Van-e élet a húson túl?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kultúr cikkek
-
A szülők sodorják veszélybe saját gyerekeiket - A Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowie-val című falvédője mémmé vált
- Olyan sűrű volt már a Budapest körüli agglomeráció, hogy ki kellett találni valamit
- Emberkísérlet zajlott a Nemzeti Színházban, de túléltük
- Meghalt Mohácsi Emil szinkronrendező
„Ide nemcsak a vegetáriánusokat várjuk szeretettel évek óta, hanem az érdeklődő vagy épp kételkedő húsevőket is, akik mindent végigkóstolva, néhány előadásra beülve megtudhatják, miért választják egyre többen ezt az életmódot” – mondta a fesztivál főszervezője, az Egészség-vár Alapítvány elnöke, Jakus Orsolya. Ő 23 éve vegetáriánus (állatvédelmi-ökológiai okokból), és már 12. éve hajtómotorja a fesztiválnak, amit a kezdetekkor néhai férje álmodott meg, még a 90-es években.
Szerelem és Kádár-nosztalgia a vegafeszten
„A legelső Vegetáriánus Fesztiválra még csak néhány százan jöttek el, azóta viszont mindig összejön a 4000-es látogatószám. Sok a visszajáró látogató, van például egy pár, akik a vegafesztiválon ismerkedtek meg, úgyhogy most ünneplik a 3. évfordulójukat” – meséli Jakus, aki negyedszerre választotta helyszínnek a műbőrfoteles-harmonikaajtós, tipikusan Kádár-kori kőbányai művelődési házat. Emiatt a rendezvény néha olyan volt, mintha a Petőfi Csarnok bolhapiacából egy Tupperware-edénybemutatóba csöppentünk volna a rendszerváltás kellős közepén. A résztvevőket ez persze egyáltalán nem zavarta, sőt, a legnagyobb létszámban jelen lévő, 30 és 50 közötti korosztály boldog nosztalgiával lépkedett a lambériás folyosókon (a legfiatalabb vegetáriánus egyébként egy 11 hónapos, kenguruban elhozott kisbaba volt, a legidősebb pedig egy 75 éves, vega családba született, húst soha nem kóstoló villamosmérnök, akit ránézésre 60-nak tippeltünk).
A rendezvényt alapvetően a gasztrokultúra-állatvédelem-egészséges életmód szentháromság jegyében szervezték, de a füstölőárusítás és a meditáció is bekerült a programba. Ettől persze még a fesztivál nem csapott át íriszdiagnosztikás jógaiskolába, a legfontosabb szinte végig a kaja volt.
A szervezők ugyanis kifejezetten fontosnak tartják, hogy a vegafesztivált minél szélesebb körben népszerűsítsék főzőversennyel, ételkóstolóval, zumbaoktatással és olyan ismert vegetáriánus celebek meghívásával, mint a Németh Kristóf, Harcsa Veronika, a Kowalsky meg a Vega énekese vagy az idei húzónév, az egykori Fabulon-lány Sütő Enikő.
Űrhajóskaja és mini-gasztroforradalom
Bár a rendezvény egyelőre még messze van a legfelkapottabb belvárosi helyszíneken megrendezett sátras-faházas, bor- és gourmet fesztiváloktól, jó úton halad afelé, hogy kinője a kőbányai betonkupolát és átköltözzön mondjuk a Millenárisra. A standok között ugyanis több, vega ételekre specializálódott, professzionális cég is képviseltette magát. A Napfényes Cukrászat büféjében például isteni tej- és tojásmentes növényi fagyit, a xilites szilvás pitét és a szép emlékű Négercsókra hasonlító „csokis csúcsot” kóstoltunk.
Az egyik, kifejezetten vegákra specializálódott ételkiszállító, a VegaFood is állított pultot az előcsarnokban, természetesen mindig itt volt a leghosszabban kígyózó sor. Az ő nyersvegán-felelősük, a szakácskönyveket író Lénárt Gitta és a Nyersétel Akadémia külön standot kapott: nála kóstoltam meg a sütés helyett aszalással készült, préselt űrhajóskajára emlékeztető, zöldségleves ízű rágcsákat, és a préselt gyümölcsökből összeállt ál-Cerbonát, ami finomabb, mint az igazi.
A kirakodóvásár-feeling a különtermekben folytatódott, ahol a levendulaárusok csokraitól a termelői mézen át az állatkísérlet-mentes kozmetikumokig mindent lehetett kapni. Itt dobtam be egy fura kinézetű pirított barnarizsitalt is, ami pont olyan volt, mint az összekavart baracklekváros tejbegríz: ronda, de finom.
A leggyakoribb tévhitek
„Ha vegetáriánus vagy, vashiányos leszel” – így szól a vega életmód ellen felhozott leggyakoribb érv, amit a 20 éve vegetáriánus háziorvos, dr. Aranyosi Edit tapasztalatból cáfolt: ez nem étrend kérdése, hiszen praxisa folyamán a rendelőben ugyanúgy találkozott húsfogyasztó vashiányosokkal is. A másik gyakori tévhit, hogy a vegetáriánusoknál nem megfelelő a fehérjebevitel. „Az akadémikus élettani tudomány ma ott tart, hogy a testtömeghez arányosított napi 1, esetleg 1,5-2 gramm fehérje az ideális, a vegetáriánus irodalom szerint viszont már 0,5 gramm is elég, de ez az életkortól is függ”. Probléma akkor van, ha a magas fehérjebevitelhez magas koleszterinszint és magas vérnyomás társul, és ha a vesét túlterheljük a szervezetbe bekerült, de felesleges fehérjét lebontásával. Nem véletlenül van ennyi helytelenül táplálkozó vesebeteg.
