Jácint
15 °C
31 °C

Filmes össztűz a 3D-re

2013.07.12. 13:33
Egyre népszerűtlenebb a korábban sokat hozsannázott technológia. Még az Avatart készítő James Cameron is kiakadt, a Keresztapa 3 vágója szerint pedig eleve elbaltázták az egész 3D-t, mert a szemünk alkalmatlan a befogadására. Nem lesz háromdimenziós BBC sem.

"Sötét, kicsi, strobózik, fejfájást okoz, elidegenít, és még drága is. A kérdés már csak az, hogy mikor ismerik ezt fel és elégelik meg végre az emberek" – így kelt ki a 3D ellen Walter Murch, vágó és hangmérnök, aki olyan filmeken dolgozott, mint például az Apokalipszis most, a Keresztapa 3, A tehetséges Mr. Ripley és az Angol beteg. Utóbbiért az 1997-es Oscar-gálán megkapta a legjobb vágásnak, valamint a legjobb hangvágásnak járó elismerést, és még ugyanebben az évben BAFTA-díjjal is jutalmazták.

Murch a nemrég elhunyt, nagy tekintélyű filmkritikus, Roger Ebert honlapján olvasta a Zöld Darázs című film recenzióját, amire olvasói levélben reagált. "Szervusz Roger! Olvastam a Zöld Darázsról szóló kritikádat, és bár nem láttam a filmet, teljesen egyetértek a 3D-vel kapcsolatos észrevételeiddel. A háromdimenziós kép – ahogy te is említetted – sötét, és kicsi. A 3D-s szemüvegek valahogy összepasszírozzák a képet – még akkor is, ha óriási Imax-képernyő előtt ülünk. A látómezőnk így körülbelül feleakkorává válik, mint ha szemüveg nélkül néznénk a filmet" – kezdi el gondolatait a filmes.

Murch egy 1986-os Coppola-filmre, a Captain EO-ra hivatkozik: a vágó a Michael Jackson főszereplésével készült 3D-s sci-fi utómunkálatai közben figyelte meg, hogy a vízszintes mozgás sokkal hamarabb kezd el strobózni 3D-ben, mint 2D-ben. "Ez igaz volt akkor, és igaz még most is" – szögezi le.

A legnagyobb problémának mégis a fókuszálás kérdését találja, mert amíg a sötétség és a kis kép elméletileg orvosolható, a nézőnek állandó problémát jelent, hogy szemével végig eltérő távolságokra kell összpontosítania. Míg kétdimenziónál elég csupán a képernyő síkjára figyelnünk, a 3D-s vetítésekkor ennél több terhelés éri a szemet. "Az evolúció 600 millió éve alatt korábban még sosem merült fel ez a probléma. A látással rendelkező élőlények mindig is ugyanarra a pontra fókuszáltak és konvergáltak" – írja. Emiatt van, hogy a holografikus kép észlelése ilyen erősen megterheli az agyat, valamint hogy sokan fej- és szemfájdalmakra panaszkodnak a háromdimenziós vetítesek alatt vagy után.

De a probléma nemcsak a mozivásznon jelentkezik, hanem a többi platformon is. Voltak kísérletek például a 3D-kamerával felszerelt okostelefonokkal is, de a technológia még a televíziós piacon sem tudott megmaradni. A BBC például – a nézők csekély érdeklődésére és a felmérések elkeserítő eredményeire hivatkozva – a napokban vette le napirendjéről a háromdimenziós adás tervét. "Meglátjuk mi lesz majd a recesszió végén, de a BBC most kivár. Eljött a kényszerszünidő ideje" – mondta Kim Shillinglaw, a BBC tudományos és természettudományos rovatától. (A BBC egyébként a Sony támogatásával a 2011-es wimbledoni tenisztornáról sugárzott először 3D-ben.) És a BBC nincs egyedül: az ESPN nevű amerikai sportcsatorna a múlt hónapban számolt be arról, hogy nem közvetíti az egyes sportágak a mérkőzéseit 3D-ben.

San Francisco Chronicle újságírója, Caleb Garling szerint a háromdimenziós élményhez szükséges szemüvegek nevetségesen festenek, azok a 3D TV-k pedig, amelyekhez nem szükséges szemüveg, speciális látószöget igényelnek, ami könnyen kényelmetlenné teheti például a közösségi televíziózást. "A kétdimenzió különben is épp elég jól teljesített" – írja.

A BBC-s Shillinglaw is hasonlóan gondolkodik. Ő a 3D TV kudarcának egyik fő okát abban látja, hogy az emberek másképp koncentrálnak tévézés közben, mint amikor a moziban ülve kizárólag az adott filmre figyelnek.

A háromdimenzió kudarcát igazolja az is, hogy még az Oscar-díjas James Cameron is a technológia ellen fordult, holott az általa rendezett Avatar 3D-ben is elkészült. "Nem gondolom, hogy Hollywood helyesen használja a 3D-t" – mondta a mexikóvárosi TagDF-konferencián a múlt héten. "Ennek pedig az az oka, hogy automatikusnak veszik. Például ott az Acélember vagy a Vasember, meg az összes többi film, aminek nem biztos, hogy szüksége lett volna a 3D-re. Ha elköltenek 150 milliót (dollárt) vizuális effektekre, akkor a film már attól látványos lesz, tökéletes."