Gyöngyi
9 °C
9 °C

Phillips kapitány és a valóság

Fontosabb részletek

  • Előző hónapban a Gravitációt, most a Phillips kapitányt közvetítjük percről percre.
  • Most arra koncentrálunk, hogy mi igaz a filmből, és mi nem. Illetve hátterezünk.
  • Spoilerek, de aki olvasott híreket, már tudja: a Phillips kapitány egy valódi, 2009-es esetről szól, amikor szomáliai kalózok elfoglaltak egy hajót, túszul ejtették a legénységet, és magukkal vitték a kapitányt. Végül elkapták a kalózokat, Phillips kapitányt is sikerült kiszabadítani, de közben négy kalózból hármat megöltek.
Térkép, Galéria, Videó
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A filmben elég fontos szerepet játszanak majd a biztonsági kérdések, úgyhogy először háttér: az egy óceánjáróra az az ország vigyáz, akinek rajta van a zászlója.

    Phillips kapitány hajóját egy dán cég, a Maersk működteti, viszont amerikai zászló van rajta. Ez azért lehet, mert az amerikai zászlóhoz csak annyi kell, hogy amerikai kikötőhöz tartozzon a hajó, a tulajdonos nemzetisége nem számít. A nyílt tengeren (a partoktól távol, a nemzetközi vizeken) a hajó annak az országnak a területeként számít, ahol regisztrálva van. A kalóztámadás után ezért lépett közbe az amerikai hadsereg, és ezért van, hogy amerikai bíróság előtt ítélték el az egyetlen életben maradt kalózt, Abduwali Muset is.

    A tengerek jogáról szóló ENSZ-egyezmény egyébként arról híres, hogy 1973-tól 1982-ig tárgyalták – többé-kevésbé folyamatosan. Ha nemzetközi jogászokkal vagy diplomatákkal beszél, mindenképpen hozza szóba az UNCLOS -t (ez az angol rövidítése az ENSZ tengerjogi egyezményének) és órákon keresztül fognak áradozni róla, hogy micsoda tárgyalások voltak azok.

    A szerződést egyébként az USA nem írta alá, mert ugyebár ők nem szeretik a kötöttségeket, és egyébként is, megtehetik.

  • Phillips kapitány és a felesége autópályán utaznak a reptérre, ráadásul négysávoson. Na hát ilyen biztos nem volt. A kapitány otthona, Underhill és a legközelebbi nemzetközi repülőtér, a Burlington International Airport közt nem érdemes autópályán menni, irányonként négysávos út pedig az egész államban nincs.

    Néhány másik híres filmes mítosz errefelé.

  • A Maersk Alabamát 2009. április 8-án támadták meg, az ehhez “anyahajóként” használt halászhajót két nappal korábban, április hatodikán lopták el. Viszont a filmben valamiért azt mondják, hogy egy hete.

    Az FV Win Far 161 nevű halászhajót és legénységét majdnem egy évvel később, 2010 februárjában engedték el, miután váltságdíjat fizetett érte tulajdonos. A harminc fős legénységből ketten meghaltak a fogság közben, többek között azért, mert annyira nem kaptak enni.

  • Egy cserjének a levele, ami kifejezetten csak a Szomáli-félszigeten és szemben, az araboknál nő. A WHO 1980 óta azt mondja, hogy kábítószer, de például Szomáliában teljesen legális katot termelni, meg elrágni is. Merthogy ezt is rágcsálni szokták, ami ráadásul nagy társasági esemény.

    Charles Dickens egyébként azt írta, úgy hat az idegekre, mint egy erősebb adag tea, és a tudatmódosítókhoz szokott európaiaknak az egész meg sem kottyan. Az ártatlan arabok viszont annyira rá vannak állva, hogy alig győzik a tevekaravánok átszállítani a katot Afrikából a Közel-Keletre.

  • Ez egy dán óriáscég, Koppenhágában van a központja, és övéké az Alabama, Phillips kapitány hajója. 1996 óta ez legnagyobb tengeri szállítással foglalkozó vállalat a világon. Több mint 600 hajójuk van, köztük a világon a legnagyobb, a Mc-Kinney Møller is, amely 399 méter hosszú.

    A valaha létezett legnagyobb hajó egyébként a 458 méteres Seawise Giant volt, de azt 2010-ben szétszedték. Nem volt egyébként túl praktikus, például a Panama-csatornába nem is tudott behajtani.

