Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Komolyzenei szuperközpontot akar a kormány

2014.01.17. 08:14
A kritikusok szerint alapjaiban formálhatja át az ország komolyzenei életét egy friss, szerintük a 80-as éveket idéző kormány-előterjesztés, amely felszámolná a legfontosabb intézmények függetlenségét. Más vélemények szerint ez vaklárma: az intézmények önállóak maradnak, a közönség jól jár.

Magyar Állami Operaház, Művészetek Palotája (Müpa), Zeneakadémia – az Index értesülése szerint közös ernyőszervezet alá szervezné a kormány a hazai komolyzenei előadó-művészet legfontosabb intézményeit. Az új szerv ellenőrizné az intézmények szakmai és gazdasági működését, és ők adnák a pénzt is. Az erről szóló, egyelőre nem nyilvános előterjesztést jövő szerdán tárgyalja a kormány.

Vízfej évi egymilliárdért?

A magyar komolyzene hagyományosan az ország egyik legfontosabb és legszínvonalasabb kulturális produktuma és exportcikke. A nemzetközi hírű fővárosi játszóhelyek irányításának átalakítása alapjaiban érinti az egész komolyzenei szcénát. (Az összevonás egyébként egy negyedik állami intézményre, a vidéki és ifjúsági koncerteket szervező Országos Filharmóniára is kiterjed.)

A mintegy egymilliárd forintos költségvetésű új központ 2014. július 1-jén állna fel, az intézményrendszer 2015 januárjára alakulna át teljesen. Az Opera és a Zeneakadémia üzemeltetése, irányítása teljesen átkerülne át az új központhoz. A Filharmónia és a Müpa esetében a változás a tulajdonosi jogokat érintené, vagyis az új központ az általa kinevezett vezetőkön keresztül érvényesíthetné az akaratát.

A döntés velejárója, hogy az Opera részeként a Magyar Nemzeti Balett, a Müpával a Nemzeti Táncszínház, továbbá a Filharmóniai Társaság Zenekara is a központhoz kerülne.

Utolsó pár előre fuss

A kormány terve több szempontból is pikáns. Az Opera és a Müpa állami fenntartású, de önálló gazdálkodású és irányítású, kiemelt költségvetési támogatásban részesülő intézmények, vezetőiket már a mostani kormány nevezte ki. És épp ők a tervezet legnagyobb ellenzői.

Ha megvalósul, az új rend nagy nyertese a Zeneakadémia, azaz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) koncertközpontja lehet, melyhez hozzácsatolják a nemrég uniós pénzből, világszínvonalon felújított főépület kis- és nagytermét. A Zeneakadémia mostani felemás helyzetét jól mutatja, hogy miközben övék Európa egyik legszebb, óriási presztízsű előadóterme, a koncertközpont idei állami támogatásáról még nem döntött a kormány. Rosszul járhat viszont maga az LFZE, ha elveszíti a legfontosabb termeit.

Az előterjesztést a hírek szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Batta András jegyzi. Batta novemberig az LFZE rektora volt, idén május végén jár le egy évre szóló komolyzenei kormánybiztosi kinevezése. Az Index több forrásból is úgy értesült, hogy a terv részeként ő maga lenne az új komolyzenei csúcsszervezet vezetője.

Ellenezték, még rosszabb lett

A kormány-előterjesztés kész szövegét a Müpa és az Opera vezetői szerdán kapták meg, ám annak tartalma számukra is új volt, mivel az előkészítésbe nem vonták be őket. A Filharmóniánál csütörtök délután még egyáltalán nem tudtak az előterjesztésről.

A Zeneakadémia vezetése az Index megkeresésére szintén azt válaszolta, hogy nem ismerik a tervezetet, ezért álláspontjuk sincs róla. A minisztérium feltehetőleg azért nem tartotta szükségesnek elküldeni nekik a szöveget, mert annak épp a koncertközponthoz szorosan kötődő Batta volt az egyik előterjesztője.

Az Opera az Index érdeklődésére közölte, hogy az Opera, a Müpa és a Zeneakadémia vezetői (Ókovács Szilveszter, Káel Csaba és Batta András) rendszeres, informális találkozókat tartottak az elmúlt két és fél évben. Batta az elmúlt fél évben kezdte körvonalazni központosítási elképzelését, ám azt nem támogatták. A szerdán kézhez kapott előterjesztés szövege ráadásul jóval túlmegy azon, amiről korábban szó volt.

