Gyöngyi
9 °C
9 °C

Három múzeum, ahová még soha nem tette be a lábát

2014.06.20. 17:19
Itt a Múzeumok éjszakája, ami remek alkalom arra, hogy felfedezze Budapest rejtett múzeumait, amikben még soha nem járt, néhány turista viszont csak ezért jön ide.

Nem tudom létezik-e viccesebb intézménynév mint az, hogy Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum. Az embert általában minden adózással kapcsolatos dologtól kirázza a hideg, és inkább jó messzire elkerüli, bármiről is van szó. Na, ez az egyik legnagyobb hiba, amit egy budapesti megtehet, ez a múzeum ugyanis a város legszebb szecessziós villájában, az építési vállalkozó Schiffer Miksa egykori otthonában kapott helyett. Ráadásul a villát szépen gondozzák, ott jártunkkor a takarítószemélyzet éppen tükörfényesre vaxolta a fa berendezéseket. 

Hogyan kerül pókerasztal a villlába?

Schiffer Miksa 1910-ben kezdte el építtetni villáját, a Lechner Ödön-tanítvány Vágó Józseffel, akinek ez a legjelentősebb épülete Budapesten. Vágó a kor divatja szerint nem csak épületet tervezett, hanem gyakorlatilag egy műalkotást hozott létre képzőművészekkel együttműködve. Figyelme minden apró részletre kiterjedt, a kilincsbe vésett monogramoktól kezdve a lélegzetelállító Zsolnay-csempéken át a festett üvegfalakig. Vágónak sajnos nem volt ideje kiteljesíteni tehetségét, a Tanácsköztársaság alatt vállalt szerepe miatt hamar ellehetetlenítették, így elhagyta az országot.

A múzeum személyzete és vezetői odavannak a villáért, szívesen tartanak tárlatvezetést minden arra tévedőnek. Büszkék arra, hogy a Schiffer-villa egy nemzetközi hírű és jelentőségű épület, sok szecessziós útikönyvben szerepel, így vannak olyan külföldi turisták, akik csak ezért jönnek ide.

A pénzügyőr-kiállítás már kevésbé érdekes, ráférne egy modernizálás, ami tervbe is van véve. A Múzeumok éjszakájára viszont remek programmal készülnek, megnyitják az időszaki Szerencsejáték-történeti kiállításukat, ami tényleg érdekes, retró-őrülteknek pedig kötelező. Sokat megtudhatunk például a lottó történetéről, ami Genovából ered, ahol mindig 90 emberből sorolták ki az öt városi képviselőt. Innen aztán már csak egy ugrás volt, hogy a város lakói elkezdjenek fogadni a számokra. A Múzeumok éjszakáján kaszinóvá alakulnak át, hivatásos krupiék segítségével lehet majd rulettezni, pókerezni a hatalmas pókerasztalnál, vagy éppen black-jacket játszani. A Szerencsejáték Zrt-vel együttműködésben kialakított játékbarlangot csak 18 éven felüliek látogathatják. Ha valaki kijátszotta magát, akkor a szomszéd szobában szakemberek – Mérő László és Tari Annamária – segítenek többet megtudni és kigyógyulni a játékszenvedélyből. A játékszobában éjfélig lehet kaszinózni, természetesen pénz nélkül.

Kitömött kutyák és meggyilkolt nők

A Rendőrmúzeum ismét egy hely, amit imádnak a turisták, míg sok helyi azt sem tudja, hogy létezik. Ezt már nem ajánljuk olyan meleg szívvel, mint az előzőt, az épület közel sem olyan szép, a kiállítás pedig felér öt horrorfilmmel, nekem például konkrét rémálmaim voltak utána. Az egyik állandó kiállításon rendőrségi egyenruhákat és kitüntetéseket lehet megcsodálni, ami tényleg csak megszállottaknak lehet érdekes, illetve ezen a részen van még egy Vörös terem, ahol a pártállami relikviákat állították ki, itt legalább jókat lehet derülni.

A horror azonban már itt is elkezdődik, de még csak igen könnyed stílusban. Kiss Bélának, a cinkotai rémnek a gyilkosságait mutatják be kellő alapossággal, aki fémhordókba hegesztette az áldozatait, összesen hét nőt. A hullák a hordókban mumifikálódtak, ezt mindenki meg is nézheti saját szemével a fényképeken. Másik itt bemutatott bűncselekmény Matuska Szilveszter robbantása, aki, mint arra a tárlatvezető többször felhívta a figyelmünket, nem a viaduktot robbantotta fel, csak a síneket.

Aztán a másik szobában néhány jó vágású rendőrmotor, és a kitömött Kántor kutya után kezdődik a hardcore horror, nem véletlen, hogy ide 16 éven aluliak nem léphetnek be. Részletesen dolgoznak fel és mutatnak be híres bűncselekményeket az elmúlt száz évből. Mint azt kísérőnk hangsúlyozta, itt minden eredeti „ezt a hölgyet például ezzel a késsel szúrták le” – mutat egy tárlóban lévő hatalmas véres késre. Na de ez még semmi, a véres kés az Barbie baba az utána következőkhöz képest: részletesen bemutatott és fotózott csonkítások, öngyilkosságok, gyilkosságok, csecsemőhalálok és családirtások, - utóbbi megtoldva egy igen érzékletes hatalmas makettel, részletesen szemléltetve kit hol akasztottak fel, ütöttek fejbe és erőszakoltak meg a halála után.