  • Egy kisebb szállítóhajó, összesen 155 méter hosszú, ennél még a Titanic is majdnem kétszer hosszabb volt, pedig az utasokat szállított, és azóta már bőven épüt nagyobb hajó is, lásd az előző posztot.

    alabama-maersk
    Fotó: Maersk

    Kenya és Omán között szokott ingázni, 2009-ben is a szokásos viszonylaton haladt. A 2009-es támadás óta másik négy alkalommal is megpróbálták eltérteni / kirabolni, de azok a kísérletek mind sikertelenül végződtek.

  • – mondta egy kalóz, és ezzel meg is pecsételődött a Maersk Alabama sorsa. Phillips kapitány ugyanis nem az ajánlott útvonalon, hanem egy rövidebben vitte a hajóját. A hosszabb út egy nappal tovább tartott volna, ez pedig többe került volna a cégnek (üzemanyag és bér).

    A javasolt útvonal szerint legfeljebb hatszáz tengeri mélföldre (1100 kilométer) közelíthette volna meg Szomália partjait, viszont végül az Alabamát a parttól 250 tengeri mélföldre (460 kilométer) támadták meg.

    A legénység kilenc tagja ezért beperelte a céget és kártérítést kérnek, mert szerintük a kapitány és a cég hibás döntései miatt került veszélybe az életük. Az ügyvédeik hat pontban sorolták fel a hibákat, a filmben erről az egészről egy szó sincs.

  • Phillips kapitány még figyelmeztetést is kapott a hatóságoktól, hogy vigyázzon a kalózokkal, mert veszélyesek. Ebben a levélben javasolták a hatszáz mérföldes távolság tartását is, amit Phillips nem vett figyelembe. Az ügyvédek ezt is felróják neki, mint ahogy azt, hogy két kalóztámadás is történt a Maersk Alabama elrablása előtt néhány nappal, mégsem változtatott az útvonalon. Ebben a cikkben angolul elolvashatja a legénység véleményét az egész támadásról és Phillips kapitány személyiségéről. Nem sok jót mondanak róla, ennyit elárulhatok.

  • Az Alabama legénysége kapott kiképzést arról, hogy mit kell tenniük egy kalóztámadás esetén. Volt a hajón egy biztonsági szoba is, amit direkt kalóztámadásokra helyeztek el. A legénység tizennégy tagja ide menekült.

  • A Maersk Alabama maximális sebessége 33 km/h. Egy benzines motorcsónak legalább 40-nel tud menni, de a jobbakkból akár 70 km/h-t is ki lehet hozni.

    Hiába, az Alabamát arra találták ki, hogy minél kevesebbet fogyasszon, nem arra, hogy kimanőverezzen egy motorcsónakot.

  • Valószínűleg a 150-es kombinált akciócsoportra utal Philips kaptiány. 2001 előtt simán az amerikai haditengerészet egyik osztálya voltak, ezután viszont az amerikaiaknak hirtelen zászlók kellettek, úgyhogy beszerveztek maguk mellé egy csomó NATO-tagországot is. Eredetileg az volt a Szomáli-öbölben járőrőző hajók feladata, hogy megállítsák a fegyvercsempészek hajóit, 2006 után viszont már hivatalosan is ők foglalkoztak a kalózokkal

    Itt egy 2005-ös kép a flottáról, olasz, angol, amerikai, német, kanadai, és pakisztáni hajók vannak a képen.

  • Nagyon úgy tűnik, hogy 2009-ben még tilos volt kereskedőhajón fegyvert viselni. Hogy konkrétan az amerikai hajókon ez mennyire volt megtiltva / nagyon sok papírmunkához kötve / egyszerűen csak elfelejtve, a szerkesztőségből nem sikerült megállapítanunk, de ez a 2011-es tanulmány arról szól, hogy az európai országok épp kezdik engedélyezni a fegyvereket a hajóikon.

    Az amerikai hajóknak azóta már elvileg nemcsak szabad, de kötelező is fegyveres őröket magukkal vinniük, de a tanulmány szerint ennek ellenére is csak az összes szállítóhajó harmadán voltak fegyveres őrök 2011-ben.

  • Ugyebár ott van az, ami a filmben is látszik, szóval hogy vízágyukkal próbálják felborítani a kalózok csónakjait. De ez már a múlt, a 2009-es támadás óta kitaláltak egy csomó új védekezési módot.

    Ez a cég például büdösvízfal-generátort árul. Ja, és be is színezik az ömlő vizet fikaszínűre, bár valamiért a színt az interneten “világítónak” írják le. Ezenkívül árulnak hangágyút, ami elvileg egy sugárhajtőműnél is hangosabb, és százméteres köteleket, amiket direkt úgy készítenek el, hogy könnyen beakadjanak a támadó csónakok turbináiba.

