Jókait vagy Wass Albertet magoljunk a hosszú hétvégén?

2005-ben vezették be a kétszintű érettségit magyar nyelv és irodalomból, azóta a magyar írásbeli már nem csak egyetlen fogalmazásból áll. Az alapgondolat az volt, hogy az emelt szintű érettségi kiváltsa a felvételit, és szakmaibb jellegű legyen, míg a középszintűn az irodalmi műveltség és szövegalkotás mellett a szövegértésen legyen a hangsúly.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke úgy gondolja, ez egy jó újítás volt, bár a szövegértési feladat nem igazán felel meg a magyar iskolák mai tantárgykoncepciójának. „Az érettségi ezen részéhez az oktatás nincs kellőképpen hozzáigazítva, ez pedig nagy mértékben nem az iskoláktól, hanem a szaktárcától függ.

Az eredmény inkább a diákok szociokulturális hátterét, mintsem iskolai előrehaladását méri.

A szövegértés pontszámaránya 40%, és az időarány is megfelelő az esszé és a szövegértés között, előbbire három, utóbbira egy óra áll a diákok rendelkezésére.” 

A szövegértéssel kapcsolatban az is vita tárgya, hogy mennyire lehet irodalomtól független. „Az a szövegértési és kommunikációs képességfejlesztési koncepció, melynek mentén az új érettségi született, megkívánná az irodalomfüggetlen szövegeket is, az inkább tükrözné az eredeti irányvonalat. De egy régebbi kulturális elvárás alapján ezt a feladatot is irodalmivá teszik, ami nem indokolt” – mondja erről Arató. 

A kilenc éve működő rendszerben a feladatok változó nehézségűek voltak, a javítókulcs viszont gyakran vitatható. „A tavalyelőtti javítókulcs több komoly hibát tartalmazott, azóta készült erről felmérés is.

Ha ezer gyerekből ötszáz nem az elvárt választ adja, ráadásul az amúgy jól teljesítők, akkor nem biztos, hogy bennük van a hiba.

Ekkor a javítókulcs összeállítói semmilyen kritikát nem fogadtak el, nem változtatták meg a javítási útmutatót” – emlékszik vissza Arató a kirívó esetre, mikor egyesületük szakmai állásfoglalására az Oktatási Hivataltól igen cinikus válasz érkezett. „Az alapelv, hogy a szövegértésnek egzaktnak kell lennie, én sem szeretném oldani a megoldások kötöttségét. De meg kell próbálni olyan szövegeket adni, és olyan kérdéseket feltenni, ahol egy, és csakis egy elfogadható megoldás létezik. Tavaly sokkal kevesebb volt a kifogás, viszont ezeket szinte mind elfogadta az Oktatási Hivatal. Taktikát váltottak.” 

Már-már a kínosság határán

A szövegértési feladat mellett középszinten egy esszétémát kell választani a három megadott típusból: összehasonlító elemzés, egy mű elemzése vagy érvelés. Tavaly az összehasonlító elemzés feladata Arató szerint már-már a kínosság határán állt. „Két epigrammát kellett összehasonlítani, olyan rövid szövegeket, amelyek nem is egyforma minőségűek, ráadásul nagyon csábított a feladat arra, hogy valaki elkezdjen elmélkedni Napóleonról, pedig a feladat a két szöveg összevetése volt. Pilinszky Négysorosáról lehet tíz oldalt is írni, de ezekről nem.”

Az összehasonlító elemzésnél az a jellemző, hogy nem tanult verset vagy novellát adnak.

„Ezt nagyon helyeslem, hiszen ez valóban az értelmezési képességet, a kompetenciát vizsgálja, nem visszaböfögés. Az is egy pozitív hagyomány, hogy vers és próza is van a választható művek között” – teszi hozzá a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 

A legmegosztóbb az ökológiai, etikai, társadalmi vagy kulturális témából írott esszé, az érvelés, amely nem irodalmi feladat lenne, de nem merték nem irodalmivá tenni. „Ezzel ez a rész sokat vesztett a modernizációs szándékából. Ezzel sem az irodalom, sem a szövegalkotás nem járt jól. Az esszéírás művészetén, az érvelésen lenne a hangsúly az irodalomtól függetlenül.  Például, amikor a nők helyzetéről  szólt a feladat, miközben olyan irodalmi mű nincs a tananyagban, amely ezt a kérdést úgy taglalná, hogy kötődjön a mai kérdésfelvetéshez, a mai problémákhoz.” Antigoné problémái pedig messze állnak egy mai tinilány vagy egy dolgozó családanya, egy karrierépítő nő problémáitól. „Itt látszik a szándék, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgyát a hagyományos értelemben akarja leképezni az érettségi. Természetesen irodalmat is kell kérdezni, de a szóbeli tételek a legnagyobb mértékben lefedik ezt.”  Az érettségi viszont nem irodalomból érettségiztet, ezért lenne védhető nem irodalmi téma.

