Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM\\\\\\\\\\\\\\NINCS\\\\\\IS//////VÁLSÁG////////////
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Hány éves vagy?
- Á, nem túl híres szám, úgysem ismered.
Nem akármilyen kezdés Európa legtöményebb hipszterkoncentrációjú fesztiválja előtt, ha már kora hajnalban Ferihegyen úgy sikerül jó előre túltenni minden résztvevőn hipszterségben, hogy még a szemünket is éppen csak annyira tudtuk kinyitni, mint egy instagramos kiscica.
Ugyan melyik csehszlovák turistának öltözött SZTK-szemüveges képzőművész-hallgató mondhatja el magáról, hogy együtt várakozott a repülőre Csihar Attila metállegendával, és nem húscafatok és kecskefejek között látta hörögni a fesztiválon, hanem két nappal korábban, amikor éppen fapados repülőjegyét váttotta be? Bár Csihar nagyjából a legnagyobb sztár, akit az utóbbi évtizedekben Magyarország a világ popkultúrájának adott, ő énekelt minden idők talán legsúlyosabb black metál lemezén, †††††††† ráadásul a műfajt az utóbbi időben még a hipszterek is keblükre ölelték, ††††††† ettől még neki is ugyanúgy oda kell érnie egy órával a repülő indulása előtt. Ezt a természeti csodát figyelve pedig nem kellett sok, hogy ott helyben elindítsuk a metálzenészek a repülőtéri átvizsgáláson tematikus blogot (mellékprojektek: gengszterrapperek az urológián és meleg stylistok Nyirő József újratemetésén), de ekkor már máson járt az eszünk.
Izgatottan vártuk ugyanis, mit művelt a válság Európa legmenőbb fesztiváljával. Spanyolországról ugye lassan úgy szokás beszélni, mint Borsod megyéről a Király utcában: már annak bezzegtartománya, Katalónia is a csőd közelében van és a szemét francóista központtól kell segítséget kérnie, hát mi lesz itt? Bezúzott American Apparel-kirakatok mögé kell beugranunk, hogy ne tapossanak el minket az utcán szabadon kószáló bikák, miközben a sarki tapas-bárok mellett elrohadt poliptetemeken játszanak a kisgyerekek Wii helyett?
Sok mindenre fel voltunk készülve, arra viszont már kevésbé, hogy a válság olyannyira megtépázta Barcelonát, hogy a hipsztermennyország fesztiválhelyszín idén a korábbiknál is nagyobb területen terül el a tengerparton, még a korábbiaknál is nagyobb színpadokkal. A krízis pedig olyan mély, hogy a fesztivál főszponzorai között már nem csak a korábbi, jellemzően fiatalos ruha- és napszemüvegmárkák voltak. Egyenesen egy autógyár fizetett azért, hogy a neve alatt lépjenek fel olyan zenekarok, akiket Magyarországon biztosan kevesebb ember ismer, mint ahányan itt a színpad előtt álltak. Ez persze nem a spanyol gazdaság szempontjából fontos, mert ettől még nem szeretnénk lebecsülni a válságot, hanem azért, mert ahogy az már itt részletesen ki lett fejtve, az utóbbi években beérett több évtizedes ellenkulturális harc gyümölcse °°°°°°°°, és kiépült a mainstreammel teljesen párhuzamos zenei világ, ami ráadásul azóta is fejlődik, és láthatóan egyre több cég lát piacot ennek közönségében. Attól még tehát, hogy az olvasó jó eséllyel nem hallott még egyetlen együttesről sem az itt fellépők közül, nem érdemes azt gondolnia, hogy senki által sem ismert alternatív bohócokról van szó. Itt ugyanúgy tízezres tömegek voltak egyes koncerteken, ahogy nálunk mondjuk a Fatihlessen szoktak lenni.
≣≣≣†† ≣≣≣ ≣ ≣≣≣ †† ≣≣≣ ≣ ≣≣≣ †† ≣≣≣ ≣ ≣≣≣ †† ≣≣≣ ≣ ≣≣≣ †† ≣≣≣ ≣ ≣≣≣ †† ≣≣≣
Szemléltetésnek két példa. Talán a legmenőbb produkció, amit idén látni lehetett, a Grimes néven zenélő kanadai Claire Bucheré volt, aki agykutatói tanulmányait hagyta ott szülei legnagyobb megrökönyödésére, hogy önfeledt, az elektronikus tánczenét keleties dallamokkal, álomszerű poppal, egy kis Mariah Carey-vel összemosó, nem direkten slágeres, de nagyon szívhez szóló zenét játsszon. Idei lemeze kedvéért három hétre bezárkózott egy szobába evés és alvás nélkül, hogy ez így felszabadul érzésekből szülessen valami. Az érzések aztán fel is szabadultak, és mire a bezárt szobából barcelonai tengerpart lett, jött az euforikus buli, mentesen minden görcsösségtől, ami a túlzottan menő zenekarokat fojtja meg gyakran.
- Mert olyan zenéket szeret, amiket még ő sem hallott.
