Gyilkossággal vádolt zsidók és vuvuzelázó focidrukkerek Fischer operájában

2013.09.25. 11:32
Fischer Iván egyfelvonásos operát írt a tiszaeszlári perről, amit októberben mutatnak be a Millenárison. A Budapesti Fesztiválzenekar vezetője nem tart attól, hogy ezzel a nép ellenségévé válik, szerinte megtiszteltetés ebbe a skatulyába tartozni.

A Budapesti Fesztiválzenekar vezetője Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regénye alapján, Kossuth levelezésével és Parti Nagy Lajos verseivel kiegészítve írta meg a Vörös Tehén című operát, amit október 13–14-én mutatnak be a Millenárison, Ascher Tamás és Székely Kriszta rendezésében.

Fischer Iván a Népszabadságnak adott interjúban elmondta, hogy harminc éve tervezi megírni ezt a művet, mert a Krúdy regény és a belőle készült Elek Judit filmnek megfogta "a túlfűtött érzelmi világa, a groteszksége, az őrülete, az irrealitása, ugyanakkor a megható volta – és ugye, ez egy opera kritériumrendszere is".

A BFZ vezetője szerint ma már ilyen primer módon nem ismétlődhetne meg ez az eset (a tiszaeszlári zsidókat 1882-83-ban egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolták) de a közhangulat sokban emlékeztet a maira. Mint mondja, "akkor is, mint ma, küzdelmet kezdtünk az egész világ ellen. Az én operámban a megyei tárgyalóteremben futballdrukkerek üvöltöznek. Mint a B-középben, fújják a vuvuzelákat, skandálják a rigmusokat. Valami leírhatatlan groteszk van ebben".

A karmester arra a kérdésre, hogy nem fél-e, azt válaszolta, hogy "nem, de nagy aggodalommal figyelem az egyre irreálisabb indulatokat. A minap őrjöngő tömeg vonult a tárgyalóterembe, ahol a 2006-os eseményekben szolgáló rendőrök pere folyik. Tiszta Nyíregyháza 1883-ban. Tavaly a futballstadionban csapatnyi szurkoló hátat fordított az izraeli himnusz alatt, utána meg azon sajnálkozott a fél ország, hogy túlságosan megbüntettek minket".

Fischer Iván ugyanakkor nem tart attól, hogy az opera miatt bekerül a nép ellenségei skatulyába, "már rég benne vagyok, ugyanúgy, mint Kossuth Lajos, Ady Endre, Bartók Béla vagy Károlyi Mihály és rengetegen a legnagyobb magyar gondolkozók közül, akiket a nyíregyházi tárgyalóteremben acsarkodók vagy a stadionok futballhuligánjai ellenségnek éreznek. Megtiszteltetés ebbe a skatulyába tartozni" - nyilatkozta a lapnak.