A Trafóról nem mondhat le a főváros a BKV-ért cserébe

"A kultúrpolitikusok és a szakma azon képviselői, akik a kormányváltás óta felelős pozícióba kerültek, óriási hibát követnek el, ha nem egyeztetnek az érintettekkel. Csak az kerüli a párbeszédet, akinek vaj van a fején" - mondta Schilling Árpád a konferencia után, arra utalva, hogy a konferencián távol maradtak az állami képviselők.

A hatórás eseményen elsősorban független előadóművészek és befogadó-színházi vezetők voltak jelen, de azok, akikkel az állami pályázatokról lehetett volna beszélgetni, és akik miatt szervezték az eseményt, nem jöttek el. Vidnyánszky Attila, az előadó-művészeti Színházi Bizottság elnöke,  Kovács Gerzson Péter, a Táncbizottság elnöke, Kozma András, a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) VI.-os kategóriába sorolt szervezetek működési támogatására kiírt pályázatának színházi kurátora és L. Simon László, az Nemzeti Kulturális Alap elnöke nem fogadták el a meghívást. Pedig a Színházi világnapon tartott esemény fő célkitűzése az volt, hogy a fél éve új életre kelt szervezett tagsága első kézből tájékozódhasson a nem állami csatornák fellelhetősége mellett az állami források igénybevételeinek lehetőségeiről.

A fővárosi színházak zöménél évekig semmilyen pénzügyi ellenőrzés nem folyt Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondása szerint, amit abszurd helyzetként jellemzett. "Az állami és önkormányzati fenntartású intézmények gazdasági működésének átláthatatlansága nem újdonság. Ez a fenntartók és a működtetők közös felelőssége - mondta erről Schilling. - A függetlenek évente pályáznak és szigorú elszámoltatásban részesülnek. Egyelőre az a megszokás működik, hogy minél többet költ az állam, annál kevésbé felügyeli a pénzek felhasználását."

Ne engedjék át a Trafót a Nefminek

A Trafó vezetésére Csomós elmondása szerint új pályázatot írnak ki, és folynak a tárgyalások arról, hogy az intézményt a Nemzetierőforrás-minisztériuma állami kézbe vegye. "Ha az önkormányzat komolyan veszi, hogy létezik kortárs, fővárosi kultúra, és ennek egyik legfontosabb helyszíne a Trafó, akkor nem engedik át a tárcának az intézményt - vélte Schilling. - Nagyon balkáni dolog lenne, ha mondjuk a BKV támogatásért cserébe odadobnák a Trafót, amely az elmúlt 22 év egyik szakmai csúcsteljesítménye, amelyet Szabó György, a Trafó igazgatója talált ki, és fejlesztett fel a mai állapotára. Ha ez az intézmény a Nefmi kezébe kerül, akkor vége."

Csomós Miklós megemlítette, hogy a főváros idei költségvetéséből 8 millió forintos támogatást adnak a Merlin Színháznak, a Fügének (Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) pedig 30 millió forintot. "Nem arról van szó, hogy rossz helyre ment ez a pénz, hiszen mindkét intézmény rendkívül fontos feladatokat lát el. A probléma az, hogy mivel kevés pénze van a fővárosnak kultúrára, nem pályáztatnak, hanem kiutalnak" - mondta erről Schilling.

Fogjon össze az állam és a magánszektor

Előnyösebb a színházaknak a nonprofit kft-ként való működési forma, összegzett Csomós. A fővárosi teátrumok által fizetendő bérleti díjak bevezetésének az is oka volt, hogy a városháza a kis színházakat jobban tudja támogatni, tette hozzá a főpolgármester-helyettes. Schilling Árpád szerint a működési, mind a támogatási formák átgondolásra szorulnak. A rendező úgy véli, fenntartható rendszer csak az állam, az önkormányzatok, a magánszektor és a szakma együttműködéséből születhetne meg.

"Vidnyánszky Attila azt üzente a függetleneknek, hogy pályázzanak kőszínházak vezetésére - folytatta Schilling. - Azzal, hogy a vidéki és a pesti színházakban minél több kortárs művészet jelenjen meg csak egyetérteni lehet. De Attila nem érti az idők szavát. Nem szabad arra kényszeríteni a művészeket, hogy természetüktől és eredeti szakmájuktól idegen feladatokat vállaljanak. Miért lenne az jó, ha Mundruczó Kornél, Pintér Béla vagy Bodó Viktor színházat igazgatna? A színházakat rátermett, felkészült és széles látókörű menedzsereknek kellene igazgatniuk. Őket kellene végre kinevelnünk és helyzetbe hoznunk. Elég már a sok mindenhez értő művészekből, akik csak a pozíciókat halmozzák. Működjenek együtt a különböző szakmák, szakterületek. Gondolkodjunk hálózatokban. Ez lenne korszerű, nem az a kommunista időket idéző vircsaft, ami a mai színházi életet jellemzi."

A függetlenek rendíthetetlenek

"A függetlenek ugyanakkor nem fogják hagyni, hogy semmibe vegyék őket - jellemezte még Schilling a konferencia utáni lelkiállapotukat. - Bízunk azoknak a forprofit vállalkozásoknak a támogatásában, amik szintén függetlennek tartják magukat. Budapest nem maradhat kortárs kultúra nélkül. Egész Európa előtt égetnénk le magunkat, ha ez megtörténne."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!