Kösz, de nem

Ókovácsék válaszából kiderül, hogy mivel az Opera 130 éve önállóan gazdálkodva tervezi és valósítja meg a programját, ezért köszönik, de nem kérnek a központosításból, amit irracionálisnak és a művészi fejlődés gátjának tartanak.

A Müpa megerősítette, hogy a kormánybiztos az ősszel tájékoztatta az intézményt központosítási tervéről, amit ők elleneztek, ám az eleve téves alapkoncepciót a kész, „szakmailag megalapozatlan” és „ténybeli tévedéseken alapuló” előterjesztés „továbbterjesztette”. Az előterjesztés a Müpa szerint veszélyezteti a magyar kultúra sokszínűségét és a művészeti oktatást.

Az Indexnek válaszolva a Müpa vezetése kifejtette, hogy az érintett intézmények központi bábáskodás nélkül is prímán együttműködnek, a szakmai profiljaik, gazdálkodásuk és feladataik ugyanakkor nagyon eltérők. Mivel önálló művészeti gondolkodást, kapcsolatkezelést és gazdálkodást igényelnek, összevonásuk szakmailag teljesen indokolatlan.

Véget vetnek a zenének?

Az Indexnek az előterjesztés egy másik kritikusa arról beszélt, hogy a kiemelt előadóhelyek versenye a fővárosi komolyzenei élet sokszínűségének egyik legfontosabb biztosítéka: ha a játszóhelyek irányítása egy kézbe kerül, a fiatal vagy kevésbé ismert előadók koncertezési esélyei drámaian csökkenni fognak. Monopolhelyzet jönne létre a budapesti hangversenypiacon, mindenkinek ugyanazon az ajtón kéne kopogtatnia, és az a producer, ügynökség, szólista, zongorahangoló vagy bármilyen egyéb beszállító, aki nem fekszik jól, mehetne az aprócska Budapest Music Centerbe, külföldre, vagy lehúzhatná a rolót.

Súlyos gondnak nevezte, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói nem szerezhetik meg a szükséges koncertrutint, ha kiszervezik alóluk a Zeneakadémia kis- és nagytermét.

Érthetetlennek tartja, miért kéne a rengeteg pénzért, komoly munkával kialakított, mára bejáratott arculattal rendelkező Müpát, Operát és az épp az arculatépítés közepén járó Zeneakadémiát egy ismeretlen, adminisztratív vízfej egyenarculata mögé kényszeríteni. Az pedig szerinte teljesen értelmetlen, hogy a klasszikus repertoárszínházként működő, évadokban gondolkozó és évekre előre tervező Operát ugyanaz irányítsa, mint a társulat nélküli befogadóhelyként működő Müpát és Zeneakadémiát.

Az összevonás célszerű és takarékos

Az összevonás indokairól megkérdeztük a kulturális államtitkárságot, de egyáltalán nem reagáltak. Az előterjesztés egyik támogatója úgy véli, hogy az ernyőszervezet létrehozása nem fenyegeti az összevont intézmények autonómiáját vagy egyedi arculatát, és az összevonásra máshol (Bécsben, a Staatsoper és a Burgtheater, vagy New Yorkban, a Lincoln Center esetében) is vannak jól működő példák.

Az új központ hatékonyabban tudna pénzért lobbizni az államnál és a szponzoroknál. A programok összehangolása és a jegyértékesítés összevonása a közönség érdekét szolgálná, mivel áttekinthetőbbé válna a kínálat, és egy helyen lehetne jegyet venni az összes előadásra. Az intézmények központosított beszerzéseivel rengeteg pénzt lehetne megtakarítani.

Az LFZE hallgatói a terv pártolói szerint továbbra is annyit koncertezhetnének a Zeneakadémián, mint eddig. A terv ellenzői szerintük valójában csak a  saját pecsenyéjüket féltik, mivel az összevonással csak az intézmények meglévő, informális együttműködése kapna egy hivatalos keretet. Az intézmények esetenként pazarló gazdálkodását ésszerűsítenék, de a valódi függetlenségüket semmi sem veszélyeztetné.

Előre a múltba?

Az új, országos koncertszervező központ létrehozását ezzel együtt is nehéz úgy értelmezni, mint ami nem csorbítaná az összevonandó intézmények függetlenségét. Az aggodalmak szerint ha az intézményektől független, központi koncertszervező dönt a programokról, az a 80-as évek centralizált kulturális irányításának újjáélesztését jelenti: könnyen odaveszhet az Operában, a Müpánál és a Zeneakadémiánál hosszú évek, évtizedek alatt felépített koncertszervezői tudás és kompetencia, ami a színvonal legfontosabb biztosítéka volt.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!