A szakma retteg a múzeumi törvénytől

A módosító javaslat szerint a kultúráért felelős miniszter – a nemzeti kulturális érdekre figyelemmel és a széleskörű hozzáférés céljait szem előtt tartva – határozott időre kijelölheti a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyét.

Magánszemélyek is kaphatnak műtárgyat

L. Simon László a módosító javaslat beterjesztésének indokairól korábban azt mondta, elsősorban a vidéki múzeumokat, kiállítóhelyeket kívánják erősíteni azokkal a gyűjteményi elemekkel, amelyek adott esetben tőlük származnak, onnan kerültek el más intézmények központi raktáraiba, ahol nincsenek kiállítva.

"Ha ezek a tárgyak az eredeti gyűjtési helyükre térnének vissza, az ottani állandó kiállításokban helyet tudnának kapni. Itt nemcsak klasszikus értelemben vett múzeumokról van szó: ezzel a fertődi vagy más állami tulajdonban lévő kastélyok berendezéséhez is nagy mértékben hozzá lehetne járulni" – mondta L. Simon.

A parlament kulturális bizottságának ülésén Karácsony Gergely PM-es bizottsági tag azt az elemet kifogásolta, miszerint a miniszter akár magánszemélyt is kijelölhet majd az állami tulajdonú kulturális javak őrzőjéül. A képviselő szerint ez azt jelenti, hogy a műtárgyak a múzeumokból miniszteri parancsszóra jelentős lobbierővel rendelkező magánszemélyek rezidenciáira kerülhetnek.

Kulturális einstand

A múzeumi törvény módosítása ellen hétfőn sajtótájékoztatót tartott Karácsony Gergely és a szocialista Hiller István, ahol elmondták, hogy „a magyar kulturális életet érintő einstandok” fognak megvalósulni, ha a parlament igennel szavaz hétfőn az előtte fekvő három, kulturális témájú javaslatra (a múzeumi törvény mellett a szerzői jogi törvény és a Műcsarnok MMA-nak adása).

A múzeumi törvényt szerintük a kormánypártok úgy változtatnák meg, hogy a teljes műkincsvagyon felett a miniszter rendelkezhet. „A múzeumi törvény tervezett módosítása súlyos alkotmányos és szakmai problémákat vet fel” – mondta Karácsony. A PM-es politikus Hiller Istvánnal közösen zárószavazás előtti módosító indítvány formájában újra benyújtotta azt a korábbi javaslatukat, ami alapján a köz- vagy magánszereplőhöz miniszteri döntés nyomán átkerülő műkincsek nem sérülhetnek, nem kerülhetnek a korábbinál rosszabb körülmények közé, miközben biztosítani kell azok tudományos kutathatóságát is.

Karácsony Gergely

Fotó: Bődey János

A módosítás tervezete felháborodást váltott ki a szakmában, tiltakozott például a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is. Szerintük a törvénymódosítás megfogalmazói „hamis érvek álcája mögé bújva azt sugallják, hogy a muzeológusok indokolatlanul megfosztották a közt saját kincseinek élvezetétől".

De tiltakozott a Magyar Régészeti Szövetség is, akik úgy vélték, hogy "a törvénytervezet műtárgyvédelmi, a biztonságos szállítást, őrzést és bemutatást érintő szempontokat is figyelmen kívül hagy" A Levegő Munkacsoport szerdai közleménye szerint pedig veszélyezteti a közgyűjtemények szakszerű kezelését és nemzeti örökség megóvását a törvénymódosító javaslat.

Mint írták, „a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítását célzó javaslat elfogadása esetén lényegében megszűnne a közgyűjtemények vezetőinek felelőssége a jelenleg általuk gondozott nemzeti kulturális emlékanyagért, és az az emberi erőforrások miniszterének hatásköre lenne”. A közlemény szerint komoly az esély arra, hogy „a módosítás elfogadása esetén a műtárgyak szakszerűtlen kezelése, esetenként elkótyavetyélése, sőt akár illetéktelen eltulajdonítása következne be”.

Semmilyen szakmai indoka nincs

Nagy Gergely, az artportal.hu szerkesztője az Indexnek elmondta, „mivel nem készült még el a részletes szabályozás, jelenleg semmit nem tudni arról, hogy milyen műtárgyat, kinek, hová, mikor, mennyi időre, milyen indokkal, miféle kondíciókkal helyezhetne ki az emberi erőforrás miniszter”. Mint mondta, „ne felejtsük el, hogy eddig is volt műtárgykölcsönzés, méghozzá korrektül működő rendszer, amiben pontosan nyomon lehetett követni a műtárgyak sorsát és állapotát. Semmilyen szakmai indok nem látszik arra, hogy miért kellene ebbe a körbe bekapcsolni a minisztert, és mi volna a garancia arra, hogy a közgyűjtemények tulajdona ne kerülhessen magántulajdonba”.

„L. Simon László arra hivatkozott a kulturális bizottságban, hogy ezek a műtárgyak olykor csak "raktárakban porosodnak". De álljon meg a menet, egy közgyűjtemény raktára olyan, mint a Magyar Nemzeti Bank széfje, nem hordjuk ki belőle talicskával az értéket. Ezek a művek a magyar nemzeti kulturális vagyon részét képezik, nem lehet róluk úgy gondolkodni, hogy „ni, itt egy csinos kastély, rendezzük csak be”.

L. Simon László

Fotó: Huszti István

Nagy Gergely ezzel arra utalt, hogy a múzeumi törvény módosításának ötlete a nyári fertődi kormányülésen merült fel, amin a Népszabadság információi szerint az Esterházy-kastély kormánybiztosa, Zumbok Ferenc arról panaszkodott, hogy szeretne eredeti tárgyakat viszontlátni a felújított palota tereiben, de nem tud dűlőre jutni azokkal a múzeumokkal, amelyek az egykor itt volt tárgyakat őrzik. „Mire a miniszterelnök állítólag megkérdezte Balog Zoltánt, az illetékes minisztert, hogy kié is ezek a kulturális javak: az államé vagy a múzeumigazgatóké? Balog miniszter nem tudott mást mondani: természetesen az államé. És ezzel a dolog el is dőlt” – írta a lap.

A tranzit.hu keretén belül kulturális politikával foglalkozó Nagy Gergely szerint dermesztő az a helyzet, hogy a törvénymódosítás ellen nem mer felszólalni a múzeumi szakma. „Az intézmények élén sok helyen a kormányoldal emberei ülnek, tőlük aligha várható, hogy megszólaljanak. Ha a Régészeti Társaság nyílt levelet ír, az nagyon jó, de sajnos nem sokat nyom a latba. Azt várnám ebben a helyzetben, hogy írjon állásfoglalást az MTA, de ha az MMA-ban tényleg szakemberek ülnek, akkor én mint, állampolgár elvárnám tőlük is, hogy emeljék fel a szavukat ebben az ügyben”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!