Móricz mostantól ingyen van

A szerzői jogi törvény értelmében a művek a szerző halálát követően 70 évig részesülnek védelemben. A védettség a szerző halálának 70. évfordulóját követő december 31-én jár le.

Szabadon kiadható, átírható

Móricz műveinek többsége eddig is ingyen hozzáférhető volt a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A védettség vége azt jelenti, hogy mostantól az örökösök engedélye, és a nekik fizetendő szerzői jogdíj nélkül adhatók ki vagy dolgozhatók át az író művei. Egy dolgot természetesen továbbra is tilt a törvény: hogy bárki saját magát tüntesse fel a Légy jó mindhalálig, a Rokonok vagy az Úri muri szerzőjeként.

Ha a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott által felügyelt Nemzeti Könyvtár 2012-ben jelentette volna meg Móricz Erdély-trilógiáját, akkor még kellett volna jogdíjat fizetnie. Mivel a köteteket idén októberben tervezik (a tervekről ebben a PDF-ben lehet többet olvasni) kiadni, erre már nem lesz szükség. (Bár nem valószínű, de ha Kerényi valamelyik Rejtő-regényt is megjelentetné, jobban teszi, ha 2014-re halasztja a vállalkozást, mert az író 1943. január 1-én halt meg, így a művei még egy évig védettnek minősülnek.)

A társszerzők jogát nem érinti

A védelem lejárta csak azokra a művekre vonatkozik, amelyeknek kizárólag Móricz a szerzője. Így a Török és a tehenek című verséből készült rajzfilm többi készítőjének szerzői jogait nem érinti a változás. Ugyanez a helyzet az Iciri-piciri Kaláka-feldolgozásával, vagy a Rokonokból készült Szabó István filmmel. Ha azonban valaki a mai viszonyokra adaptált filmet készítene a világválság korának züllöttségéről szóló regényből, azt már senki sem akadályozhatná meg.

Az utolsó Móricz-mű a 2010 óta több kötetben kiadott Napló-sorozat, melynek a 1926-29 közötti időszakról szóló része idén nyáron jelent meg. Bár maguk a naplóbejegyzések nem védettek, de mivel jegyzetekkel dúsan ellátott, kritikai kiadásról van szó, Cséve Anna szerkesztő munkája igen.

Hunyady, Musil, Zweig

Most jártak le Hunyady Sándor, a főleg a novelláiról ismert, mára kissé elfeledett bohém író-drámaíró szerzői jogai is. Bródy Sándor törvénytelen fia 1942 októberében halt meg, Móriczhoz hasonlóan szintén Budapesten.

Európában egységes a védelmi idő szabályozása, 70 évig védettek a művek – mondta az Indexnek Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület kommunikációs igazgatója. Ennek megfelelően két napja lejárt a Sakknovella világhírű osztrák írója, Stefan Zweig jogainak a védettsége. Ugyanez a helyzet Robert Musillal, a Törless iskolaévei és a Tulajdonságok nélküli ember szintén híres, szintén osztrák írójával.

Nem lesz Móricz-dömping

Tóth Péter Benjámin nem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező években elöntik a könyvespolcokat vagy olcsóbbak lesznek Móricz művei. Az árakat ugyanis eddig is inkább a kereslet határozta meg. Elképzelhető ugyanakkor, hogy valamelyik kiadó rászánja magát egy új Móricz-összkiadásra.

Az elmúlt évek egyik legviharosabb szerzői jogi konfliktusa a Bartók-hagyaték miatt tört ki: a zeneszerző egyik örököse, Vásárhelyi Gábor több formabontó Bartók-feldolgozást is letiltott. Erre a sorsra jutott Alföldi Róbert kékszakállú-rendezése Miskolcon, az operában A csodálatos mandarin, és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című szerzemény a Trafóban. Bartók Béla 1945-ben halt meg, a jogok három év múlva járnak le.

Amerikában a Disney kiharcolta

A szerzői jogok azonban csak Európában évülnek el egységesen hetven évvel az író halálát követően. Régebben az Egyesült Államokban ez mindössze 50 év volt, csak hát a kilencvenes évek elején a Walt Disney-rajzfilmek szerzői jogai sorra jártak volna le, ezért a cég lemezkiadókkal és filmstúdiókkal összeállva elérte, hogy a korhatárt az Egyesült Államokban 1998-ban a Mickey Mouse Actnek is csúfolt rendelkezéssel 70 évre növeljék. Mondván, az nem lehet, hogy Európában jobba tiszteljék a szerzők kreatív teljesítményét, mint Amerikában. Sőt ezzel a törvénnyel a munkaviszonyban létrehozott művek védelmi idejét az alkotástól számított 120 évre, illetve a nyilvánosságra hozatalt követő 95 évre hosszabbítsák. A rajzfilmek természetesen így 120 éves védelmet kaptak, sőt az 1978 után készített műveknek végül egységesen 95 év szerzői jogi védelem jár.

A törvényt 2003-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróság is alkotmányosnak találta, ezzel az Egyesült Államokban végleg nagyobb védelmet kaptak a szerzői jogok, így az írók jogai is. Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy az eltérő jogi szabályozás miatt folyamatosak a vitás ügyek európai és amerikai cégek között egy-egy könyv kapcsán, legutóbb például a BBC és a CBS veszett össze Sherlock Holmes-on.