Bertalan
10 °C
28 °C

Harminc embernek köszönünk az utcán

2013.09.19. 17:25
A budapestiek több mint fele nem jár el szórakozni, hanem inkább otthon ül, nagy részük sokat túlórázik, naponta hetven percet utazik, és szabadidejében legszívesebben a Margitszigeten sétálgat. Sokan élnek egyedül, sokakat nyomaszt a rezsi, és sokan utálják a plázákat. Mindezzel együtt a budapestiek többsége szereti a várost, hozzátartozik identitásához, és nagy részük soha nem költözne el innen.

Mintegy 1041 budapesti lakos személyes interjúztatásával készítette el az ELTE Társadalomtudományi Karának Módszertani Kutatóközpontja azt az átfogó, budapesti életmódról szóló kutatást, amelynek ismertetése csütörtökön zajlott a Városházán. Hatalmas meglepetések a felmérést követően nem derültek ki, mégis pozitív csalódásként értékelhető, hogy bár a magyarokat mindenki károgó népnek tartja, ennek ellenére például a budapestiek 70 százaléka saját bevallása szerint is aktív életet él, és úgy gondolja, nem mennek rossz irányba a dolgok a fővárosban. Nem bizonyult igaznak az az általános vélekedés sem, miszerint a magyarok fúrják egymást, hiszen igen nagy arány – mintegy 70 százalék – mondta azt, hogy van olyan ismerőse a városban, akire támaszkodni tud. Az azonban, hogy csak ismerősök útján lehet munkához jutni, nem tűnik igaznak, legalábbis a megkérdezettek szerint kevés olyan ismerősük van, akikhez ez ügyben fordulhatnának.

3
Fotó: ELTE TÁTK Módszertani Kutatóközpont

Unják a politikát

Egy átlagos budapestinek 238 ismerőse van a közösségi oldalakon (mármint annak a 46 százaléknak, aki regisztrált felhasználó), viszont csak 30 emberrel tartja rendszeresen a kapcsolatot. Ennél jóval több, mintegy 200 olyan ismerőse van ugyanakkor, akinek köszönne az utcán, tudja a nevét, és le is állna beszélgetni vele pár szót, de mégis a közvetlen környezetünkben és kerületünkben általában 30 emberrel állnánk szóba az utcán, s a szomszédaink felének tudjuk nevét. És még egy érdekes adat annak, aki lebecsülné a helyi sajtót: a lakosok mintegy 75 százaléka tájékozódik a kerületi médiából.

A politikában nem túl aktívak a budapestiek, mint ahogyan általában a magyarok sem. A fővárosiaknak eddig csak 10 százaléka írt alá valamilyen petíciót, 11 százaléka vett részt valamilyen tüntetésen, és 17 százaléka lépett kapcsolatba valamilyen őt érintő ügy miatt politikussal vagy önkormányzati képviselővel. Az ismerőseink egy negyedéről fogalmunk sincs, hogy kire szavaz, és a fővárosiak felének jobb- és baloldali szavazó ismerősei is vannak.

Egynegyedük költözne

A budapestiek elég nagy része, mintegy 29 százaléka elköltözne abból a lakásból, ahol él, de ha a másik oldalról nézzük, akkor 71 százalék elégedett a lakásával. Az elköltözni vágyóknak mintegy harmada Budapestet is szívesen elhagyná – érdekes módon minél külsőbb kerületben lakik valaki, annál inkább vágyik a városon kívülre. A legjobban természetesen a bel-budai lakosok érzik magukat a helyükön. A lakással kapcsolatos legfőbb problémát a magas rezsi jelenti, az, hogy a lakás mondjuk kicsi vagy nem jó a beosztása a második szempont. A fővárosiak 20 százaléka gondolja úgy, hogy a lakása túl zajos, 15 százaléka meg azt, hogy sötét, és mintegy tíz százalék él vizes, penészes lakásban. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes itt ragadta meg az alkalmat egy kis kormánypropagandára, és sajnálkozott egy sort, hogy nem jövőre készült a felmérés, akkor ugyanis a pestiek biztosan nem panaszkodnának a magas rezsi miatt.