A másik példa a szintén egyetlen embert takaró The Weeknd, aki egy egész mozgalom vezéralakja, a most éppen nagyon menő hálószoba-r&b-é. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint bármilyen rádió-r&b-t kicsit kevesebb manírral és szokatlanabb zenei alapokkal. Az ilyesmi gyakran bénán sül el, a Weeknd-koncertbe viszont még a legvonalasabb hipsztertagadók is nehezen tudtak volna belekötni: egy nagyon karizmatikus énekes a Michael Jackson-i iskola útján (olyannyira, hogy még Michael Jackson-feldolgozás is volt) – egészen biztosan látjuk még őt sokkal nagyobb színpadon is.
x x x x x x x x x x x x x x x ☠☠☠☠ x x x x x x x x x x x x x x x x x
De ott volt a két taggal is fantasztikus stadionrockot játszó Japandroids vagy a terminátor-pompomlányzenét játszó Sleigh Bells is bizonyítéknak az év legörömtelibb trendjére, vagyis, hogy ∞∞∞∞∞∞∞a bloggerkedvencek idén egyszerűen jók∞∞∞∞∞∞∞. Ez pedig ezért fontos, mert kár tagadni, ebben a világban gyakran előfordul, hogy az interneten jól mutató, csillogó-villogó képekkel és videókkal felturbózott zenék élőben értékelhetetlenek, sőt, néha olyan rosszak, hogy az igazi zenebuzikból is előtör az érzés, hogy bezzeg régen, amikor még pecsétes céhlevél kellett a színpadra lépéshez, na azok voltak a jó idők. ///////////////////// Erről most szó sem volt, láttunk még az első lemeze megjelenése előtt álló zenekartól is egészen jó koncerttel. Aki viszont másra vágyott, egészen eltérő jellegű programot is végigélvezhetett a három nap több száz fellépése alatt. Volt egy csomó metál, kísérleti elektronika, stadiontechnó, csendes dalszerzők, hiphop és őszinte blues is. A sokféle program pedig annál is inkább belefért, mert még így, megnövelt területen sem kell néhány percnél többet sétálni a színpadok között.
Ami továbbra sincs a Primaverán, az a jellegzetesen varacskos fesztiválhangulat, már csak azért is, mert sátrazás itt nincs, és ez valószínűleg így is marad, amíg világ a világ. Mindenki felveszi szépen a kinyúlt nagymamapulóvert és az ironikus farmersortot, illedelmesen bulizik, hajnalban bevesz valami szert, aminek már a neve hallatán is kijárási tilalmat vezetne be a KDNP, kicsit nézi a tengert, aztán szépen hazamegy, és már gondolkodik is azon, vajon melyik pakisztáni vendégmunkástól szerezzen olyan pizsamafelsőt, amit egy neonsárga fürdőnadrággal kombinálva talán hipszterebb lehet, mint a mi esetünk Csihar Attilával. Az pedig eszébe sem jut, hogy éppen válság van, de lehet, hogy csak azért, mert azt Görögország már előbb megcsinálta.
▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼FIGYELEM▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲
A tíz legjobb koncert
10 Justice - Igen, Justice, te büdös hipszter, jól látod, és akkor mi van??? Egy fesztiválon nem eltartott kisujjal kell bulizni, és hiába ciki már budapesti szakközépiskolák gólyabáljain is évek óta 2007 legkúlabb kúlsága, ha egyszer ennyire működik a stadionrocktechnó. Ha nagyon akarod, ironikusan.
9 The Men - Jól van, ne haragudj az előző kitörésért, már a The Men duzzadóan férfias erőrockja járt a fejemben, ami olyan hiteles emléket állít a nyolcvanas évek indierockjának, hogy megérdemelné, hogy tíz év múlva neki magának állítson emléket valaki.
8 The Weeknd - Fehér létedre évek óta próbálsz úgy tenni, mintha élveznéd a fekete zenét, csak mert megírta a Pitchfork, hogy az jó, de igazán se lenyelni, se kiköpni nem tudod? Akkor pontosan tudod, milyen nagy dolog, hogy a Weekndnél ez a probléma fel sem merül.
7 Beach House - Évről évre több és több ezer ember mélázik ezekre a hálószobapop-himnuszokra, amik folyamatosan egyre jobbak is.
6 Sleigh Bells - Koncerten ez inkább megalomán hiphop, mint zajos rock, ezzel együtt is, egy ideális világban a kiskamaszok erre sikítoznának, nem a One Directionre.
5 Grimes - Szuper a zene és a művésznő is, de messze a legjobb mégis a gumikecske-szerű tánc, amit ezekre a számokra előlehet adni.
4 White Denim - Egy óra megállás nélküli progresszív soul-garázs-funk-rock, és ez mégsem a világ legfárasztóbb dolga, sőt.
3 Refused - Na jó, ez nem túl hipszter, de érzelmi hatásában a poszt-poszt-hardcore legnagyobb ikonjainak visszatérése felért azzal, mintha bebújós Vans-cipők hullanának az égből.
2 Chromatics - Elegáns, okos, szép, szívbemarkoló, hideg, forró, megható és végtelenül cool.
1 Japandroids - A világ legjobb kétszemélyes stadionrockzenekara.
▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼A legrosszabb 3 ▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲
3 Wavves - Mára olyan lett, mint az Amerikai pite nem hivatalos, csak videón kiadott folytatásai.
2 ASAP Rocky - Fehér létedre évek óta próbálsz úgy tenni, mintha élveznéd a fekete zenét, csak mert megírta a Pitchfork, hogy az jó, de igazán se lenyelni, se kiköpni nem tudod? Ez pontosan az ilyen koncertek miatt van.
1 AraabMuzik - Egy ember, aki gyorsan tud gombokat nyomogatni. Nem létezik ennél nagyobb parasztvakítás a szcénában. Persze pont ő az a kevés primaverás fellépő közül, aki múlt héten Budapestre is eljutott.
▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼▲▼