Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Négy vagy hat könyvet dobott piacra Kerényi

2013.09.30. 12:23

„Látják, milyen bunkó a miniszterelnöki megbízott, hogy nem kapcsolja ki a telefonját?” – nyomta ki Kerényi Imre a felcsendülő Nokia tune-t, hogy tízperces sajtótájékoztatón futhasson végig az általa istápolt Nemzeti Könyvtár újabb kötetein.

Az állami könyvcsomag eddigi promotálása során az excentrikus színházi rendező/politikai performer már minden zöldséget összehordott, amit lehetett – ha ön ezekről lemaradt, akkor innen meg innen bőségesen meríthet –, ezért a mostani etap elővezetésében szikárabb volt, mint egy TÁMOP-pályázati eredményhirdetés.

Mondjuk az anyag sem valami gazdag: az októberi Nemzeti Könyvcsomag csak hat kötetet tartalmaz – ebből hármat Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája tesz ki. Kerényi az összesen száz kötetre tervezett állami kiskönyvtár szükségességét azzal magyarázta, hogy az „elfeledett értékeket felszínre kell hozni”, ezzel szemben az Erdély-trilógia az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelyet nem csak a miniszterelnöki megbízott tart a „magyar irodalom csúcsának”.

Gárdonyi esetében is állhat ez a megállapítás, igaz, az ő munkásságából az utókor leginkább kalandos ifjúsági regényeit marasztalta a kánonban. Archeológiai szempontból ezért jogos választásnak tűnik, hogy Kerényi Az én falum népi zsánergyűjteményt tartotta méltónak megjelentetésre, a nagyon mély és nagyon népies gondolatokkal és aforizmákkal teli kötet nem a mi stílusunk, de biztos sokan vannak, akik szeretik az ilyesmit.

A politikai árokbetemetés gesztusának tűnik, hogy Bethlen Istvánról pont Romsics Ignác könyve került be a válogatásba. Sőt, nagyon meglepődtem, amikor Kerényi a politikailag legendásan mértéktartó, de jobboldalinak semmiképen nem mondható történészt „vitathatatlan és támadhatatlan kutató”-ként jellemezte nekem, akinek ő minden szavával egyet tud érteni.

Ez eddig rendben is van, de a „kupac csúcsának” számító Bethlen-monográfia az Erdély-trilógiához hasonlóan szintén nem számít könyvritkaságnak: 1991-ben jelent meg először, azóta a Horthy-korszak meghatározó miniszterelnökéről szóló tudományos diskurzus egyik alapművének számít, több kiadást megélt, antikváriumokban, közkönyvtárakban simán elérhető. És akkor még fel sem tettem a kérdést: Egy konzervatív, közepesen demokrata, leginkább a gazdaságpolitikában jeleskedő államférfit miért kell a „Magyar Hősök” címke alá besorolni?

A szekciókra bontott Kerényi-könyvtár nemcsak a hősöknek, hanem a „Magyar Ünnepek”-nek is szentelt egy sorozatot. Ebből most a Magyar Karácsony jelent meg, ami pontosan az, mint amire a címéből következtetni lehet: mindenféle szöveg a karácsonyról. Kerényi szerint azért is jó, mert papok és újságírók egyaránt megtalálhatják benne az ünnepi alkalomra illő szöveget. Talán ezt elősegítendő, a sajtótájékoztatón mindenki kapott egy nagy könyvcsomagot, így azután ebben az órákban a Parlament biztonsági emberei biztos frászt kapnak az asztalokon, padokon és benyílókban heverő gyanús kötegektől.