A másik gond az, mikor az érvelő feladatban nem lehet érvelni. „Volt olyan feladat, hogy az emberi természet sokszínűsége az irodalom tükrében. Emellett viszont nem lehet pro vagy kontra érvelni. Nem lehet azt mondani, hogy a sokszínűség nem jelenik meg. .” A törvény pedig eredetileg érvelést ír elő, nem irodalmi művekkel illusztrált meditációt.

Látásmód a beceneve Zrínyinek

Arató László a szóbelinél nem lenne engedékeny abban, hogy csak irodalomról szóljon, viszont jelenleg kifejezetten modernizációellenes: minden tétel szerzőcentrikus. A húsz tételből mindössze kettő van, amely nem konkrét szerzőről szól. „Vannak pályaképek, portrék, a látásmód pedig szintén szerzőket takar, látásmód a beceneve Zrínyinek, Jókainak vagy Krúdynak. A világirodalom és a dráma is szerzőközpontú, holott a modern irodalomszemléletet egy motivikus, tematikus vagy műfaji, poétikai szempontokat is előtérbe helyező  tételsor tükrözné. Ez nyitná meg a kapukat a nem kizárólag kronologikus tanításrendnek, de ilyen tételek nincsenek.” Két olyan tétel van, amely ebből a rendszerből kimutat: az irodalom határterületei, amely lehet filmadaptáció, popkultúra, vagy bármi más, illetve a regionális kultúra, de ez legtöbbször szintén egy szerzőt takar, aki köthető az adott régióhoz. 

Az emelt szintet senki sem választja, mert lutri

A magyar emelt szint annyira nehéz, hogy lehetőség szerint nem is választják, az érettségizők 3-4% próbálja meg, a kilenc év alatt mindig 10% alatt volt ez a szám. „Az a sajátossága, hogy egy adott szerző köré épülő műveltségi teszt van benne, ez pedig nagyon nagy lutri”. Arató szerint

ósdi dolog az aktualitásokat, évfordulókat figyelni, a középszinten szinte soha sem kötődik hozzájuk az esszék témája.

Az emelt szinten előfordulhatnak évfordulós szerzők, József Attila 100. születésnapján volt téma, a Nyugat centenáriumán pedig Babits került elő a feladatsorban. Az emeltszintesek idén készülhetnek a holokauszt emlékévhez kapcsolódóan, emellett Márai és Weöres 25, Radnóti pedig 70 éve hunyt el. Madách 150 éve, Zrínyi Miklós pedig 350 éve halt meg.

Középszinten házi statisztikánk szerint:

• az érettségi feladatsor összeállítóinak titkos favoritja Kosztolányi Dezső, aki az elmúlt kilenc évben hatszor bukkant fel a tavaszi vagy őszi feladatsorban
• hozzá képest Petőfi kispályásként mindössze két feladatsorban szerepelt
• Babits pedig egyszer
• Radnótiról utoljára 2006-ban kérdeztek
• Móricz és Mikszáth rendszeres szereplői az esszékérdéseknek
• Adyt és Kölcseyt, Vörösmartyt és Berzsenyit kizárnánk, őket tavaly már ellőtték az érettségi összeállítói
• Figyelni kell azonban a nagy kimaradókra is: Balassi Bálintot egyszer sem kérdezték, a szóbelin kért portrék közül Pilinszky sem került elő még írásbelin Örkény és Jókai is kimaradt eddig a szórásból a nagyok közül.  Arató szerint Illyés teljesen kizárt, Jókai 98%-ban, ugyanis nem kapnak akkora teret a tanításban, hogy köréjük, rájuk lehetne tesztet építeni. Illyés még csak a látásmód példái között sem szerepel.

Az emelt szinten nem csak a műveltségi teszt jelent nagy kihívást, hanem az esszék is. „A három szövegalkotási feladat sok. Az első egy elemzés, majd egy reflektálás jön egy idézetre, itt ennek kapcsán kell gondolkodni egy kulturális problémáról, amely lehet műfajelmélet, esztétikai kérdés vagy bármi más. A harmadik egy gyakorlati írásbeliséget számon kérő feladat, kérvényt, felszólalást kell írni. Ez egy teljesen elhibázott mozzanata a kétszintű érettséginek, mert a gyakorlati írásbeliség nem csak az irodalmárok feladata, ha valami, akkor ez a középszintre lenne való. Ezt viszont úgy korrigálják, hogy magasztosabbá teszik a témát, pl. az európai diákparlamentben kell felszólalást írni” – véli Arató. 

A műveltségi teszt és a három esszé között pedig nincs szünet, az emelt szint egyfajta marathon. „Időben ugyanannyi, mint a középszint, de levegőt sem lehet venni írás közben, mivel míg a középszinten egy, addig emelten három esszét kell írni három óra alatt.”