Demjén Rózsi és Ákos is Kossuth-díjas lett

2012.03.14. 15:02
A Kossuth Nagydíjat és az azzal járó 25,8 millió forintot idén az MDF egyik alapítója, Csoóri Sándor költő kapta, aki információnk szerint combnyaktörése miatt nem tud személyesen ott lenni az átadón. Demjén és Ákos mellett Kossuth-díjat és 12,9 millió forintot kap többek között a KDNP volt alelnöke, Fekete György, Robert de Niro magyar hangja, Reviczky Gábor, a Szomszédok Janka nénije, Pásztor Erzsi és a nagy A nagy ho-ho-horgász hangja, Balázs Péter színházigazgató is.

A Kossuth-díjat 1948-ban alapították a tudományban, a művészetben, valamint a szocialista termelőmunkában nyújtott kiemelkedő teljesítmény jutalmazására. 1963 óta az utóbbi kitételt és a tudomány díjazását is elhagyták, már csak kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. A díjat 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. Kezdetben száznál is több díjazott volt, majd csak háromévenként ítélték oda. A rendszerváltáskor felmerült a díj megszüntetése, de végül megmaradt. A díjjal milliós pénzjutalom is jár: az országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse (ez idén 12,9 millió forint), a nagydíj pedig ennek az összegnek kétszerese (25,8 millió forint).

Üröm, 2009. április 15. Csoóri Sándor Kossuth- és József Attila-díjas költő, író ürömi otthonában 2009. április 15-én.
Üröm, 2009. április 15. Csoóri Sándor Kossuth- és József Attila-díjas költő, író ürömi otthonában 2009. április 15-én.
Fotó: Kollányi Péter

Csoóri Sándor költő kapta idén a Kossuth Nagydíjat, az indoklás szerint „csodálatos verseiért, sokoldalú és műfajgazdag irodalmi munkásságáért, a magyarság szellemi összetartozás-tudatának ápolásáért, példaértékű életútja elismeréseként". Csoóri 1990-ben már kapott egy Kossuth-díjat, ekkor a Magyar Demokrata Fórum színeiben politizált, mivel 87-ben lakitelki alapító atyja, 1993-ig pedig a mára már megszűnt jobboldali párt elnökségi tagja volt. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Fontosabb művei: Felröppen a madár (verseskötet, 1954), Tudósítás a toronyból (szociográfia, 1963), Iszapeső (kisregény, 1981), Lábon járó verőfény (gyermekversek, 1987) A jövő szökevénye (összegyűjtött versek, 2000). Csoóri Sándor kórházban van, combnyaktöréssel, árulta el az Indexnek Balogh Júlia, a költő élettársa. A díjat csak később tudja átvenni.

Az idei Kossuth-díjasok:

Balázs Péter 1955-től máig tartó színészi munkássága miatt kapott Kossuth-díjat az 1982-ben elynert Jászai-díj mellé. „Sajnos nem lehet 87 darabra vágni a Kossuth-díjat, ennyien dolgozunk ugyanis a szolnoki Szigligeti Színházban” – mondta a művész, aki úgy érzi, a politikai össztűz ellenére is sikeres, négy és fél éves színházigazgatói munkája is hozzájárult a díjhoz, éppen ezért azon gondolkodik, hogy a Szigligetiben rakja ki, és nem abba a fiókba teszi otthon, ahová a többi kitüntetését. „Nem számítottam rá, mert már többször is fel voltam terjesztve, és sosem vehettem át. Nagyon jó érzés ahhoz a társasághoz tartozni, akik már megkapták a Kossuth-díjat.” Louis de Funès, Danny DeVito és A Nagy Ho-ho-horgász örökös magyar hangja saját bevallása szerint nem egy költekező típus, inkább a gyerekeit és az unokáit segítené a díj mellé járó pénzjutalomból.

Balázs Péter, Schneider Mátyás szerepében játszik a Hippolyt, a lakáj című zenés vígjáték próbáján 2010. április 6-án a szolnoki Szigligeti Színházban.
Balázs Péter, Schneider Mátyás szerepében játszik a Hippolyt, a lakáj című zenés vígjáték próbáján 2010. április 6-án a szolnoki Szigligeti Színházban.
Fotó: Mészáros János

Dárday István Balázs Béla-díjas rendező-forgatókönyvíró a kísérletező szellemű alkotásaiért és a hazai társadalmi problémák ábrázolásáért kapta meg a díjat. A dokumentátor című drámáért, ami egy amatőr filmes videotékás és a horror- és pornófilmekkel seftelő alkalmazottjai viszonyát mutatja be, 1989-ben FIPRESCI-díjat kapott a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségétől.

Demjén Ferenc 1970-ben robbant be a hazai könnyűzenei életbe a Jöjj vissza, vándorral, és  később olyan felejthetetlen slágerekkel gazdagította a hazai bulikultúrát, mint a Darabokra törted a szívem vagy a Várj, míg felkel majd a nap. A Bergendy és a V’Moto-Rock szólókarrierre váltó énekese sohasem titkolta Fidesz-szimpátiáját: rendszeresen részt vesz a párt tömegrendezvényein, és ő írta a Fidesz kampánydalát is, a Föld könnyeit (Demjén 60 című albumán is megjelent). 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Munkássága ennek ellenére a baloldalnak is bejött, 1996-ban ugyanis már megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

DEBRE20111226007
Fotó: Czeglédi Zsolt

Fekete György Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész Csoóri Sándorhoz hasonlóan szintén egy volt MDF-es politikus a díjazottak között: 1988-ban léptett be a Magyar Demokrata Fórumba, 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. 1995-ben kilépett az MDF-ből, 96-ban belépett a KDNP-be, 1997 és 2001 között a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke volt.