1
Fotó: ELTE TÁTK Módszertani Kutatóközpont

Kiderült vagy inkább igazolást nyert az a tény, hogy a fővárosiak anyagi helyzete igen megosztott. Nagyjából a megkérdezettek fele mondta azt, hogy jól kijön a pénzéből, és míg az alacsonyabb jövedelműek 37 százaléka néz szembe azzal, hogy néha nem jut pénz élelemre, addig a magas jövedelműeknek mindössze 1 százaléka került ilyen helyzetbe az elmúlt egy évben. Az átlagos, egy főre jutó jövedelem a fővárosban egyébként 93 ezer forint, de mintegy 15 százalék 50 ezer forint alatti összegből gazdálkodik. A fővárosiak igen nagy aránya, 20 százaléka, azaz minden ötödik lakos egyedül él, átlagosan már kilenc éve. Magányukat csak az állatok enyhítik, 38 százalék tart ugyanis állatot, 67 százalékuk kutyát.

Szeretik a zöldet, de a plázát nem

A budapestiek kétharmada rendszeresen használja a város zöldterületeit, leginkább a Margitszigetre járnak ki, itt Bagdy Gábor ismét kifejezésre juttatta, milyen jó, hogy a főváros éppen a szigetet tervezi fejleszteni. Sokan járnak a Városligetbe is, a legkevésbé látogatott helyek a Hűvösvölgy, a Hajógyári-sziget és a Városmajor. A budapestiek negyede, ha kimozdul otthonról, kocsmába vagy diszkóba megy, színházba 17 százalék jár, ami elég magas arány, sportolni azonban csak 2 százalék.

Minden harmadik budapesti kitiltaná az autókat a Belvárosból, de érdekes módon minél kijjebb lakik valaki, ez az arány annál nagyobb, legkevésbé tehát a belvárosiak utálják az autókat. Plázát meg felhőkarcolót viszont a budapestiek 85 százaléka nem akar, toronyházra egyébként leginkább az LMP és a Jobbik szavazói vágynak. A fővárosiak romantikus hajlamát mutatja, hogy legtöbbjük kis üzletekre vágyik és több sétálóutcára, és leginkább a közlekedéssel elégedetlen.

70 percet utazunk

Egy átlagos budapesti rengeteget utazik, naponta mintegy 71 percet, és az az érdekes, hogy ez a szám pontosan megegyezik az autóval járók (ami a lakosok negyede,) és a tömegközlekedők esetében. A biciklisek és a motorosok kevesebbet utaznak, de az ő arányuk mindössze 2 százalék. Átlagosan egyébként fél óra alatt érünk be a munkahelyünkre. A fővárosiak fele dolgozik, harmada nyugdíjas, és 10 százalék a tanulók aránya. A pestiek jófejek, és nem anyagiasak, legalábbis ezt tükrözi, hogy a munkában a biztonság és a munka érdekessége a legfontosabb, csak utána jön a fizetés. A válaszadók szinte mindegyike azt mondta, hogy napi nyolc óránál többet dolgozik, a középkorú, kisgyermekes nők többsége is ledolgozza a heti 40 órát, míg a hasonló korú férfiak jóval többet, heti 48 órát dolgoznak.

5
Fotó: ELTE TÁTK Módszertani Kutatóközpont

A konferencia utolsó részéből az derült ki, hogy a budapestiek nagy része biztosan megemlítené magáról egy idegennek, hogy fővárosi, és nagy részük otthonosan érzi magát a fővárosban, még azok is, akik nem itt születtek. Érdekes módon az éles határ tíz évnél húzódik, tehát akik már legalább tíz éve itt élnek, nagyobb arányban tartják fontosnak, hogy budapestiek. Legrosszabbul a belső kerületekben lakó fiatalok érzik magukat, akik még nem régen költöztek a fővárosba, és a jövedelmük is alacsony. A pestiek egyharmada szerint inkább rosszul mennek a dolgok, 14 százalékuk szerint nagyon jól, és mintegy fele úgy gondolja, hogy közepes a helyzet a fővárosban.

Tausz Katalin a Társadalomtudományi Kar dékánja a konferencia végén elmondta, örülnek, hogy itt lehetnek a városházán, és talán sikerült bebizonyítani, hogy a társadalomtudományok igenis fontosak és hasznosak, még a városvezetésnek is, és nem csak a pénzt viszik.