  • Itt úgy tűnik, mintha a kalózok megpróbálnák magukat határőrnek tettetni, de ennél kicsit bonyolultabb a történet. Valószínűleg tudatos választás, hogy Szomáli Partiőrségként hivatkoznak magukra.

    Arról van szó, hogy mióta az utolsó használható szomáli kormány 1991-ben összeomlott, senki nem védi a partokat. Ezért a világ összes ipari túlhalásza ide jár, még Japánból és Dél-Korából is, de a Time magazin cikke szerint Európából is bőven. Velük nem tudnak versenyezni a helyi halászok, és inkább megpróbálják elkergetni őket. Az első kalózcsapatok azért alakultak, hogy elijesszék a betolakodókat, és ezeknek a tagjai tényleg önkéntes partiőrökként tekintenek magukra. Persze a Phillips kapitányt megtámadó kalózok nyilván pénzt is akartak.

  • Phillipsék próbálnak menekülni a kalózok elől, a filmben egy sikertelen kalóztámadás szerepel. A valóságban összesen háromszor támadtak a kalózok, de az első két alkalommal nem jártak sikerrel. Phillips kapitány ennek ellenére az eredetileg tervezett, veszélyes útvonalon tartotta a hajót

  • Szintén azért, mert senki nem védi a területet. A Time emleget egy 2005-ös ENSZ-jelentést is, ami azt mondja, hogy a parton kitörő tömeges legúti- és bőrbetegségekért valószínűleg szintén a gazdag országok felelnek. Pontosabban az atomszemetet ledobó cégek, amelyek Szomália partjai mellett akár tonnánként 550 forintnak megfelelő pénzből is megúszhatják a nukleáris szemétledobást, míg Európa mellett, ellenőrzött körülmények között ugyanez tonnánként 55 000 forintba kerülne.

    Erről is írtunk korábban (lásd a keretest).

  • A hajón harmincezer dollár (6,4 millió forint) volt, amit a legénység a valóságban is felajánlott a kalózoknak. Ezt az összeget persze kevesellték a kalózok, de azért magukkal vitték.

  • A cikk elején eléggé lehúztuk a filmet, amiért elfelejtik megemlíteni, hogy Phillips kapitány az ajánlottnál sokkal közelebb vitte a hajót a Szomáli-félszigethez. Ehhez most hozzátesszük, hogy egyébként határozottan pontos a film, a legénység tényleg a gépházban bújt el, a kapitány és a két másik tiszt tényleg a hídon maradt, és tényleg elkapták a matrózok a kalózok vezetőjét. Túszcsere-kísérlet  is volt, és az is igaz, hogy a kalózok becsapták a legénységet, tehát miután a saját túszukat visszakapták, Phillipst nem engedték el.

  • Azért, mert egy csúszdán fut bele a vízbe, hogy így legyen gyorsabb a start. A rendes csónakokat egyébként daruval teszik vízre, ami nyilván sokkal kényelmesebb, viszont azért lassabb. A teherszállító hajókon  2006 óta kötelező, hogy ilyen legyen a mentőcsónak.

  • Így hívják a drónt, ami megtalálta a csónakot. Elég kicsi, 3,1 méter széles és 1,4 méter hosszú. Ez azért jó, mert nem kell kifutópálya a felszállásához, simán csak fellövik egy állványról és egy kötéllel kapják el, amikor visszajön. A leszállás úgy megy, hogy belekormányozzák a repülőt egy kifeszített kötélbe és ott fennakad.

    A rendszer olcsó (négy repülőt és a hozzájuk tartozó irányítórendszert már 680 millió forintért meg lehet venni), a gép húsz órán keresztül is a levegőben tud maradni, ezért rengeteg ország használja, Irakban is bevetik. A repülő egyszer kameraként működik – na jó, éjjellátó azért van benne, de lehallgatni vagy kémkedni nem ezzel a típussal lehet.

  • Ők azok, akik az összes katonás sorozatban is előkerülnek.

    A SEAL-ek egy különlegese egység a haditengerészetben, onnan kapták a nevüket, hogy tengeren, levegőben és földön is mozognak. Nem túl könnyű SEAL-lé válni, a sorozóiroda szerint előfordul, hogy az évfolyam 90 százaléka lemorzsolódik.

