Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Most bepillanthatunk oda, ahova másképp nem jutunk elAz American Scientist blogbejegyzésének szerzője Maia Weinstock, maga is fanatikus Lego-rajongó. Amikor pedig épp nem kockákból épít űrbázist, akkor a BrainPop nevű, tudományt népszerűsítő gyerekoldalt szerkeszti vagy az Aviation Week & Space Technology és a Science World című szaklapokban publikál.
Weinstock a posztja első felében arról számol be, hogyan vadászta le a tudósnő figuráját a sorozat megjelenésének napján egy bostoni játékboltban. Ahol a sok kiskorúval együtt ő is pont úgy vigyorgott, mint Charlie és a többi mesebeli gyerek Willy Wonka csokigyárában. A profi legóblogos trükköknek köszönhetően végül elsőként lett meg neki az áhított legóember, mivel már a csomagoláson keresztül ügyesen kitapogatta a figurához járó két kémcsövet. A blogbejegyzés második fele már arról szól, hogy Weinstock szerint a több évtizedes múltra visszatekintő Lego-gyár méltatlanul alulkezelte a tudományos pályára lépő nőket az eddigi készletekben. Nem csoda, hogy a cikkben a női STEM-figurák (science, technology, engineering, and mathematics) rövid történetét bemutató rész csak egy pár bekezdés, ráadásul úgy, hogy belevette a listába az álaltkerti gondozót is.
„A városi legó, ami 2005-től hivatalosan is Lego City néven fut, gyakran ábrázolja a legóembereket a mindennapi életük közben, ahol sok munkahelyhez elengedhetetlen a tudományos, mérnöki és matematikusi képzettség. Ilyen például az orvosi, a mentős és az űrhajós pálya, ahol hagyományos férfiuralom van, az egyszem női orvost kivéve” - írja Weinstock a posztjában. Igaza van: az alapvetően férfiközpontú Lego játékvilágban mindig is erősen felülreprezentáltak voltak a férfi tudósok. Szinte az összes foglalkoztatási ágban (a kalózoktól a lovagokon át a tűzoltókig) rövid hajú figurákkal találkozhattunk az elmúlt 35 évben. A nők sokáig csak pincérlányok, utasok, strandolók és hercegnők lehettek. A korai időkben mindössze a hosszú hajuk különböztetett meg az egyenvigyorú, sárga fejű férfiaktól, és csak a 80-as évektől kaptak saját, kirúzsozott arcokat.
Weinstock vicces összeállításából az is kiderül, hogy az első női háziorvosbaba ugyan már a kézzel és arccal rendelkező, 1978-as nagyvárosi legóemberek között is ott volt (rajzolt sztetoszkóppal és vöröskereszttel a ruháján), az első női űrhajósig azonban egészen 1993-ig kellett várni. Az első női sebész pedig csak a külön is gyűjthető figurakollekció 6. szériájába került bele, de legalább egyedi műtőssapkát és röntgenképet is kapott.
A legóvilág tudományos kutatói ráadásul abszolút megfelelnek a szórakoztatóipar hagyományosan pejoratív és stigmatizáló, bogaras geekjeinek. Az első igazi, fehérköpenyes-sztetoszkópos minifigura például pont a 2002-es filmstúdiós készletben kapott helyet, és pontosan ugyanúgy nézett ki, mint a horrorfilmek titkos laborjaiban a világ leigázását tervezgető, őrült tudós (fehér köpeny, szürke gumikesztyű, borzas haj, sátáni vigyor). Ezt a ponyvairodalmi archetípust az egyenként csomagolt figurák 4. szériája is visszahozta. Weinstock ezután viccesen kiemeli, hogy a Lego gyártól a férfi programozók is megkapják a magukét: a tavaly debütáló csokornyakkendős, a törött szemüveges, norvégmintás mellényt hordó legóember pont az a fajta nerd lúzer, ahogy az előítéletes emberek a programozókat elképzelik.
„A férfiak 4:1 arányban túlreprezentáltak a műanyagfigurák világában, ahol ráadásul a nők szinte kizárólag csak rózsaszín ruhákat hordanak” - írja Weinstock, aki természetesen más tudományos kutatók munkáit is megemlíti a hímsoviniszta Lego bemutatásakor. Ilyen például David Pickett írása a legóemberek arcainak fejlődéstörténetéről. A poszt végén pedig bemutat egy érdekes közösségi kezdeményezést, a Lego Cuusoo 14 000 lájknál tartó, rajongók által összeállított figurakészletről, amiben a női egyenjogúság nevében kizárólag tűzoltólányok, bírőnők, munkásasszonyok, valamint női sólymászok, csillagászok és paleontológusok szerepelnének.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
