Demjén Rózsi és Ákos is Kossuth-díjas lett

A Kossuth-díjat 1948-ban alapították a tudományban, a művészetben, valamint a szocialista termelőmunkában nyújtott kiemelkedő teljesítmény jutalmazására. 1963 óta az utóbbi kitételt és a tudomány díjazását is elhagyták, már csak kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. A díjat 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. Kezdetben száznál is több díjazott volt, majd csak háromévenként ítélték oda. A rendszerváltáskor felmerült a díj megszüntetése, de végül megmaradt. A díjjal milliós pénzjutalom is jár: az országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse (ez idén 12,9 millió forint), a nagydíj pedig ennek az összegnek kétszerese (25,8 millió forint).

Csoóri Sándor költő kapta idén a Kossuth Nagydíjat, az indoklás szerint „csodálatos verseiért, sokoldalú és műfajgazdag irodalmi munkásságáért, a magyarság szellemi összetartozás-tudatának ápolásáért, példaértékű életútja elismeréseként". Csoóri 1990-ben már kapott egy Kossuth-díjat, ekkor a Magyar Demokrata Fórum színeiben politizált, mivel 87-ben lakitelki alapító atyja, 1993-ig pedig a mára már megszűnt jobboldali párt elnökségi tagja volt. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Fontosabb művei: Felröppen a madár (verseskötet, 1954), Tudósítás a toronyból (szociográfia, 1963), Iszapeső (kisregény, 1981), Lábon járó verőfény (gyermekversek, 1987) A jövő szökevénye (összegyűjtött versek, 2000). Csoóri Sándor kórházban van, combnyaktöréssel, árulta el az Indexnek Balogh Júlia, a költő élettársa. A díjat csak később tudja átvenni.

Az idei Kossuth-díjasok:

Balázs Péter 1955-től máig tartó színészi munkássága miatt kapott Kossuth-díjat az 1982-ben elynert Jászai-díj mellé. „Sajnos nem lehet 87 darabra vágni a Kossuth-díjat, ennyien dolgozunk ugyanis a szolnoki Szigligeti Színházban” – mondta a művész, aki úgy érzi, a politikai össztűz ellenére is sikeres, négy és fél éves színházigazgatói munkája is hozzájárult a díjhoz, éppen ezért azon gondolkodik, hogy a Szigligetiben rakja ki, és nem abba a fiókba teszi otthon, ahová a többi kitüntetését. „Nem számítottam rá, mert már többször is fel voltam terjesztve, és sosem vehettem át. Nagyon jó érzés ahhoz a társasághoz tartozni, akik már megkapták a Kossuth-díjat.” Louis de Funès, Danny DeVito és A Nagy Ho-ho-horgász örökös magyar hangja saját bevallása szerint nem egy költekező típus, inkább a gyerekeit és az unokáit segítené a díj mellé járó pénzjutalomból.

Dárday István Balázs Béla-díjas rendező-forgatókönyvíró a kísérletező szellemű alkotásaiért és a hazai társadalmi problémák ábrázolásáért kapta meg a díjat. A dokumentátor című drámáért, ami egy amatőr filmes videotékás és a horror- és pornófilmekkel seftelő alkalmazottjai viszonyát mutatja be, 1989-ben FIPRESCI-díjat kapott a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségétől.

Demjén Ferenc 1970-ben robbant be a hazai könnyűzenei életbe a Jöjj vissza, vándorral, és  később olyan felejthetetlen slágerekkel gazdagította a hazai bulikultúrát, mint a Darabokra törted a szívem vagy a Várj, míg felkel majd a nap. A Bergendy és a V’Moto-Rock szólókarrierre váltó énekese sohasem titkolta Fidesz-szimpátiáját: rendszeresen részt vesz a párt tömegrendezvényein, és ő írta a Fidesz kampánydalát is, a Föld könnyeit (Demjén 60 című albumán is megjelent). 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Munkássága ennek ellenére a baloldalnak is bejött, 1996-ban ugyanis már megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Fekete György Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész Csoóri Sándorhoz hasonlóan szintén egy volt MDF-es politikus a díjazottak között: 1988-ban léptett be a Magyar Demokrata Fórumba, 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. 1995-ben kilépett az MDF-ből, 96-ban belépett a KDNP-be, 1997 és 2001 között a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke volt.

Harangozó Gyula György balettművész, koreográfus a klasszikus és kortárs balettrepertoár férfi főszerepeinek emlékezetes megformálásáért, a magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, sikeres koreográfusi és társulatépítői munkájáért kapott díjat.

