L. Simon megszüntetné a folyóiratok támogatását

A XIV. Országos Színházi Találkozó szakmai beszélgetésére L.Simon László még az NKA alelnökeként kapott meghívást, ám a volt kulturális államtitkár a Miniszterelnökséget vezető Lázár János parlamenti államtitkára lesz a parlamenti mandátummal pedig összeférhetetlen az NKA-alelnökség.

„Ha vége van, abba kell hagyni” – kezdte a 20 éves Nemzeti Kulturális Alap volt alelnöke, a tisztség átadása pedig június 12-én meg is történt, a jövőben Doncsev András látja el az NKA alelnöki feladatait. Az új alelnök viszont nem tudott részt venni a pénteki beszélgetésen Pécsett, L. Simon viszont már könnyen háríthatta a jövőre és a jelenre vonatkozó kérdéseket. „Az elmúlt három évben én vezettem a Nemzeti Kulturális Alapot, a mai struktúra többé-kevésbé az én szakmai elképzelésem szerint alakult ki” – mondta az államtitkár.

L. Simon László egykori pályázóból került az Alap élére, szerinte munkája során egyszerűsítésre és takarékosságra törekedett az online pályáztatás rendszerével. Ezt a felesleges, több teremnyi kézirathegy elkerülésére vezették be, a pályázási kedvet pedig nem csökkentette: 2014-ben eddig 20 ezer pályázat érkezett az NKA-hoz. L. Simon lemondása után a Cseh Tamás Program bevezetésében továbbra is részt szeretne venni, és szeretné kézben tartani, hogy az üres adathordozók után járó díjakból származó jövedelemből befolyó összeget a azok kapják, akiknek megígérték.

Lottózzanak!

L. Simon kifejtette, hogy az NKA forrásai 2010 óta dinamikusan nőttek, hiszen évről évre több lottót vásárolnak az emberek. Az NKA ugyanis klasszikus állami támogatást nem kap, de az állam lemondott a javára az ötös lottó játékadójának 90 százalékáról. A magyarok pedig 2010 óta egyre többet lottóztak, és bár 2013 nyarától a lottózási kedv stagnál, az Alapnak így is komoly tartalékai képződtek.

"A Nemzeti Kulturális Alap 1 006 247 € (közel 312 000 000 Ft) már megnyert európai uniós támogatásra mondott nemet, és tucatnyi nemzetközi szinten elismert magyar kulturális szervezet többéves munkáját sodorta veszélybe" – állt abban a nyílt levélben, amelynek szerzői közül a kortárs tánccal foglalkozó Műhely Alapítvány képviselője a pécsi beszélgetésen is felszólalt. Talló Gergely elmondta, hogy 2014-ben 14 pályázó nyújtotta be pályázatát az NKA-hoz az EU-s pályázat önrészének átvállalására, és 4-en kaptak támogatást, míg a korábbi években szinte minden pályázót támogattak. Ez bizonytalanságot kelthet az uniós partnerekben is. A kuratóriumi döntés értelmében a 100 milliós keretösszeget indoklás nélkül 35 millió forintra csökkentették, és a négy, EU-nál nyertes főszervező közül egy sem, a társszervezők közül pedig mindössze négy szervezet kapott támogatást. 

L. Simon szerint nem kell automatizmusnak tekinteni az önrész támogatását az NKA részéről, aki pedig pályázik, nem számolhat azzal, hogy mindenképp nyer. A keretszámok szerinte csak irányszámok, a 65 milliót pedig a fesztiválokhoz csoportosították át. „A fölvetés a ti részetekről jogos, és megértem, hogy nektek gond, hogy nincsen pénz. De nehogy úgy csináljunk, mintha a kultúrpolitika most szándékosan nem adott volna nektek pénzt, mert nem erről van szó” – mondta a kormánybiztos, aki azt ajánlotta, forduljanak utódjához, hogy a második félévi bevétel terhére a lottózástól függően tud-e valamennyit a kuratóriumnak visszapótolni a bizottság, amelyből kaphatnak támogatást. „Én venni fogok lottót ma is” – tette hozzá a megoldási javaslathoz Talló Gergely.

Sándor L. István kritikus, a POSZT versenyprogramjának idei egyik válogatója a dinamikusan növekvő forrásokról szólva annyit mondott, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden kuratórium kerete 40%-kal csökkent. Emellett a döntések indoklásának hiányát kifogásolta: „Az NKA megalakulása óta arra az arisztokratikus álláspontra helyezkedik, ahol már nagyon kevesen vannak, hogy nem kell indokolnia a döntéseit. Sokkal megnyugtatóbb lenne, ha az elutasító döntést szakmai indokokkal támasztana alá a kuratórium.” „Drága főszerkesztő úr, azt is megmondod nekem, hány flekkben kell indokolni a döntést?” – érkezett a válasz. L. Simon úgy gondolja, ha szakmai indoklást várnának el, négyszeresére kellene duzzasztani a kuratóriumi létszámot, a díjazást is duplázni. „Hogyan írod le egy jó művész pályázatára, hogy azért nem adtál neki pénzt, mert nem volt rá keret, és csak tíz alkotónak jutott támogatás? Ebből végtelen és parttalan viták következnének” – véli L. Simon. Sándor L. szerint viszont más az, amikor egy alkotó munkája szakmailag folytathatatlan, és más az, mikor forráshiány van, ezt a különbséget közölni lehetne. 

Szintén Sándor L. István, az Ellenfény tánc- és színházművészeti folyóirat főszerkesztője vetette fel, hogy míg az irodalmi folyóiratoké nem, addig az előadóművészeti folyóiratok támogatása jelentősen csökkent.  „Az a 800 millió forint, amelyet nagyrészt nyomtatott folyóiratok kiadására fordítunk, teljesen értelmetlen” – válaszolta L. Simon, aki korábban a Kortárs szerkesztője volt. „Az Alföld, és egyéb nagy múltú folyóiratok 500 példányban jelennek meg, az eladott példányszámról pedig nem is beszélek. Egy olyan technológiai váltáson vagyunk túl, amelyet képtelen volt a magyar nyomtatott folyóirat-kultúra szerkesztő és kiadógárdája magáévá tenni, hogy azt az egyébként hihetetlen értékes tudást átmentse egy másik közegbe.” Ezért az NKA-s támogatás 80%-a nyomdaszámlára megy L. Simon szerint, aki egy az egyben megszüntetné a támogatást. „Azt kellene mondani, hogy csak online kulturális lapot támogatunk, eltekintve a képzőművészeti lapoktól, amely egy speciális szegmens. Azt tudom, hogy ez ma skandallum, és a status quo ellen megy mélységesen, de úgy kellene kiírni ezeket a pályázatokat, hogy minden olyan folyóirat, amely eddig papíron jelent meg, az hat példányban megjelenhet digitális nyomdában, mert a papír, mint adathordozó bizonyította az időtállóságát. Egyébként azonban csak elektronikus megjelenést támogatunk.” L. Simon úgy látja, a folyóiratoknak szellemi műhelyként kellene működniük, és az általuk fontosnak tartott műveket eljuttatniuk a közönséghez. A második feladatukat azonban képtelenek ellátni a mostani nyomtatott folyóiratok. „Tudom, hogy drasztikus az álláspontom, de az idő ezt fogja igazolni” – zárta a vitát L. Simon.