Így csinálj magadból világhírű művészt
További Kultúr cikkek
Guglielmo Achille Cavellini, a gazdag olasz műgyűjtő sokáig hiába próbálkozott túllépni a gyűjtő szerepkörön és művésszé válni, senki nem vett róla tudomást, és nem értékelte műveit. Ekkor határozta el, hogy saját maga nevében indított, következetes kampányban hívja fel magára a figyelmét. Ennek legfőbb formája önmaga történelmi kontextusba helyezése volt, a híres, 25 levél című művében jeles művészeti egyéniségek írtak róla fiktív leveleket. Darwin nevében Cavellini eredete címmel, Nietzsche nevében Imígyen szólott Cavellini címmel, Van Goghot portréfestésre kérte fel, de írt levelet Szent Ágoston, Dante és Leonardo nevében is. Az öntörténeti jegyzetek egy fiktív életpályát bontakoztatnak ki, amelyben az utókor helyett megírta a saját élettörténetét.
A most megnyílt kiállítás nagy hátránya, hogy nem nagyon derül ki belőle egy laikus látogató számára, hogy ki is volt az a Cavellini, és miért is imádták őt a magyar művészek annyira. Sokan tehetségtelennek tartották, de itthon istenítették. „Cavellini mutatta meg nekünk, hogyan haladhatjuk meg korlátainkat mint emberek és mint művészek” – írta például Galántai György, aki a magyar művészek közül a legközelebb állt hozzá, és aki maga is jelen volt a megnyitón, de sajnos nem beszélt, így nem tudtuk meg, miért fűzte őket össze ilyen szoros barátság. Látható viszont a kiállításon szinte a teljes levelezésük, illetve nem a levél itt a lényeg, hanem a borítékok, az úgy nevezett mail art, aminek Cavellini nagy mestere volt. Galántaival művészetet csináltak abból, hogy hogyan helyezik el a nagy alakú borítékokon a korabeli, jellegzetes bélyegeket, mai szemmel valóban vicces ezeket visszanézni.
A mail art az 1960-as években tömegessé váló postai kellékekből és szolgáltatásokból kifejlődött művészet, ami sajnos nem virágzott sokáig, érthető okokból, hiszen ma már szinte senki sem levelezik senkivel, legfeljebb hivatalokkal. Aki azonban ragasztott már bélyeget borítékra, talán maga is emlékszik rá, mennyire átgondolja az ember, mit hova, milyen sorrendben tegyen. A mostani kiállítást is szervező Artpool műhelyében egyébként jelentős mailt art és művészbélyeg gyűjtemény található.
Cavellini a mail artot tökélyre fejlesztette, imádta Budapestet, a kiállításon sok olyan budapesti képeslap látható, amire Cavellini saját nevét csempészte rá, rengeteg bélyeget is legyártott saját képmásával és nevével. A mail art mellett szinte egész művészete saját maga reklámozásáról szólt, százéves, jubileumi kiállításának megszállottjává vált, az sem érdekelte, ha önmaga művészeti reklámozása majdnem a teljes vagyonát felemészti. Elkészítette ikonikus matricáit Cavellini 1914-2014 felirattal, és Velencét például úgy tele ragasztgatta, hogy még meg is bírságolták.
A híres matricák és a mail art mellett a kiállításon látható még a Hősök terén 1980-ban bemutatott performansz, amit Galántai, Cavellini és Klaniczay Júlia közösen készítettek. Ebben Vera Muhina híres szovjet jelképpé vált, feltartott sarlóval és kalapáccsal álló szobrát értelmezték újra. A performansz fő eleme az volt, hogy Cavellini teleírta Galántai és Klaniczay ruháit a művészettörténet fontosabb neveivel, mely így a világ művészetét hivatott képviselni, a sarlót és kalapácsot pedig egy könyv helyettesíti.
Cavellini igyekezett gondoskodni róla, hogy ez a kiállítás valóban létrejöjjön, úgy nevezett „ceremóniamestereket” kért fel, itthon is többet, hogy rendezzenek neki kiállítás 2014-ben. Mint azt a kiállítást megnyitó Szombathy Bálint - szintén ceremóniamester - elmondta, igazából senki sem hitte 35 évvel ezelőtt, hogy ez a kiállítás valóban megvalósul. De a több tízezer matrica végül megtette a hatását, Cavellini elérte amit akart: jegyzett művész lett, műveit ma már a legnagyobb múzeumok állítják ki, születésének századik évfordulójára pedig szerte a világon kiállítások nyílnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