Én itt dőltem ki, és szívélyesen megköszöntem tárlatvezetést, mire kísérőm értetlenül nézett rám: „Pedig még csak most jönnek az szexuálisan aberráltak meg a pedofilok!” Mint kiderült nem én vagyok az egyetlen, aki nem bírta, többen ájultak már el a terem falai között, de a tárlatvezető szerint, aki maga is rendőr volt, mindenképpen be kell mutatni ezeket a bűneseteket, hogy segítsék vele a későbbi nyomozásokat. (Valószínűleg egyébként nem véletlen, hogy az 1908-ban alapított múzeum csak 1999 óta látogatható nyilvánosan.)

A vendégkönyv tele van lelkendező bejegyzésekkel, majdnem száz országból érkeztek turisták az intézménybe, tény, hogy az alaposságot nem lehet elvitatni a kiállítás szervezőitől. Bár a tárlat látogatását egyáltalán nem ajánljuk gyerekeknek, a Múzeumok éjszakáján számos érdekes gyerekprogram lesz, lehet rendőrautóval kocsikázni, lesz kutyás bemutató és lovasbemutató is. A felnőtteket a lézerpisztoly-lövészet érdekelheti, és lehet szondát is fújni, csak hogy lássuk, valóban kimutatja-e az egy pohár sört. A múzeum előtt az utcán rendőrjárművekből lesz bemutató, itt minden program ingyenes, karszalag sem kell!

Százezer kerék

A kitömött kutyák, csonkítások és gyilkosságok után kifejezett felüdülés az Öntödei múzeum Budán, ami mellett mindig mindenki elmegy, de szinte senki nem megy be. Pedig ez is egy lenyűgöző épület, ráadásul kintről egyáltalán nem látszik, hogy mi vár ránk belül. Egy több, mint 150 éves, eredeti formájában megmaradt ácsolt faszerkezet, ahol 1844-ben kezdődtek meg az öntödei munkák. Különös hangulatot adnak az épületnek a tetőn elhelyezett déli fekvésű ablakok, - így engedtek az üzembe fényt, hiszen akkor még nem volt villanyvilágítás. A múzeum három részből áll: egyrészt meg lehet nézni, mi minden készül öntött vasból, ez mondjuk mérsékelten érdekes csak, aztán feltárul a kupolók titka, na, ez már izgi! A hatalmas kupoló kemencékbe be is lehet tekinteni, és végig lehet követni a vas olvasztásának és öntésének az útját.

A múzeum legérdekesebb része kétség kívül az Ganz Ábrahám életéről szóló rész. Ganz Svájcból érkezett Magyarországra kifejezetten munkakeresési céllal, majd pár év hengermalomi munka után úgy döntött, saját vállalkozásba kezd. Hét munkással indította el öntödéjét, a kiegyezés időszakában már majdnem 400 munkása volt. Ganznak kedvezett az idő, a vasúti közlekedés éppen elterjedőben volt, így nagy igény volt vasúti kerekekre. A Bem József utcai üzem aztán teljes egészében a vonatkerekek öntésére szakosodott, még Ganz Ábrahám életében több mint 100 ezer kereket öntöttek itt ki.

Ganz üzemével teljes mértékben a csúcsra ért, dúsgazdag lett, Ybl Miklóssal terveztetett magának négyemeletes palotát, 1865-ben Buda díszpolgárává avatták. Még sem volt boldog, felesége nem tudott teherbe esni, így gyereke nem lett, emellett folyamatos fejfájás gyötörte. 1867-ben hatalmas külsőségek közepette ünnepelték meg a százezredik kerék kiöntését. Ebből az alkalomból Ganz minden munkását vendégül látta, és mindenki kapott emlékbe egy ezüst érmét. Pár héttel az ünnepség után Ganz elfogyasztotta a vasárnapi ebédjét, felállt az étkező asztal mellől, felment palotája második emeletére, és az udvarra vetette magát.

A Ganz üzem túlélte alapítóját, sőt halála után, Mechwart András vezetésével élte igazi aranykorát. Érdekesség, hogy az üzem épületét 1897-ben újították fel és modernizálták teljes körűen, és ezután ezekkel a gépekkel egészen 1964-ig folyt a termelés. Az öntödét akkor zárták be, mivel addigra a környék már teljesen beépült lakóházakkal, - amikor Ganz 1844-ben a telket megvette, ez a terület még a városfalon kívül volt.

A mostani Múzeumok éjszakájának legérdekesebb programja, mint azt Csibi Kinga, a múzeum vezetője elmondta, hogy most lesz először látható Ganz Ábrahám gyönyörűen kidolgozott diófa ebédlőbútora. Igen, az, aminél öngyilkossága előtt ebédelt. Bár a palotát a második világháborúban porrá bombázták, ez az étkező garnitúra valahogyan megmenekült. De lesz itt kupoló-túra igazi öntödei szakemberek vezetésével, műsort ad Laár András, és mivel Ganz Ábrahám éppen 200 éve született, ez az este elsősorban róla fog szólni.

A Múzeumok éjszakájának teljes programját itt lehet megtekinteni. A karszalag ára 1500 Ft, gyerekeknek 600 Ft, és minden helyszínre érvényes.