Kelemen Barnabás Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense világszerte nagy sikert aratott virtuóz hegedűjátékáért, kimagasló adottságokkal rendelkező, sokszínű - szóló- és kamaradarabok mellett a klasszikus, nagy hegedűversenyig terjedő - repertoárral rendelkező előadóművészetéért kapta a kitüntetést. „Az új irányok, a vonósnégyes, a tanítás és a dirigálás is jó felé fordulhatott, hogy felfigyeltek rá az ítészek - mondta az Indexnek Kelemen. A díjból művészeti szalont szeretne létrehozni Budapest belvárosában, ahol a zenétől a képzőművészeten át a filmművészetig minden művészeti ág megnyilvánulhat az 50-60 fős közönség aktív részvételével.

Kovács Ákost, a Bonanza Banzai 43 éves alapítóját, aki 94-ben kezdett szólókarrierbe, meglepte a díj: „A házi stúdiómban készült Berecz András mesemondó barátom Felítő című lemeze 2003-ban, ő később Kossuth-díjas lett. Tavalyelőtt hangoskönyvet vettünk fel Blaskó Péter és Kubik Anna színművészekkel, ők is megkapták. Lassan kiírhatom a stúdióajtóra, hogy aki eddig itt lemezt csinált, az mind Kossuth-díjat kapott.” Az Index Ákossal készített miniinterjúja itt olvasható.

Miklósa Erika neve ugyanolyan jól cseng Sydneyben, mint New Yorkban: a világ egyik első számú Éj királynőjeként tartják számon. Ő az, aki nemcsak Magyarországon világhírű: 1993-ben megnyerte a Nemzetközi Mozart Énekversenyt, ösztöndíjjal tanult a Scalában és a philadelphiai Academy of Vocal Arts-ban, és fellépett a világ összes jelentős operaházában, mindenhol sikert aratva. Minden idők legfiatalabb magánénekeseként szerződtették a Magyar Állami Operaházba, amelynek 1999-ig volt tagja. Miklósa Erika tudja, mi áll jól neki hangilag és a szerepeket tekintve, és ez a fajta megfontoltság emelte a legkiválóbb művészek közé. 2004 óta folyamatos szerződése van a New York-i Metropolitan Operával – nemrég jelent meg világszerte a The Met Opera HD DVD-sorozatban a Varázsfuvola az ő szereplésével, James Levine vezényletével. Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének birtokosa. Az opera mellett szívesen kalandozik az operett és a musical világában, számos embert hozva ezzel közelebb az opera műfajához is. Magyarországon ő a klasszikus értelemben vett operadíva, a műfaj reprezentánsa, akit a legszélesebb tömegek ismernek. Legközelebb március 17-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül láthatjuk Strauss Arabellájának Fiakermillijeként.

Reviczky Gábor 1973 óta foglalkoztatott színész, rengeteg sikerdarabbal a háta mögött. A Zimmer Feri és az Üvegtigris-trilógia főszereplője, Robert de Niro és Jack Nicholson örökös szinkronhangja meglepődött a Kossuth díjon: „Gondoltam, hogy lassan én is eljutok oda, hogy díjat kapjak, de nem számítottam rá. Volt olyan kolléganőm, akivel négyszer egyeztettek a díjról, és csak ötödjére kapta meg" - mondta. A 13 milliós pénzjutalomról megjegyezte: „Sajnos nincs ma olyan színész, akinek ne jönne jól egy ilyen összeg.”

Pásztor Erzsi Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színésznő is az idei Kossuth-díjasok között van. Sok tévéfilmje és színpadi szerepe mellett a Szomszédok című teleregény méregzsák Janka nénijeként és a Csengetett, mylord? szakácsnőjének hangjaként is sokan emlékezhetnek rá.

Piros Ildikó, a Soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész a hivatalos indoklás szerint a lényéből áradó szelíd tisztasággal megformált színházi és filmszerepeiért, sokoldalú, nagy sikerű művészi pályafutása elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

Sebő Ferenc „Meglepetésként ért, elszoktam a díjazástól" – mondta az Állami-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanára, akinek a népművészeti örökség ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza miatt adták a díjat. „Az 50 éves előadói teljesítményemet is díjazhatták a magyar táncház mozgalmunk mellett, ami felkerült az UNESCO listájára – tette hozzá. – Ez világra szóló eredmény: skandinávok és amerikaiak után már a szlovákok is a mi mozgalmunk alapján indítják a táncházaikat."

Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapott Kossuth-díjat.

Szentandrássy István festőművész részére a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért;

Vasadi Péter József Attila-díjas költő, író részére, klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként kapta meg a kitüntetést.

Vukán György Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és zongoraművész díjának a klasszikus zene kedvelői és a dzsesszrajongók mellett a Szomszédok-fanok is örülhetnek, hiszen ő játszotta fel a kultikus teleregény főcímdalának zongoraszólamát.