Harangozó Gyula György balettművész, koreográfus a klasszikus és kortárs balettrepertoár férfi főszerepeinek emlékezetes megformálásáért, a magyar táncművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért, sikeres koreográfusi és társulatépítői munkájáért kapott díjat.

Kelemen Barnabás Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense világszerte nagy sikert aratott virtuóz hegedűjátékáért, kimagasló adottságokkal rendelkező, sokszínű - szóló- és kamaradarabok mellett a klasszikus, nagy hegedűversenyig terjedő - repertoárral rendelkező előadóművészetéért kapta a kitüntetést. „Az új irányok, a vonósnégyes, a tanítás és a dirigálás is jó felé fordulhatott, hogy felfigyeltek rá az ítészek - mondta az Indexnek Kelemen. A díjból művészeti szalont szeretne létrehozni Budapest belvárosában, ahol a zenétől a képzőművészeten át a filmművészetig minden művészeti ág megnyilvánulhat az 50-60 fős közönség aktív részvételével.

Kovács Ákost, a Bonanza Banzai 43 éves alapítóját, aki 94-ben kezdett szólókarrierbe, meglepte a díj: „A házi stúdiómban készült Berecz András mesemondó barátom Felítő című lemeze 2003-ban, ő később Kossuth-díjas lett. Tavalyelőtt hangoskönyvet vettünk fel Blaskó Péter és Kubik Anna színművészekkel, ők is megkapták. Lassan kiírhatom a stúdióajtóra, hogy aki eddig itt lemezt csinált, az mind Kossuth-díjat kapott.” Az Index Ákossal készített miniinterjúja itt olvasható.

Fotó: Szécsi István

Miklósa Erika neve ugyanolyan jól cseng Sydneyben, mint New Yorkban: a világ egyik első számú Éj királynőjeként tartják számon. Ő az, aki nemcsak Magyarországon világhírű: 1993-ben megnyerte a Nemzetközi Mozart Énekversenyt, ösztöndíjjal tanult a Scalában és a philadelphiai Academy of Vocal Arts-ban, és fellépett a világ összes jelentős operaházában, mindenhol sikert aratva. Minden idők legfiatalabb magánénekeseként szerződtették a Magyar Állami Operaházba, amelynek 1999-ig volt tagja. Miklósa Erika tudja, mi áll jól neki hangilag és a szerepeket tekintve, és ez a fajta megfontoltság emelte a legkiválóbb művészek közé. 2004 óta folyamatos szerződése van a New York-i Metropolitan Operával – nemrég jelent meg világszerte a The Met Opera HD DVD-sorozatban a Varázsfuvola az ő szereplésével, James Levine vezényletével. Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének birtokosa. Az opera mellett szívesen kalandozik az operett és a musical világában, számos embert hozva ezzel közelebb az opera műfajához is. Magyarországon ő a klasszikus értelemben vett operadíva, a műfaj reprezentánsa, akit a legszélesebb tömegek ismernek. Legközelebb március 17-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül láthatjuk Strauss Arabellájának Fiakermillijeként.

Reviczky Gábor 1973 óta foglalkoztatott színész, rengeteg sikerdarabbal a háta mögött. A Zimmer Feri és az Üvegtigris-trilógia főszereplője, Robert de Niro és Jack Nicholson örökös szinkronhangja meglepődött a Kossuth díjon: „Gondoltam, hogy lassan én is eljutok oda, hogy díjat kapjak, de nem számítottam rá. Volt olyan kolléganőm, akivel négyszer egyeztettek a díjról, és csak ötödjére kapta meg" - mondta. A 13 milliós pénzjutalomról megjegyezte: „Sajnos nincs ma olyan színész, akinek ne jönne jól egy ilyen összeg.”

Reviczky Gábor
Reviczky Gábor
Fotó: Bakró-Nagy Ferenc

Pásztor Erzsi Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színésznő is az idei Kossuth-díjasok között van. Sok tévéfilmje és színpadi szerepe mellett a Szomszédok című teleregény méregzsák Janka nénijeként és a Csengetett, mylord? szakácsnőjének hangjaként is sokan emlékezhetnek rá.

Piros Ildikó, a Soproni Petőfi Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész a hivatalos indoklás szerint a lényéből áradó szelíd tisztasággal megformált színházi és filmszerepeiért, sokoldalú, nagy sikerű művészi pályafutása elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

Sebő Ferenc „Meglepetésként ért, elszoktam a díjazástól" – mondta az Állami-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanára, akinek a népművészeti örökség ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza miatt adták a díjat. „Az 50 éves előadói teljesítményemet is díjazhatták a magyar táncház mozgalmunk mellett, ami felkerült az UNESCO listájára – tette hozzá. – Ez világra szóló eredmény: skandinávok és amerikaiak után már a szlovákok is a mi mozgalmunk alapján indítják a táncházaikat."

Sebő Ferenc
Sebő Ferenc
Fotó: Földi Imre

Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapott Kossuth-díjat.

Szentandrássy István festőművész részére a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos színvilággal ábrázoló műveiért, csodálatos Madonna-képeiért, a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, külföldön is nagy sikert aratott kiállításaiért, példaértékű művészetéért;

Vasadi Péter József Attila-díjas költő, író részére, klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként kapta meg a kitüntetést.

Vukán György Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és zongoraművész díjának a klasszikus zene kedvelői és a dzsesszrajongók mellett a Szomszédok-fanok is örülhetnek, hiszen ő játszotta fel a kultikus teleregény főcímdalának zongoraszólamát.