Lecsapott a rendőrség a Leonardo-kép miatt tiltakozókra

2011.12.08. 11:35
Az olasz rendőrség szerdán lecsapott Firenze leghíresebb épületére, miután szakemberek tiltakoztak egy amerikai kutatás ellen, ami Leonardo da Vinci elveszett freskójat keresi a firenzei Palazzo Vecchióban látható Vasari-freskó alatt.

A rendőrség akkor avatkozott be, amikor négyszáz nemzetközi hírű képzőművészeti szakember tiltakozott a kutatás ellen, mint afféle "Dan Brown-stílusú" kalandorkodás ellen, ami tönkreteheti Vasari művét. A szakemberek szerint a kutatás megrongálhatja Giorgio Vasari csatajelenetet ábrázoló falfestményét.

"A rendőrség megvizsgálta a helyszínt és a freskót, valamint kihallgatta a restaurátorokat" - jelentette be Marco Agnoletti, a toszkán főváros önkormányzatának szóvivője. A városházának szintén az érintett épület ad otthont.

Utoljára a XVI. században tettek említést da Vinci Az anghiari csata című, befejezetlen freskójára, de a legnevesebb firenzei szakértők szerint az Giorgio Vasari csatajelenetet ábrázoló freskója alatt rejtőzik. Da Vinci a munkát 1505-ben kezdte meg az épületben, Vasari 1563-ban festette meg művét.

A jelenlegi vitatott kutatást Maurizio Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténésze vezeti, akiről szó esik Dan Brown Da Vinci-kód című regényében. A National Geographic a projekthez 250 ezer dollárral járult hozzá, hogy megkaphassa az első közlés jogát. A kutatók a Palazzo Vecchio termében  lyukakat fúrtak a Vasari-freskóba abban a reményben, hogy mikrokamerákkal megtalálhatják Leonardo véres csatajelenetét. Az általuk használt technológiát egy amerikai atomfizikus, Robert Smither fejlesztette ki elsősorban rosszindulatú daganatok nagyfelbontású ábrázolásához.

Seracini meg van győződve arról, hogy Vasari megőrizte Leonardo munkáját oly módon, hogy a képet vékony fallal takarta le, és fölé festette saját művét, és nem véletlenül írta sajátjára a "Cerca trova" (keresd és találd meg) szavakat. Az elméletet alátámasztotta egy tavaly elvégzett radaros letapogatás, amely feltárta, hogy Vasari festménye és az eredeti kőfal között egy-két centiméteres űr húzódik.

A művészettörténészek szerint Leonardo feltehetően azért hagyta félbe az anghiari csatáról készült freskóját, mert gondjai voltak kísérleti olajfestékes technikájával. A termet később felújították, és Vasari 1563-ban festette meg benne saját freskóját.

Bár Firenze polgármestere előzetesen mindenkit megnyugtatott, hogy csak olyan helyen hatoltak be a kamerákkal, amely már eleve sérült volt, és kilátásba helyezte, hogy természetesen restaurálják a képet, sok szakértőt mégis felbőszített a kamerás eljárás.

Seracini csoportjának egyik tagja, Cecilia Frosinone restaurátor tiltakozásul etikai okokra hivatkozva lemondott, és Tomaso Montanari nápolyi művészettörténésszel együtt a firenzei városvezetésnek címzett petíciót kezdeményezett a munkálatok leállítására.