Cecília
4 °C
12 °C

Hadbíróság elé kerülhet a WikiLeaks-iratokat szivárogtató

2011.12.23. 18:13
Befejeződött pénteken Bradley Manning, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott diplomáciai iratok kiszivárogtatásával vádolt amerikai katona első meghallgatása.

Ennek alapján arról születik majd döntés, hogy a katona hadbíróság elé állítható-e. Az ügyben eljáró tisztnek január 16-áig kell ítéletet hoznia.

Az ügyész szerint Manning titkos kormányzati anyagokhoz biztosított szabad hozzáférést az ellenségnek, a védelem viszont amellett érvelt, hogy a súlyos mentális problémákkal küzdő közlegény nem okozott kárt. 
A katona védője, David Coombs a hétnapos meghallgatást záró beszédében az eljárást a hadsereg túlkapásának nevezte, kiemelve, hogy Manning tette senkit sem sodort veszélybe és nem hordozott magában nemzetbiztonsági kockázatot. Coombs úgy fogalmazott, "nem szakadt le az ég" a kiszivárogtatás miatt.

Ezzel szemben az ügyész, Paul Amanza egyórás záróbeszédében kiemelte, hogy Manning jogtalan és erkölcstelen cselekedete olyan stratégiai fontosságú doumentumok publikálásához vezetett, amelyek többek között az iraki amerikai csapatoknak nyújtott légitámogatásról, a sebesült katonák elszállítására vonatkozó protokollról, hírszerzési forrásokról és általános katonai taktikákról is tartalmaztak információkat. Amanza szerint a katona közvetve segítette az al-Kaidát is.

Habár a meghallgatás szerdai napján egy szakértő tanúvallomásában elmondta, hogy a Manning számítógépén talált dokumentumok nem azonosak a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott iratokkal, a szivárogtatás tényét a védelem képviselője nem tagadta pénteki felszólalásában. Coombs ehelyett a közlegény súlyos mentális problémáira hivatkozott, mint mondta, Manning elméjét megbénította, hogy "egy férfi testbe zárt nőnek tartotta magát", egy tanúvallomás pedig arról számolt be, hogy a vádlott egy női alteregót is kreált magának az interneten. Az ügyvéd szerint a hadsereg felelős a történtekért, mivel a katona feletteseinek észre kellett volna venniük az elmezavar egyértelmű jeleit, és meg kellett volna vonniuk Manning hozzáférését a titkos iratokhoz.

A Manning elleni eljárás minden idők legnagyobb nemzetbiztonsági adatlopási ügye az Egyesült Államokban. A 24 éves férfit azzal vádolják, hogy 700 ezer titkos dokumentumot töltött le az amerikai hadsereg belső hálózatáról, mialatt Irakban szolgált, amelyeket később átadott a WikiLeaksnek.

A katonát az ügyészség 22 vádpontban akarja felelősségre vonni, köztük az ellenség segítése miatt is, amelyért halálbüntetés is kiszabható. Ez utóbbi vádpontot a védelem arra hivatkozva akarja ejtetni, hogy a kiszivárogtatás célközönsége nem az ellenség, hanem az amerikai nép volt. Az ügyészek már korábban bejelentették, hogy nem kérnek halálbüntetést a közlegényre, így a maximálisan kiszabható büntetés 150 év. Manning ügyvédje szerint azonban 30 évnyi szabadságvesztés "több mint elegendő" lenne.