„A gyereknek hús kell hússal!” elmélet Aranyosi szerint menthetetlenül belekövült a gyerekorvos-társadalom táplálkozástudományi felfogásába. Pedig léteznek vegetáriánus háziorvosok is, csak egyelőre még nem tudtak egységbe tömörülni. A vegetarianizmus elutasítása ráadásul nem is korfüggő: a doktornő szerint vannak idős vega háziorvosok és a fiatal koruk ellenére kifejezetten vaskalapos gyerekorvosok. Azoknak a magyar szülőknek pedig, akik amiatt aggódnak, hogy a vegetáriánus étrend miatt a kicsiknél hiánybetegségek jelentkeznek, elég csak a Krisna-völgyben született gyerekekre gondolni, akik úgy is egészségesek tudnak lenni, hogy egyáltalán nem fogyasztanak húst.
A vegetarianizmus tudományos irodalma egyébként évtizedek óta él és virul. Dr. Oláh Andor például már az 1986-ban megjelent, azóta többször is újrakiadott Reformkonyha című könyvében írta a helyes fehérjebevitelt, hiszen a változatos táplálkozásra mindenkinek oda kell figyelni. Szintén népszerű olvasmány Dr. Aranyosi szerint a kezdetben még az állati fehérje-bizniszben utazó, később vegetáriánussá váló amerikai táplálkozástudós, T. Colin Campbell tudományos alaposságú, de mégis közérthető Kína-tanulmánya, amiben azt vezette le, milyen összefüggés van napjaink civilizációs betegségei és az állati fehérje túlzott fogyasztása között. Persze hogy kinek mi a „túlzott fogyasztás”, az már megint egy egyénileg körüljárandó, újabb kérdés.
Fabulon-lány, pattanások nélkül
Az idei vegafesztivál arca és húzóneve Sütő Enikő modell volt, aki maga is 15 éve vegetáriánus. Az egykori Fabulon-lány, akinek a félmeztelenül pózoló plakátjára még ma is emlékszik a fél ország, külföldi útja miatt sajnos nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen. Viszont a Sütő Enikő Modellstúdió újrahasznosított anyagokból varrt ruháiban pózoló lányai és srácai helyette is képviselték a környezettudatosság fontosságát: traktorgumi topokban, szemeteskuka-estélyikben, uzsonnás zacskó-szoknyákban és a metálvilág bőr karpereceit meg tüskés nyakörveit imitáló filmtekercs-maskarákban rázták a csípőjüket a színházteremben.
Sütő Enikő végül telefonon mesélt arról, hogy egyetemista korában még húst evett hússal, aztán egy belső, szellemi útkeresést követően, egyik napról a másikra váltott át vegetáriánus életmódra. „Radikális lépés volt, mert nemcsak hogy húst, de tojást, sajtot és mézet sem ettem. Viszont azonnal elmúltak a bőrhibáim" – nyilatkozta az 54 évesen is jó formában lévő modell, akinek az étrendjéből 2008-ban a hazai showbiznisz is hasznot húzott. Az RTL Klubon akkor elstartoló Vacsoracsatában a készítők direkt arra mentek rá, hogy Soma Mamagésa, Győzike felesége, Kinter Oszkár és Benkő Dániel jól kiakadjanak a feltálalt szójatejszínes csalánlevesen és a szejtánpörköltön, hogy a balhé szépen a képernyő elé láncolja a nézőket. (Benkő az adásban természetesen hozta is a formáját a „salátaágyon akarsz elbánni velem?”-beszólásaival, de a kötekedése végül váratlan fordulatot vett: a Sütő-vacsora után ő is vegetáriánus lett.)
Sütő Enikő modelliskolája egyben életmódiskola is. A tinilányok (és a valószínűleg csajozási szándékkal közéjük keveredő néhány srác) a színpadon vonulás mellett a vegetáriánus filozófiát is megtanulhatja, persze csak ha akarja. „Nem kötelező semmi. Van olyan lány, aki innen értesül a tudatos táplálkozásról, és ők örömmel újságolják, hogy elmúltak a pattanásaik, másokról viszont lepattan az ilyesmi”. Utolsó kérdésünkre, miszerint nem zavarja-e, hogy a neten a Habselyem Kötöttárugyárban Kádár előtt fehérneműben pózolós fotója (ami egyébként még a lakásában is megtalálható óriásméretben) ma már sokkal ismertebb, mint a 74-es, meztelen hátú plakátja, így válaszolt: „Ez a Kádár-kép egyszer csak újra előkerült, és a retródivat miatt megint híres lettem vele. Akárhányszor ránézek, mindig megnevettet. De engem nem érdekel a múlt, csak a jelen”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
