Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

400 festményt visszakap a náci műgyűjtő örököse

2013.11.20. 09:34
Visszakapja jogosan birtokolt képeit Cornelius Gurlitt, akinek müncheni lakásában 1406 festményt, grafikát és nyomatot, köztük feltehetően a náci diktatúra idején zsidóktól rabolt műkincseket találtak.

Az augsburgi ügyészség keddi közleménye szerint a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt fia a lehető leghamarabb visszakap minden olyan képet, amelynek minden kétséget kizáróan ő a jogos tulajdonosa.

970 festmény eredetét vizsgálják

Mint ismert, a 80 éves Cornelius Gurlitt lakásban talált gyűjteményről először november elején írt a Focus című német lap, amelynek cikke szerint Gurlittnál még 2012 tavaszán jártak a vámnyomozók. A müncheni lakásban talált 1406, eddig eltűntnek hitt kép elsötétített, piszkos szobákban, házi készítésű polcokon hevert. A nyomozók évtizedes konzervdobozok és régi élelmiszerek között bukkantak rá többek között Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall, Emil Nolde, Franz Marc, Max Beckmann és Max Liebermann alkotásaira, a gyűjtemény értékét egymilliárd euró értékűre becsülték.

Apja Goebbelsnek dolgozott

Cornelius Gurlitt egy neves műgyűjtő család sarja, apja az 1930-40-es években vásárolta fel a festményeket. Hildebrandt Gurlitt 1925 és 1930 között a zwickaui König Albert múzeum igazgatója volt, majd – zsidó nagyanyja ellenére – magángyűjtőként ő lett a náci rezsim egyik értékbecslője és kereskedője.

Joseph Goebbels propagandaminiszter megbízásából vásárolta fel zsidó gyűjtőktől a nácik által csak „elfajzott művészetnek” nevezett modern és expresszionista festményeket, amelyeket külföldön kellett értékesítenie, hogy a befolyó pénzből a háborús költségvetést támogassa. Hitler azzal is megbízta, hogy a megszállt Franciaországban műtárgyakat vásároljon a Linzben tervezett „Führer Múzeum” számára.

A háború után a Gurlitt család ellen részben zsidó származásuk miatt nem indult eljárás. Hildebrandt Gurlitt pedig azt állította, hogy az általa felvásárolt mesterművek egy drezdai bombázásban elégtek, de valójában fia vigyázott a képekre.

Az ügyészség korábbi közleménye szerint Cornelius Gurlitt lakásában 2012 februárjában 1406 képet foglaltak le. Ezek közül nagyjából 970 alkotás eredetét kell vizsgálni, vagyis Gurlitt több mint 400 képet visszakaphat.

A gyanús eredetű 970 alkotást az eddigi hivatalos adatok szerint két csoportra lehet osztani. Az egyikbe a nácik által elfajzottnak bélyegzett művészeti irányzatokhoz sorolható munkák tartoznak. Feltételezhető, hogy ezek valamely közgyűjteményből kerültek a náci propagandaminisztériumhoz, majd onnan Hildebrand Gurlitthoz. A másik csoportba nagyjából 590 olyan alkotás tartozik, amely feltehetően üldözött zsidóktól került a Gurlitt-gyűjteménybe.

A képek eredetét egy tízfős munkacsoport irányításával vizsgálják. A csoportban dolgozik művészettörténészek mellett egy ügyész is, és a holokauszt áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a zsidó igények konferenciája (Jewish Claims Conference - JCC) két képviselője.

Az első vizsgálatok szerint valószínűleg a zsidóktól elrabolt művek kategóriájába tartozó mintegy 590 munka fényképét és fő adatait a héten közzéteszik az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.

Vádalkut ajánlhatnak Gurlittnak

Az egyedül élő 80 éves férfi a Der Spiegel német hírmagazinnak azt mondta: apja, Hildebrandt Gurlitt jogszerűen jutott hozzá valamennyi alkotáshoz, ezért semmi oka arra, hogy megváljon a gyűjtemény bármely darabjától. Szerinte hamis beállításban, hazug megvilágításban mutatják be a képek ügyét, és érthetetlen a médiafelhajtás, ami körülötte folyik.

Hangsúlyozta, hogy megküldte az augsburgi ügyészségnek az ártatlanságát bizonyító és a gyűjtemény jogi helyzetét tisztázó dokumentumokat, és reméli, hogy hamarosan visszakapja a gyűjteményt. Azt mondta, sok nehéz búcsún van már túl, hiszen az apja autóbalesetben, a testvére pedig rákban halt meg, és elvesztette az anyját is, de a legnehezebb az volt, amikor elszakították szeretett képeitől.

A Focus szerint a berlini kancellári hivatal és a bajor igazságszolgáltatás azt szeretné elérni, hogy Gurlitt lemondjon az 590 kép tulajdonjogáról. Cserébe azt ajánlják, hogy vádemelés nélkül lezárják az adócsalás gyanúja miatt ellene indított eljárásokat. A Der Spiegelnek tett nyilatkozat alapján Gurlitt nem hajlandó az alkura.