Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM10 milliárdból újítják fel a Zeneakadémiát
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
- Jó napot uram, hogyan jutok el a Zeneakadémiára?
- Kitartással és sok gyakorlással.
Ez a hülye vicc legalább olyan régi, mint a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri, 1907-ben felhúzott főépülete, és pont olyan szakállas, mint az ott tanuló Kodály Zoltán álla. A Zenepalotaként is emlegetett akadémiát most egy kezdetben 10 milliárdos, időközben viszont 15 milliárd forintos keretből renoválják (ennek a 90 százaléka uniós forrás), hogy Liszt október 22-i születésnapjára újra a régi fényében pompázhasson, a sokkal trendibb Zeneakadémia Koncertközpont néven.
Ősztől ugyanis már nem csak a kitartóan gyakorlók mehetnek be oda, ahol korábban Bartók zongorázott, hanem mindenki: az akadémia a „patina és progresszió” jegyében a mainstream felé nyit, és a világon elsőként összeházasítja az elitiskolát egy koncertközponttal. Azt persze az intézményvezetők is elismerik, hogy nehéz dolguk lesz, mivel a 100-200 fős koncertjeik után kell visszalopniuk a hazai kulturális életbe a kamarazene rangját, ráadásul úgy, hogy közben a már jól bejáratott koncertszervező helyekkel kell konkurálniuk.
„A Zeneakadémia olyan, mint egy nagy pályaudvar. Ide futnak be azok a vonatok, amelyek tehetséges fiatalokat hoznak az ország minden részének zeneiskoláiból, és ők később ugyaninnen indulnak tovább a külföldi útjaikra. A magyar zenei hagyomány centruma időben és térben is a Zeneakadémia – mondta Batta András rektor a Zeneakadémia modernizálását hangsúlyozó sajtótájékoztatón, a hóna alatt szorongatott, 2008-as megvalósíthatósági tanulmánnyal jelezve: a Zeneakadémia támogatása pártok feletti dolog, mindenki ügye. – Hiszen már az építkezést támogató politikus, Apponyi Albert szerint is ez volt az ország egyetlen helye, ahol harmónia van."
A hurráoptimista dékán szerint „mint a freskók forráshoz zarándokoló meztelen női, úgy fognak jönni az emberek a mainstream Zeneakadémiába". A zenekari zenélést és a tanulóknak szánt mesterkurzust egyszerre csak a Zeneakadémia tudja megcsinálni, ez a hely a külföldön elismert zenészeinknek sem csak egy szimpla turnéállomás lesz, hanem az európai zenei élet központjába való visszatérés.
A Zeneművészeti Egyetem pár éve átadott, Wesselényi utcai modern épületébe szervezett sajtóeseményt a szervezők a modern technikával dobták fel: élő ustream kapcsolattal néztünk be a Zenepalota felújítási munkálataiba. Csakhogy közbeszólt a 3G ördöge, ezért a szakadozó átkötő szöveget és az állványok közötti, csiszológépes kakofóniát gyorsan elnyomták a szervezők egy kis szaxofonos-cimbalmos Bartók-improvizációval. Az októberi átadás előtti épületbejárás azért izgalmas lesz.
A Zeneakadémia Koncertközpontjának fellépői
A 106 éves épületben októberben megnyíló Koncertközpont nem titkoltan a komolyzene, a jazz és népzene leendő fellegvára akar lenni. Ennek érdekében a hazai zenei élet krémjét vonultatja fel a szecessziós stílusú nagyteremben valamint a zsinórpadlással és zenekari árokkal felturbózott, ékszerdobozszerű kisteremben. Részlet a Zenakadémia sajtóanyagából:
„A fekete-fehér színei” című sorozatot október 27-én Ránki Dezső, Klukon Edit és az ifjú Ránki Fülöp nyitja, a műsorukon J. S. Bach, Couperin, Liszt és a családdal szorosan együttműködő Dukay Barnabás műveivel. A Zeneakadémián állandó koncertkínálattal jelentkező Budapesti Fesztiválzenekar egy igazi világnagyságot, az argentin Martha Argerichet hozza el a Nagyterembe november 7-én, 8-án, 9-én és 10-én. November 17-én, a Zongoraművész-generációk című esten a Lisztig visszavezethető magyar zongorahagyomány kiemelkedő előadói, Vásáry Tamás, Dráfi Kálmán, Bogányi Gergely lépnek fel, a következő generációt Gyöngyösi Ivett, Váradi László és Medgyesi Zsolt képviseli.