  • Így hívják az amerikai rombolót, ami elkapta a kalózokat. Egész új, 2005-ben állt szolgálatba, azóta jórészt a Földközi-tengeren járőrözik. Sokkal gyorsabb, mint egy teherszállító, de hogy pontosan mennyivel tud menni, az titkosított (a Wikipédia is csak tud, hogy 56 km/h-nál biztosan többel).

    Van rajta két harcihelikopter, ágyú, rakétavédelmi géppuska és torpedővető is. Csak ebből az osztályból készült másik 44 hajó is (illetve további 30-at megrendeltek), szóval ez az amerikai hadseregben valószínűleg alapfelszereltség.

  • Első látásra úgy tűnhet, hogy a haditengerészet reménytelenül hátrányban van, pedig valójában épp ennek az ellenkezője igaz. És nemcsak azért, mert övék a jobb hajó, hanem azért is, mert nekik világosan megkomponált forgatókönyvük van az ilyen helyzetekre, a kalózok meg ott rögtönöznek a helyszínen.

    Az amerikai hadsereg által használt egyik tankönyv azt írja , hogy a túsztárgyaló alapcélja az időhúzás, egyrészt mert a túszejtő előbb-utóbb úgyis megéhezik, másrészt pedig azért, mert az idő múlásával a legtöbb túszejtő egyébként is átgondolja, hogy mik a helyzet lehetséges kimenetelei.

  • Az első a legjobb, az ötödik a legrosszabb megoldás.

    1. Bekerít, elszigetel, tárgyal

    2. Bekerít, elszigetel, megadást követel

    3. Kifüstölés vegyi fegyverrel

    4. Célzott megsebesítés / kilövés

    5. A túszejtők lerohanása

    Forrás: Jones, Franklin D., “Military Psychiatry: Preparing in Peace for War.”

  • Vagyis két további hajó, úgyhogy már hárman veszik körbe az egy darab mentőcsónakot. Nem annyira újak, mint a Bainbridge, viszont a Boxer partraszállóegységeket is szállít, 42 helikopter van rajta. Sőt, azóta már ez a hajó vezeti a 2009-ben külön a kalózkodás ellen felállított 151-es egységet. A Halyburton egy fapadosabb fregattnak tűnik, de egy mentőcsónakkal azért valószínűleg ez is el tudott volna bánni.

    A Boxer 1993-ban, a Halyburton 1984-ben állt szolgálatba. Ezzel messze nem ők voltak a haditengerészet legöregebb hajói: 2009-ben még szolgált az Enterprise repülőgéphordozó, amit 1961-ben építettek.

  • A tankönyv szerint igen. Azt írják,

    lehet tárgyalni

    • élelemről,
    • vízről,
    • dologi javakról és
    • pénzről,

    kivételes esetben lehet tárgyalni

    • alkoholról,
    • fuvarozásról és
    • a médiában való megjelenésről,

    de soha nem tárgyalhatnak

    • fegyverek átadásáról vagy
    • túszcseréről.

    Igen, a jelek szerint az amerikai kormány még egy túsztrágyaláson is az alkoholfogyasztás ellen harcol. De vajon lehet-e alkohollal alkudozni, ha a túszejtők még 21 év alattiak?

  • Hát persze, hogy a szomáli. Na jó, kicsit többen vannak a beszélők (17 millióan), és kicsit kevesebben (nyolcmillióan) élnek az országban. Azért ilyen fura az arány, mert a ‘90-es évek elején polgárháború volt Szomáliában, és emiatt sokan elmenekültek.

  • És lelőtték a túszejtőket, nagyon szomorú ez a jelent. A haditengerészeknek készült tankönyv talán megmentette volna őket, a 273. oldalon azt írják, hogy

    nem szabad mesterlövészekkel kilőni a túszejtőket, ha bomba van náluk.

  • Abdulawi Musét, a hajót elfoglaló kalózok vezetőjét az amerikaiak úgy fogták el, hogy közben épp a hajón tárgyalt velük. Egy New York-i ügyvéd szerint ez nincs rendben : „Ebben a konkrét ügyben egy nagy kérdés, hogy Amerika nem szegte-e meg a nyítl tengeri tűzszünetre vonatkozó szabályokat.”

  • Abban a jelenetben, amikor Phillips kapitányt megvizsgálja a katonai orvos, egy igazi katona szerepel. Danielle Albert viszont annyira zavarba jött egy Tom Hankshez fogható sztár jelenlététől, hogy az első felvétel nem is sikerült. Ezután Hanks viccelődött vele, hogy nem az orvosnak, hanem neki kellene sokkban lennie a jelenetben, úgyhogy másodszorra már fel tudták venni a vizsgálatot.