Kerényi megfesteti a 2006-os lovasrohamot

A dualizmus, az első és második világháború, a Tanácsköztársaság, Trianon, a Holokauszt és 1956 mellett mellett 2006. október 23.-a, a vörösiszap-katasztrófa és az új alaptörvény elfogadása tartozik Kerényi Imre kormánymegbízott szerint az elmúlt 150 év legfontosabb eseményei közé. A kormány húszmillió forintot költ összesen 15 történelmi tablókép megfestésére – írja a Népszabadság.

Kerényi az Igazságügyi Minisztérium pénzügyi keretéből rendelte meg a képeket ismert és kevésbé ismert festőktől. Horthy Miklós korát Incze Mózes, a Dualizmust Szinte Gábor, a holokausztot Gyémánt László Mihály, Nagy Imre újratemetését Galambos Tamás, az 1956-os forradalmat Kocsis Imre festi meg.

A tavalyi vörösiszap-katasztrófa megörökítésére Szentgyörgyi József, a második világháborúra Bráda Tibor István, az elsőre Somogyi Győző Csaba, a Tanácsköztársaságra Filep Sándor, a 2006. október 23-i lovasrohamra Korényi János, Rákosi korára László Dániel, a Nemzeti Színházra (1837–2002) Atlasz Gábor, míg Trianon értő megfestésére Kiss Tibor kapott megbízást. Mindegyik festő 1,6 millió forintot kap az alkotásért. Rényi Krisztina Kádár János korának, Szkok Iván pedig az új Alaptörvény születésének megfestésére kapott megbízást.

Kerényi a koncepciót azzal magyarázta, hogy a képeket az 1896-os milleniumi ünnepség mintájára rendelik meg. Akkor a kor neves festői (köztük Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály és Székely Bertalan) 50 festményen festették meg a magyar történelem fordulópontjait. A mostani megrendelésekkel Kerényi szerint a kormány ezt a hagyományt kívánja folytatni, 2006. október 23-a pedig azért került a magyarság elmúlt 150 évének kiemelt eseményei közé,  mert Kerényi szerint nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez egy nagyon fontos történelmi pillanat, „történelmi metszéspont” volt.

A milleniumi és az új festményeket jövőre együtt állítják ki a Magyar Nemzeti Galériában vagy egy másik nagy múzeumban, és a 65 képet használják majd az Alaptörvény díszkiadásának illusztrációjaként is. A 15 új festmény végleges helye a Parlament vagy a Sándor-palota lesz. A díszkiadás egy-egy példányát 2012 tavaszától helyezik majd el az önkormányzatoknál felállított „Alaptörvény Asztalára”.

Korábban megírtuk, hogy Nagy Imre unokái szerint a terv a személyi kultuszra emlékeztet, és tiltakoznak, hogy alkotmányillusztráció legyen az egykori miniszterelnök újratemetése.