Nem lesz szappanbuborék a Műcsarnokban

A Műcsarnok Fekete György ultrakonzervatív elveinek laboratóriuma lesz, körvonalazódott az új igazgató bemutatkozó beszélgetésén. Szegő György művészeti, és kiállítási elképzelései a következők:

• A művészet ne kritizáljon, a feszültségkeltés helyett a gyönyörködtetésre kell helyezni a hangsúlyt.
• Ne legyen valláskritika, mert „nem kell a felekezetek közt szítani a feszültséget.”
• A „technikai médiumok művészete” helyett a hagyományos technikákra – a festészetre - kell koncentrálni, mert ennek 8-10 ezer éves hagyománya van.
• Az, amit a nyugati világ ma kortárs képzőművészetként tálal, „szappanbuborék, ami ki fog pukkanni.”
• A Műcsarnok rendszeres programja lesz a szalonkiállítás, amely egy, a 19. századdal eltűnt kiállítástípus 

A Műcsarnok körüli botrányokat követők számára a fentiek ismerősek lehetnek. Ezen alapvetéseket Fekete György Művészeti akadémia-elnök ismertette, amikor kormányzati segítséggel átvette a magyar kultúra irányítását. Mivel szerinte a Műcsarnok kiállításai nem kezelték kellő áhítattal a nemzet és a vallás kérdését, Fekete elérte, hogy a kulturális kormányzat ellehetetlenítse az előző igazgatót, és az intézményt az Művészeti Akadémia (MMA) felügyelete alá helyezze.

Ez az MMA hívta meg Szegő Györgyöt igazgatói pályázatára, amelyet meg is nyert.

A művészet ne kritizáljon

Az új igazgató bemutatkozását közvetlen elődeinek – feltehetően Gulyás Gábor, és  a kortárs művészetek terén elismert Petrányi Zsolt – kritikájával kezdte. Szerinte ezek az igazgatók a „szűk elit” művészeti igényeit szolgálták ki, míg az új vezetés „népszerű, figyelmet felkeltő kiállításokat” fog rendezni.

„Közvetlen elődeimet az önreflexió hiánya jellemezte” – mondta Szegő. Mivel az igazgató elmesélte, hogy a nyolcvanas években egy kiállítása miatt a hatalom ellehetetlenítette a munkáját, megkérdeztük: nem lát-e párhuzamot a mostani helyzettel, amikor az aktuális hatalom szintén ideológiai alapon szól bele kulturális intézetek működésébe. Éppen a Műcsarnok vezetőjét távolították el azért, mert a kormányzati ideológusok szerint munkásságuk nem illeszkedett a kurzus gondolatiságába. Az önreflexiót hiányoló Szegő nem látott párhuzamot.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem támogatja a kritikai művészetet, szerinte az ugyanis csak a megosztottságot növeli a társadalomban.

„A művészet gyönyörködtető szerepe háttérbe szorult”

- fejtette ki az igazgató, így a Műcsarnok most majd ezt a vonalat szeretné erősíteni.

Szegő szerint valláskritikus munkákat azért nem állítanak majd ki, mert „nem helyénvaló közintézményekben felekezeti vitákat szítani.”

Kérdésünkre, hogy művészeti vezetésében eltérhet-e az MMA által meghatározott ideológiától, Szegő György elmondta: elfogadja az MMA koncepcióját, nincs oka megkérdőjelezni azt. Munkáját ráadásul segíti majd az MMA (pontosabban Fekete György) által megálmodott „művészetelméleti kutatóintézet”.

Nem lesz kortárs művészet a kortárs művészeti intézményben

Szegő György vezetése alatt a Műcsarnok annyiban mindenképpen formabontó lesz, hogy

Szavai szerint az intézmény eltávolodna a „technikai médiumok” által meghatározott művészettől, mivel ezek csupán 20-25 éves múltra tekintenek vissza. Nem úgy, mint a hagyományos művészetek, főleg a festészet, amelyek 8-10 ezer éves hagyományokkal rendelkeznek.

A nyugat által sztárolt képzőművészek nem teszik zsebre, amit az új igazgatótól kaptak. Szegő név szerint is említette Damien Hirstöt, és Jeff Koonst, akik hiába tartják lázban a világot, utóbbinak épp most van agyonlátogatott retrospektív kiállítása New Yorkban: a Műcsarnok igazagtója szerint mindez "szappanbuborék, ami ki fog pukkanni”.

A Műcsarnok vezetése alatt nem megy el ebbe az irányba, hanem megvalósítja azokat a nemzeti szalonokat, amelyeket egy éve Fekete György talált ki. A szalonkiállítások a 19. század jellegzetes kiállítási formája, ahol nem működött a koncepcióért felelős kurátor. A művészek beküldték a műveiket, és ebből zsűri válogatta ki a legszebbeket. A szalonkiállítás műfaja azóta eltűnt, és mostanáig csak az 50-es években jött vissza egy időre.

Szegő elmondta, hogy ezeken a kiállításokon főleg magyar munkákat állítanak ki, de azért nem zárkóznak el a nemzetközi szcénától sem. Ha határon túli magyarok küldenek be munkákat, azokat kiállítják.