már amúgy is visszafogott tempójú kutatások, és szakembereket küldenek el.

Az időszaki kiállításokkal lehet gond

Mivel a múzeumoknak időszaki kiállítások rendezésére, katalógusok kiadására, az állandó kiállítások felújítására egyáltalán nincs pénze, folyamatosan pályázniuk kell. A legnagyobb elérhető állami forrás a Nemzeti Kulturális Alap.

Azonban az NKA-nál is épp most jelentették be, hogy az egymilliárdos elvonás miatt minden területen tizenkét százalékkal csökken a keret. Mivel az év végén a Nefmi kiállítási célra igénybe vehető eseti forrásait is elzárták,  a múzeumoknak nehéz időszakra kell berendezkedniük.

Az MNG a főigazgató elmondása szerint viszonylag jó helyzetben van: az idei kiállítások (köztük az év egyik kiemelkedő eseményének ígérkező Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása) forrásai már megvannak, a jövőben meg majd „megpróbálnak igazodni” a  feltételekhez. Úgy tudjuk, más múzeumok kevésbé szerencsések.

Ilyen a Ludwig is. A 2010-es év ugyan kiemelkedően sikeres volt a saját bevételek szempontjából (a háromszázmilliós állami támogatáshoz kétszázötvenmillió saját bevételt tudtak hozzátenni, az MNG-ben ez az arány 2:1), de a múzeum vezetőinek komoly fejfájást okoz, hogy ennek megismétlődésére semmi garancia sincs. A főigazgató szerint újra kell gondolniuk a külföldi programokat, mert egy nem teljesített ígéret egy pillanat alatt lenullázhatja a múzeum évek alatt felépített renoméját.

Mit állítson ki a Szépművészeti?

Az utóbbi években egyre fontosabb látogatószám szempontjából az időszaki kiállítások sikere a lényeg, ezeket azonban minden esetben legalább egy-két éves kutatási, szervezési munka előzi meg. A hirtelen változásokra, kultúrpolitikai ötletparádéra egy komoly múzeum csak a kiállítások színvonalának csökkentésével tud gyorsan reagálni.

A helyzetet jól illusztrálja a Szépművészeti Múzeum esete. A kormány úgy döntött, hogy az épület évek óta tervezett átépítése helyett új, különálló épületszárnnyal bővíti a múzeumot a Műcsarnok mögött. A Szépművészeti vezetése viszont azzal számolt, hogy az épület az átépítés alatt megközelíthetetlen lesz, ezért nem terveztek új kiállítást, és inkább a gyűjtemény válogatott darabjait utaztatják (Londonba, Párizsba és Izraelbe).

DMOHA20100729005

Májustól semmilyen időszaki kiállítás sincs a Szépművészeti Múzeum honlapján. A kommunikációs osztály tájékoztatása szerint júniusban nyílik egy virtuális múmiarekonstrukciós kiállítás, és zajlik a Pécs EKF2010 keretében megrendezett Nyolcak című magyar festészeti kiállítás fővárosi bemutatásának az előkészítése, ami viszont idegen a külföldi fókuszú múzeum profiljától.

Múzeumból egyetem?

A legkülönösebbnek a Magyar Természettudományi Múzeum helyzete tűnik. A 90-es években az egykori Ludovikába költöztetett múzeum – amelyben a jövő héten új állandó kiállítás nyílik – a friss hírek szerint hamarosan búcsút inthet a százmilliókért átalakított épületeinek. Oda ugyanis egy szerdán bejelentett kormánydöntés értelmében az új közszolgálati egyetem kerül. A múzeum dolgozóit megdöbbentette a döntés, az intézmény jövőjét a kormány az előzetes tervek szerint az Andrássy-negyed múzeumi program keretében kívánja megoldani.