Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHányadikán született Vidor Ferike?
További Kultúr cikkek
- Az egyik az embereknek mesélt, a másik nem kímélte az olvasókat
- Megvan, ki lesz a Csokonai Nemzeti Színház új művészeti vezetője
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
Százhuszonöt éve, 1889. június 21-én született Vidor Ferike kabaré-színésznő, érdemes művész, Gábor Andor író felesége - közölte a Magyar Távirati Iroda. A MEK OSZK adatlapja szerint a színésznő június 2-án született, ha nekik van igazuk, akkor már jócskán lemaradtunk a felköszöntéssel.
Leghíresebb filmjei
- Aranyóra 1945
- Talpalatnyi föld 1948
- Külvárosi legenda 1957
- Éjfélkor 1957
- Micsoda éjszaka 1958
- Ház a sziklák alatt 1958
- Álmatlan évek 1959
- Kard és kocka 1958
Vidor Ferike Budapesten született Wechselmann Franciska néven. Rákosi Szidi iskolája után az Országos Színészegyesület iskoláját 1907-ben végezte el, a színpadon - saját visszaemlékezése szerint - Bihari Ákos kecskeméti társulatában debütált. Igazi eleme a korban népszerű kabaré volt, 1909-től számos budapesti kabaréban szerepelt, ilyen volt a Modern Színpad, Nagy Endre Kabaréja, a Medgyaszay Kabaré, a Modern Színpad, az Apolló Kabaré, a Vidám Színpad, a Papagáj Kabaré, a Rakéta Kabaré, az Andrássy úti Színház, a Bethlen téri Színpad, a Képeskönyv Kabaré, a Komikusok Kabaréja - egyebek között.
Kezitcsókolom
Sajátos kabaré-énekesi tehetségét a zseniális konferanszié Nagy Endre fedezte fel. A magyar kabaré arculatához hozzátartoztak Vidor Ferike cselédnótái, amelyeket férje, a kiváló költő és humorista Gábor Andor írt számára. Ez a cselédkarakter rajta is maradt évtizedekig, a várakozás mosolya ült a nézőközönség arcára, amikor piros-fehércsíkos gyapjúharisnyás Vidor Ferike belépett a színpadra és köszönt: "Kezitcsókolom..."
A két világháború között szerepelt a Royal Orfeumban, Bécsben és Berlinben is, 1937-1938-ban a Belvárosi és Művész Színházban, a Független Színpad előadásain is kapott néhány epizódszerepet. A Belvárosi Színházból ment át az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesülethez, 1940-1944 között a Művészakció közreműködője volt. Több emlékezetes színpadi alakítása is volt: ezek közé tartozik Molnár Ferenc Liliomjában Holunderné megformálása, Kosztolányi Dezső Édes Annájában Ficsorné szerepe vagy Móricz Zsigmond Ludas Matyijának Anyója.
Gobbi: Hátizsákkal járt
Zsidó származása miatt a vészkorszakban neki is bujkálni kellett. A pályatárs Gobbi Hilda később nagy szeretettel és sok humorral így emlékezett: "Vidor Ferike hátán egy hátizsák volt, benne fehérnemű, gyógyszerek, némi élelem és imakönyv. Ezzel vándorolt lakásról lakásra, mindig akadt olyan jó barát, humanista keresztény család, aki hosszabb-rövidebb ideig bujtatni tudta. Ezt a hátizsákot úgy megszokta Vidor Ferike, hogy már régen elmúlt a vészkorszak, vége lett a háborúnak, még mindig a hátán viselte."
A háború után a Nemzeti Színház és a Belvárosi Színház tagja volt, de sok szerepet nem kapott, még ezek közül is többet elvettek tőle próba közben. 1953-tól 1959-ig a Vidám Színpadon szerepelt, ahol újra énekelhette régi dalait, 1957-ben érdemes művész lett.
Vidor Ferike 1970. január 23-án Budapesten hunyt el.