Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKertész Imre nem ad több interjút
"Ez volt az utolsó interjúm" - mondta nemrég Kertész Imre a The Paris Review című irodalmi folyóiratnak adott interjúja végén. Amikor a riporter, Luisa Zielinski visszakérdezett, hogy mára volt-e az utolsó, Kertész így felelt: "Örökre. Most már kész". Vagyis a rangos irodalmi lap számára adott interjú volt az utolsó, amit a Nobel-díjas író valaha adott. (Az interjúra a Könyvesblog talált rá először.)
Arról, hogy a Sorstalanság írója lezárta irodalmi munkásságát és nem akar többet írni Kertész többek között a Der Spiegel című német hetilapnak nyilatkozott tavaly év végén. Ekkor nyitották meg Berlinben a Kertész Imre-archívumot, amit a Berlini Művészeti Akadémián a Kertész-életmű mintegy 35 ezer oldalnyi anyagából állítottak össze. A 83 éves író akkor elmondta: nagy öröm és nagy megkönnyebbülés számára, hogy elkészült az archívum, hiszen "jó kezekbe került" az életműve.
Arra a kérdésre, hogy miért Németországban helyezte el az anyagot, elmondta: "Úgy érzem, itt jobban megértenek, mint a hazámban, Magyarországon. Ott a legnagyobb jóakarattal sem lehetne úgy megőrizni az anyagot, mint Berlinben, ahol évek óta élek". Hozzátette, hogy a sors útjai kifürkészhetetlenek, túlélte Auschwitzot, most pedig Németországban "mentik meg" munkásságát.
"Nem szeretnék már írni. Az életmű, amely oly szorosan kötődik a holokauszthoz, számomra lezárult. Ha sikerült, ha nem" - mondta ekkor. Kertész szerint ez a visszavonulás oka és nem a betegsége. Arról, hogy Parkinson-kórja van, a The Paris Review-nak is beszélt. Elmondta, hogy nem biztos benne, hogy a betegsége vagy a munkája öli-e meg. Beszélt arról is, hogy milyen kevesen voltak képesek arra a holokauszt túlélői közül, hogy írjanak is az átélt és látott borzalmakról. Ráadásul ezen írók számára - Kertész Borowski, Shalamov, Améry nevét említi - az írás egyben előjáték volt az öngyilkossághoz.