Mozi és színház lesz az Átriumból

Buda és Pest között már elég régóta ugyanaz a munkamegosztás: Budán csicseregnek a madarak, autóval hordják iskolába a gyerekeket, és béke van, nagy fák, meg nyugalom. Pesten a belvárosban lassan minden üres telken vagy autóparkolóban romkocsma nyílik, itt van a kultúra, a sör, meg a részegen éneklés. A budai oldalán ugyan van néhány kultikus, vagy inkább kitartó hely, amolyan enklávék a nyugalom és a polgári unalom birodalmában, de az utóbbi években hiába próbálkoztak olyan sokan, Budán azért nehéz kultúrához, vagy akár kisfröccshöz jutni.

Némafilm és tánc

A téli szezonban nyíló Átrium Film- Színház most bemerészkedik Budára, magával hoz némi kultúrát, filmet, színházat és még mozgásművészetet is. A 2001 óta üresen álló helyet valamivel több, mint 110 millió forintért vették meg magánszemélyek a Budapest Filmtől, akkor, amikor az utolsó plázán kívül rekedt mozikat is bezárják.. Az Átrium - amiben utoljára Török Feri Moszkva terét vetítették, s azóta csak néhány Filmszemlére, és pár céges rendezvényre nyitották ki a Bauhaus épület kapuit – Magács László, az idén tavasszal bezárt Merlin művészeti vezetőjének irányítása alatt éled ujjá, az Angol Nyelvű színház közhasznú Alapítvány kereteit felhasználva .

Az új struktúra egy olyan helyet takar, ahol néha különleges filmeket vetítenek majd, máskor kortárs színházi előadásokat tartanak, és lesz olyan nap is, amikor táncolnak majd a színpadon. Egészen pontosan hétfőnként zene, keddenként tánc, szerdánként film, csütörtöktől szombatig pedig színház lesz a műsoron, hétvégén pedig gyerekprogramokat is szerveznek majd.

“Amikor elhatároztuk, hogy Budára jövünk, akkor tudtuk, hogy olyan struktúrát kell építenünk, és olyan programokat kell szerveznünk, amelyek nap, mint nap becsalogatják a környékbelieket. Ezen kívül olyan külföldi és magyar előadásokat kell az épületbe hoznunk, amelyekért érdemes megtenni azt a néhány plusz megállót a villamossal Pestről” - mondta el Magács László, az Átrium vezetője, aki szerint az elkövetkező évben csiszolnak majd még a programterveken, ahogy megismerik a nézők igényeit. Annyi biztos, hogy már idén bemutatkozik az Átriumban a Magyarhangya közösségi filmforgalmazó. Előre haladott tárgyalások folynak Pintér Bélával, Mudruczo Kornéllal,  Bozsik Yvette-el és több más fontos független társulat vezetőjével.. Terveik szerint együttműködnek majd az Orlai Produkcióval, s más fiatal független produkciós cégekkel. Az Átrium saját bemutatókat is tervez. Ilyen lesz például az Ádám almái, vagy az Alul semmi Herendi Gábor, illetve a Cukorfalat Goda Kriszta rendezésében.

De a 11-szer 14 méteres színpadon angol nyelvű darabok is időről időre színre kerülnek majd, híven a Merlin hagyományaihoz. Emellett számos egyéb klub, rendezvény is beköltözik a tervek szerint az Átriumba: például dokumentumfilm-sorozatot tervez a Heti Válasz, vagy operát a Batarita Társulat. Ráadásul az Átrium együttműködik majd a közelben található kulturális intézményekkel, a Millenárissal, a Marczibányi Téri Művelődési Házzal és a Jurányi Alkotóházzal, hogy egy erős budai kulturális negyedet hozzanak létre a II. kerületben.

A tervek között szerepelnek még némafilm előadások híres zongoraművészek kíséretében, de lesz hétvégente játszóház és egyéb gyerekprogramok is. Eközben kint kávézó működik majd, az ételeket és az italokat az Anker csapata szolgálja fel.

A tervek szerint videótéka is lesz az Átriumban, ide költözik sok ezer művészfilmmel az Odeon.

Van rá igény

Az 1936-ban Kozma Lajos tervei alapján épülő Bauhaus-épületet 1947-ben építették újjá azért, hogy végre Budán is legyen mozi, ne csak romok. Az épület belső tereit akkor némileg átalakították, ami nem meglepő, mert ‘45-ben istálló volt a moziban, így az ostrom utáni időszak eléggé megviselte az épületet. A nyolcvanas évek végén a Budapest Film megpróbálta helyreállítani az eredeti Bauhaus belső tereket, de aztán a kilencvenes évek neonszínű plexikkel és aranyszínű szpotlámpákkal csúfította el a mozit. Most majdnem 50 millió forint jutott a rekonstrukcióra, de ebből csak arra futja, hogy eltüntessék a Kádár-rendszer lakótelepi lambériáit és a rendszerváltás utáni vidéki diszkóhangulatot.

A festés és a retró dizájnelemek elbontása előtt azonban még ki kellett takarítani, és meglepő módon ehhez még külön embereket sem kellett felvenni: sok önkéntes jött, hogy kiszellőztesse az évtizedes áporodott szagot, és kihordják az ottfelejtett 2001-es Filmvilág Magazinokat, meg az oszlopokról lefejtsék a műanyag borítást, ami alatt szocialista filmplakátok száradnak, de a plakátok alatt azért ott van az eredeti üvegborítás is.

“Folyamatosan jönnek a környékbeliek, amióta nyitva a mozi, és a felújítás zajlik. Van, aki elmeséli, hogy az ötvenes években itt csókolózott először a hátsó sorban, más vidáman emlékszik, hogy a hetvenes években az osztályfőnök leállíttatta a vetítést, és visszazavarta az iskolába az egész osztályt” - meséli Magács László, aki szerint igenis lehet kulturális helyet üzemeltetni Budán, és életképes lehet egy befogadó színház most is.

“Magyarországon 2010-ben 4 és félmillió színházjegyet vettek, nincs válságban a színház, mondja Magács, aki szerint az Átrium, mint befogadó intézmény az átlagnál alacsonyabb állami támogatással ki fogja tudni gazdálkodni a működési költségeit, amik havi szinten körülbelül 6 millió forintot jelentenek.

Október 18-án egy napra ki is nyit a még átalakítás alatt álló színház-mozi, hogy leadják az Ai Weiwei: Never Sorry című dokumentumfilmet, majd egy hónapig még szépítgetik a 300 fős nézőteret, a kávézót és a fogadó csarnokot, hogy még ebben az évben azzal a filmmel nyisson ki a mozi, amivel 2001-ben bezárt. Török Feri Moszkva terével.