Nándor
7 °C
23 °C

18 évet kaphat a román festményrabló

2013.11.20. 08:48

Tizennyolc év letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész Radu Dogaru, a rotterdami festménylopás fő gyanúsítottja ellen abban a perben, amelyet az évszázad műkincslopásaként emlegetett hollandiai bűncselekmény vádlottjai ellen indítottak Romániában.

Egy hét múlva ítélet lehet

Mint ismert, tavaly október 15-én éjszaka alig két perc leforgása alatt hét nagy értékű festményt loptak el a rotterdami Kunsthal Múzeumból, köztük Picasso, Matisse, Monet és Gauguin műveit, melyek összértéke meghaladja a százmillió eurót.

A műkincsrablással vádolt három férfit január 22-én fogták el Romániában, és három nappal később meg is kezdődött a tárgyalás a Bukaresti Törvényszéken, a képek azonban nem kerültek elő. Az eljárás összesen hat vádlott ellen zajlik, ugyanis egy személyt a festmények értékesítési kísérletében való részvétellel, egyet a képek rejtegetésével, egyet pedig a bűncselekmény eltitkolásával vádol az ügyészség.

Kedden újabb tárgyalást tartottak a bukaresti harmadik kerületi bíróságon, amely várhatóan jövő kedden fog első fokon ítéletet hirdetni Dogaru és a bűncselekmény egy másik elkövetője ellen. Ők részben elismerték tettüket, ezért a bíróság gyorsított eljárással folytatta ellenük a tárgyalást. Az ügyész különösen súlyos következményekkel járó minősített lopás vádja alapján kérte a román büntetőtörvénykönyv szerint maximálisan kiszabható 18 év letöltendő börtönbüntetést.

Dogaru ügyvédje reményét fejezte ki, hogy a bíró csak minősített lopásként fogja besorolni a bűncselekményt, hiszen az ügyvéd szerint nincs bizonyíték arra, hogy az ellopott festmények eredeti alkotások lettek volna.

Dogaru pert indít a rotterdami múzeum ellen

Catalin Dancu, a fővádlott Radu Dogaru ügyvédje október végén bejelentette, hogy védence bepereli a rotterdami múzeumot, valamint az ottani polgármesteri hivatalt hanyagság miatt, "hiszen nem biztosították megfelelően a festmények őrzését".

A Mediafax hírügynökség szerint Dogaru a holland rendőrség egyik jelentésére alapozva akarja bizonyítani, hogy a műalkotásokat nem őrizték megfelelően. Az ügyvéd hozzátette: azért indítják a jogi eljárást, hogy védence esetében enyhítő körülményként vegyék figyelembe a hollandok hanyagságát.

A tolvajok éjszaka alig két perc alatt lopták el a festményeket, ezt tavaly a holland rendőrség is megerősítette. A tolvajok egyetlen ajtó felfeszítésével jutottak be a kiállítóterembe. Az ügyvéd szerint a festmények mellett sem volt riasztóberendezés, és a falról pillanatok alatt le tudták emelni azokat az elkövetők.

Hol vannak a festmények?

Olga Dogaru, a fővádlott édesanyja korábban azt vallotta, hogy először a falu temetőjében ásta el az ellopott festményeket, de miután februárban házkutatást tartottak nála, annyira megijedt, hogy a bizonyítékok végleges eltüntetése mellett döntött, és a fürdőszoba kazánjában elégette a műkincspiacon 200 millió eurónyi értékűre becsült hét festményt.

Az ügyészek nagy értékű károkozás miatt emeltek vádat ellene, de később megváltoztatta vallomását, és cáfolta a károkozást. Catalin Dancu, az asszony ügyvédje elmondta: a nő újból megerősítette a vádhatóság előtt, hogy nem égette el a festményeket, hanem azokat egy számára ismeretlen férfi vitte el Carcaliuból, ahol lakik. Dancu szerint ezért egyedül Radu Dogaru, a nő fia tudhatja, hogy kihez kerültek a festmények.

Radu Dogaru korábban egyezkedni próbált a hollandiai ügyészséggel, és felajánlotta, megmondja hol van öt festmény, ha Hollandiában folytatják ellene a vizsgálatot. A holland ügyész ezt visszautasította azzal, hogy nekik mind a hét festmény kell. Dancu szerint Dogaru nem kíván együttműködni a román hatóságokkal. A román média szerint azért ajánlott fel Dogaru csak öt festményt, ugyanis kettőtől állítólag már Belgiumban megszabadultak, és azok a műkincsek ottani feketepiacára kerültek.

Ennek azonban ellentmond, hogy a román történelmi nemzeti múzeum szakemberei megvizsgálták az Olga Dugaru kazánjában talált hamut, és úgy találták, hogy azok tartalmaznak olajfestmény-maradványokat. A szakértői vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy milyen festmények váltak a tűz martalékává. A román múzeum szakemberei csak annyit közöltek, hogy legkevesebb három darab, vászonra festett olajfestményről van szó.