Olivér
0 °C
4 °C

Egy meleg kibuzult

2013.12.06. 12:20
Az Index által megkérdezett jogvédők szerint a homofób igényeket szolgálja ki Csányi Sándor melegvígjátéka, a Coming out.

„Reméljük, hogyha az alkotás eljut odáig, hogy egy kereskedelmi televízió főműsoridőben bemutatja, akkor sem kell majd félve az utcára lépnünk, mert valaki egy baseballütővel szeretne minket jobb útra téríteni. Ha ilyen „egyszerű" lenne, akkor szerintem már sokan választották volna inkább ezt az utat, mert valljuk be őszintén, nem könnyű ezzel a tudattal együtt élnünk és ez nem egy rossz vicc vagy divatjelenség, ez a sorsunk, amelyen nem tudunk változtatni, maximum, ha becsapjuk saját magunkat, de a tényen ez sem változtat” – így ír a Humen melegmagazin a Coming outról. A cikk írója ugyan elismeri a készítők jó szándékát, mégis úgy gondolja, hogy a mai Magyarországon a Coming out valószínűleg többet árt a melegeknek, mint amennyit használ. (A filmben a Csányi Sándor játszotta meleg főszereplő egy fejsérülés után heteró lesz, és beleszeret Tompos Kátyába.)

Egy másik filmes blog írója nem ennyire megengedő. Szerinte a film „olyan üzenettel él, miszerint csak Tompos Kátya kell a melegség »meggyógyításához«. Ez az üzenet több mint káros, ha pedig a film közönségsiker lesz, akkor szépen aláássa majd azt a több évtized által elért kitartó és kemény munkát, aminek köszönhetően ma élhetőbb életet élhet egy meleg, leszbikus vagy biszexuális embertársunk, mint tíz évvel ezelőtt”. Éppen ezért azt javasolja olvasóinak, hogy bojkottálják a filmet.

„Bojkottot nem hirdetnék, inkább sok beszélgetést a témáról. Ha másra nem is jó a film, sőt, sok szempontból árt, arra, úgy tűnik, alkalmat teremt, hogy beszéljünk a szexuális identitások kérdéséről” – így látja Borgos Anna, a Labrisz Leszbikus Egyesület munkatársa. Szerinte a filmbeli melegből heteróvá válásnak valóban van egy „gyógyulás” jelentése, ha a film szándéka nem is feltétlenül ez volt. „Meg hát magát a melegséget is erősen sztereotip módon ábrázolja, és mivel nem túl sok magyar film készült a témában, ennek elég káros következményei vannak, még ha vígjáték is” – magyarázza.

Borgos úgy látja, hogy lehet arról filmet csinálni, hogy az ember vonzódása változhat az élete során, és milyen bonyolult, ha épp melegből mondjuk biszexuális lesz. (Hogy heteró, azt teljesen hiteltelennek tartja.) „Ezt is be lehetne mutatni, csak nem ilyen naiv, leegyszerűsítő és hiteltelen eszközökkel, ahogy a film teszi. A vígjáték műfaj nem feltétlenül jelent sztereotip sekélyességet” – teszi hozzá.

„Ez a film szalonhomofób. Nem arról szól, hogy gyógyítsunk ki minden meleget, csak szépen ráerősít az összes melegekkel kapcsolatos sztereotípiára a selypítéstől az eltartott kisujjig” – mondja Rózsa Milán a Magyar LMBT Szövetségtől . Szerinte a film egyszerűen kiszolgálja a magyar társadalom egy részében meglévő homofób igényt, nem véletlen, hogy minél homofóbabb volt egy poén, annál jobban nevettek a nézők. „Ha az volt a készítők szándéka, hogy növeljék a toleranciát, akkor kijelenthetjük, hogy ez nem sikerült.” Nemcsak a melegek, hanem a melegek közötti kapcsolat ábrázolását is hiteltelennek tartja. „A filmben nincs egy bizalmas érintés, egy őszinte ölelés a meleg pár két tagja között. Ezzel szemben van egy csomó női mell és fenék, ami egyébként a nőkre nézve is sértő.”

A legmegosztóbb film

Beszélgetés a hónap legmegosztóbb filmjéről címmel rendeznek vitát a Coming outról a Szimpozion Egyesületben szombat este (ez egy meleg és biszexuális fiatalok által alapított közösségszervező egyesület, céljuk, hogy növeljék a magyarok többségének toleranciaszintjét a másság iránt.) A film rendezője, Orosz Dénes és az egyik főszereplő, Karalyos Gábor beszélnek a filmről, a film kapcsán felmerülő kérdésekről.

Aztán vannak olyan jelentek, amelyek Rózsa Milán szerint ugyan viccesnek vannak szánva, de azoknak, akik már átéltek hasonlót, egyáltalán nem humorosak. Ilyen, amikor szélsőségesek rázzák a kerítést, tojással dobálják a melegeket, vagy ahogy utálja a szomszéd a meleg párt. „Még akkor is elkeserítő a kép, ha a »gyógyulást« kivesszük a filmből.” Mégis a film végét látja a legaggályosabbnak. „Voltak kiegyensúlyozási kísérletek is a filmben, hogy nem minden meleg egyforma, Karalyos Gábor karaktere például egész visszafogott lett. De a vége mégis azt sugallja, hogy helyreállt a világ rendje, a férfi végre nőt szeret, a nő főz a konyhában, a férfi meg vezeti a táncparketten.”

Rózsa szerint még szomorúbb, hogy ez a film 280 millió forintot kapott, többet, mint az összes magyar melegjogi szervezet az elmúlt években együtt. „Még rendes coming out filmünk sincs, erre készítettek egy fordított coming out sztorit kihagyva egy csomó lépcsőfokot.”

Ennek nincs jó üzenete

„Az emberi szexualitás bonyolult kérdés, van olyan, hogy valakinek spontán módon megváltozik az irányultsága, és természetesen léteznek biszexuális emberek. Az, hogy mindez egy fejsérülés miatt történik, persze nevetséges, de ez egy vígjáték, úgyhogy ezzel önmagában nincs nagy baj” – mondja Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa, a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője.

Szerinte a probléma inkább az, hogy ez a történet milyen társadalmi közegben jelenik meg. „Ma Magyarországon egy vezető hetilapban olyan cikk jelenik meg, amely szerint a melegség gyógyítható, könyvek jelennek meg erről, egy országos csatornán másfél órás filmet szánnak a témának, konferenciát rendeznek a kérdésről pszichoterapeuták részvételével. Az Egyesült Államokban vagy Angliában, egy sokkal elfogadóbb közegben, ez csak egy vígjáték lenne. De itthon, ahol a szülők olyan pszichológusokhoz viszik kamasz fiaikat, akik azt ígérik, hogy kigyógyítják őket a homoszexualitásból, ennek nincs jó üzenete.”

Dombos Tamás felhoz egy ellenpéldát is. Szerinte a Hálószobák és előszobák című angol film hasonló témát dolgoz fel. Ott is egy fiatal meleg férfi a főszereplő, aki heteró kapcsolatba kezd. Közben „ez a film mégsem csak arról szól, hogy egy meleg kibuzult, sokkal összetettebben mutatja be a szexuális irányultság alakulását” – mondja.