Az Anda Géza Fesztivál első estjén, november 29-én a 2012-es zürichi Anda Géza Zongoraverseny győztesei lépnek fel, őket a már tekintélyes karriert befutott korábbi díjazottak követik, Alekszej Vologyin, Filippo Gamba és Várjon Dénes. Bogányi Gergely december 13-i, illetve Szokolay Balázs december 19-i koncertjével zárul 2013-ban a zongorasorozat.
A jazz és a népzene jegyében november 5-én a legkomolyabb könnyűműfaj pianista csillaga, Brad Mehldau a Zeneakadémián adja első budapesti szólókoncertjét. A legszerényebb gitárzseni, Snétberger Ferenc december 14-i fellépése valódi kuriózum – egyik utolsó budapesti szólóestjét éppen a zárás előtt álló Zeneakadémia Nagytermében tartotta. 2014. május 13-án a jazz gigásza, Chick Corea ad klasszikusnak ígérkező koncertet.
Az együttzenélés első koncertjét november 3-án a Zeneakadémiához több szálon kötődő Kelemen Kvartett adja, november 25-én pedig Frankl Péter és művésztársai, azaz Keller András, Bársony Péter, Várdai István és Lakatos György lépnek színpadra. A következő év első felében folytatódik a nagynevű formációk felvonulása: itt lesz Jevgenyij Koroljov és a Keller Kvartett, a világhírű Takács Kvartett, valamint Baráti Kristóf. Egy április 7-i esten pedig Joshua Bell, Steven Isserlis és Várjon Dénes.
Zenekari árokkal, zsinórpadlással és a legfejlettebb színpadtechnikával nyeri vissza eredeti funkcióját a Kisterem. Az itt bemutatott első opera Mozart Varázsfuvolája lesz Almási-Tóth András rendezésében, Marton Éva művészeti vezetésével. A szövegkönyvet Varró Dániel fordította, a karmester a Zeneakadémián diplomázott török származású Ertüngealp Alpaslan lesz december 6-án, 8-án, 11-én, 14-én, 17-én és 20-án. December 18-án Németh Judit mutatkozik be elsőként, 2014. január 12-én Rost Andrea Oláh Kálmánnal lép fel.
A Concerto Budapest 2013 őszétől az Akadémia rezidens zenekaraként működik. Első koncertjükön, november 1-jén az Új Liszt Ferenc Kamarakórussal és Rost Andreával Bach, Richard Strauss és Mozart műveit adják elő. December 7-én Isabelle Faust hegedűcsillag csatlakozik a zenekarhoz. A Concertónak az oktatásban is kulcsszerepe lesz: a hallgatóknak lehetőségük lesz egy professzionális zenekar széksoraiban elsajátítani a zenekari játékot.
Az Élesben sorozat első koncertjén november 6-án a Népzene Tanszék mutatja meg tudását, november 9-én a 115 éves Harsona Tanszaké a színpad, november 20-án a Jazz Tanszék legjobbjai lépnek fel, december 21-én pedig a Jazz Tanszék Big Bandje segít kikapcsolódni az utolsó karácsonyi roham előtt. Steve Reich a Zeneakadémián: korunk kiemelkedő szerzője személyes jelenlétével is megtiszteli a műveiből összeállított koncertet november 12-én.
November 14-én ünnepli megalapításának 138. évfordulóját az egyetem, diákjai és tanárai fellépésével. A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát Takács-Nagy Gábor vezényli, Vigh Andrea, Gyöngyösi Ivett és Onczay Csaba közreműködésével.
A korábban pusztán befogadó intézményként működő Zeneakadémia ezután is számos zenekarnak és produkciónak ad otthont, így itt tartja koncertjei egy részét a Budapesti Fesztiválzenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, a Budafoki Dohnányi Zenekar, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Zuglói Filharmónia.