Olivér
1 °C
5 °C

Radnóti mellé temették Gyarmati Fannit

2014.02.26. 11:04

Eltemették Radnóti Miklós özvegyét, Gyarmati Fannit szerdán a Fiumei úti sírkertben - tájékoztatta a XIII. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat az MTI-t. A közlés szerint Gyarmati Fanni hamvait végakarata szerint csendben, férje mellett helyezték örök nyugalomra.

Gyarmati Fanni életének 102. évében, február 15-én hajnalban halt meg. 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Szerelme a költővel 14 éves korában kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden doktorált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Ő volt az ihletője a magyar költészetben ritka hitvesi líra gyengéd hangú darabjainak. Gyarmati Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult.

Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A munkaszolgálatba hurcolt költő számára ő jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben - nem sokkal meggyilkolása előtt - is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.

Gyarmati Fanni a második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a Színházművészeti Főiskolán francia nyelvet.

Gyarmati Fanni a költővel kötött házassága óta mindvégig a XIII. kerületi, Pozsonyi úti lakásban élt. 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009 decemberében - a Radnóti-emlékév alkalmából - a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.

Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést, magánemberként őrizte férje emlékét. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti Miklós teljes kéziratos hagyatékát.

Gyarmati Fanni naplója, amely a költőről is sok emléket őriz, halála után kerülhet nyilvánosságra. Levelezése Radnóti Miklóssal – amely főleg a szegedi egyetemi évek idejében zajlott – ma már forrásértékű dokumentumok, ezek szintén ezután válhatnak közkinccsé.