Veszélybe került a Budapesti Kamaraszínház fenntartása

2012.03.07. 10:09 Módosítva: 2012.03.07. 15:17
Bár március elsején 147 millió forintot kapott a színház a kormánytól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy döntött, hogy végelszámolással, jogutód nélkül megszünteti a színházat működtető gazdasági társaságot.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. álláspontja szerint a százszázalékos állami tulajdonban lévő Budapesti Kamaraszínház Nonprofit Kft. részére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) által idén biztosított 147 millió forintos támogatás a tavaszi évad befejezéséig sem elegendő, és nincs biztosítva a színház őszi évadjának finanszírozása sem.

Mint közleményükben írják, "tekintettel arra, hogy a színház tevékenysége a NEFMI támogatása nélkül nem tartható fenn, és mostanáig nem vezettek eredményre a színház átvételéről a fővárossal folytatott tárgyalások, az MNV Zrt. Igazgatósága az állami vagyon védelme érdekében a társaság végelszámolási eljárással történő, jogutód nélküli megszüntetéséről döntött". A társaság irányítását végelszámoló veszi át - írják, hozzátéve, hogy az MNV Zrt. a társaság működését a jelenlegi források keretéig tudja biztosítani.

A Budapesti Kamaraszínház részére az évad befejezéséig történő működtetéshez 147 millió forintot  ítélt meg a kormány március 1-én. A NEFMI még december közepén értesítette a Budapesti Kamaraszínházat és a Játékszínt arról, hogy támogatásukat január 1-től megvonja. Január 25-én azonban a NEFMI azt közölte, hogy az évad végéig mégis biztosítja a Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín működését. A Kamaraszínház csak ezután kezdhette meg árusítani előadásaira a jegyeket, és erre utcai akciót is szerveztek a színház színészei. A második félévre azonban forrás hiányában már nem tud támogatást biztosítani a színház számára a NEFMI, amely tárgyalásokat folytat a fővárossal a két teátrum esetleges átadásáról.

Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója az MTI-nek azt mondta: a végelszámolás megkezdését felesleges hangulatkeltésnek tartja, véleménye szerint elég lett volna ezt a lépést az évad befejezése után, július 1-jén megtenni, ha nem sikerül támogatót találni, és a főváros is végleg elutasítja a színház átvételét, vagyis ha már semmi más megoldás nincs. Úgy vélte: az évad közben ezt közölni szakmailag kártékony, ilyen hangulatban nem lehet tovább dolgozni.

Szűcs szerint a vagyonkezelő anélkül döntött, hogy a fővárostól végleges választ kapott volna, és a színház kerületekkel folytatott tárgyalásainak befejezését sem várta meg. Mint mondta, pozitív visszajelzései vannak azzal kapcsolatban, hogy a VI. és a VII. kerület esetleg beszállna a színház finanszírozásába. A mostani döntéssel a színház tárgyalási pozícióját is rongálták - vélte az igazgató. Szűcs Miklós hangsúlyozta: amit tudott, megtett a színházért, a továbbiakban intézkedni már nem tud.