Nem lesz szappanbuborék a Műcsarnokban

2014.09.11. 17:23

A Műcsarnok Fekete György ultrakonzervatív elveinek laboratóriuma lesz, körvonalazódott az új igazgató bemutatkozó beszélgetésén. Szegő György művészeti, és kiállítási elképzelései a következők:

  • A művészet ne kritizáljon, a feszültségkeltés helyett a gyönyörködtetésre kell helyezni a hangsúlyt.
  • Ne legyen valláskritika, mert „nem kell a felekezetek közt szítani a feszültséget.”
  • A „technikai médiumok művészete” helyett a hagyományos technikákra – a festészetre - kell koncentrálni, mert ennek 8-10 ezer éves hagyománya van.
  • Az, amit a nyugati világ ma kortárs képzőművészetként tálal, „szappanbuborék, ami ki fog pukkanni.”
  • A Műcsarnok rendszeres programja lesz a szalonkiállítás, amely egy, a 19. századdal eltűnt kiállítástípus 

A Műcsarnok körüli botrányokat követők számára a fentiek ismerősek lehetnek. Ezen alapvetéseket Fekete György Művészeti akadémia-elnök ismertette, amikor kormányzati segítséggel átvette a magyar kultúra irányítását. Mivel szerinte a Műcsarnok kiállításai nem kezelték kellő áhítattal a nemzet és a vallás kérdését, Fekete elérte, hogy a kulturális kormányzat ellehetetlenítse az előző igazgatót, és az intézményt az Művészeti Akadémia (MMA) felügyelete alá helyezze.

Ez az MMA hívta meg Szegő Györgyöt igazgatói pályázatára, amelyet meg is nyert.

A művészet ne kritizáljon

Az új igazgató bemutatkozását közvetlen elődeinek – feltehetően Gulyás Gábor, és  a kortárs művészetek terén elismert Petrányi Zsolt – kritikájával kezdte. Szerinte ezek az igazgatók a „szűk elit” művészeti igényeit szolgálták ki, míg az új vezetés „népszerű, figyelmet felkeltő kiállításokat” fog rendezni.

„Közvetlen elődeimet az önreflexió hiánya jellemezte” – mondta Szegő. Mivel az igazgató elmesélte, hogy a nyolcvanas években egy kiállítása miatt a hatalom ellehetetlenítette a munkáját, megkérdeztük: nem lát-e párhuzamot a mostani helyzettel, amikor az aktuális hatalom szintén ideológiai alapon szól bele kulturális intézetek működésébe. Éppen a Műcsarnok vezetőjét távolították el azért, mert a kormányzati ideológusok szerint munkásságuk nem illeszkedett a kurzus gondolatiságába. Az önreflexiót hiányoló Szegő nem látott párhuzamot.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem támogatja a kritikai művészetet, szerinte az ugyanis csak a megosztottságot növeli a társadalomban.

„A művészet gyönyörködtető szerepe háttérbe szorult”

- fejtette ki az igazgató, így a Műcsarnok most majd ezt a vonalat szeretné erősíteni.

Szegő szerint valláskritikus munkákat azért nem állítanak majd ki, mert „nem helyénvaló közintézményekben felekezeti vitákat szítani.”

Kérdésünkre, hogy művészeti vezetésében eltérhet-e az MMA által meghatározott ideológiától, Szegő György elmondta: elfogadja az MMA koncepcióját, nincs oka megkérdőjelezni azt. Munkáját ráadásul segíti majd az MMA (pontosabban Fekete György) által megálmodott „művészetelméleti kutatóintézet”.

Nem lesz kortárs művészet a kortárs művészeti intézményben

Szegő György vezetése alatt a Műcsarnok annyiban mindenképpen formabontó lesz, hogy

a vezető úgy vezetné a kortárs művészetek kiállítóhelyét, hogy gyanakvással tekint a kortárs művészetre.

Szavai szerint az intézmény eltávolodna a „technikai médiumok” által meghatározott művészettől, mivel ezek csupán 20-25 éves múltra tekintenek vissza. Nem úgy, mint a hagyományos művészetek, főleg a festészet, amelyek 8-10 ezer éves hagyományokkal rendelkeznek.

Nézze meg a főideológus munkásságát!

Ebből a cikkből megismerheti, hogy milyen munkákkal andalította el a kormányt Fekete György.

A nyugat által sztárolt képzőművészek nem teszik zsebre, amit az új igazgatótól kaptak. Szegő név szerint is említette Damien Hirstöt, és Jeff Koonst, akik hiába tartják lázban a világot, utóbbinak épp most van agyonlátogatott retrospektív kiállítása New Yorkban: a Műcsarnok igazagtója szerint mindez "szappanbuborék, ami ki fog pukkanni”.

A Műcsarnok vezetése alatt nem megy el ebbe az irányba, hanem megvalósítja azokat a nemzeti szalonokat, amelyeket egy éve Fekete György talált ki. A szalonkiállítások a 19. század jellegzetes kiállítási formája, ahol nem működött a koncepcióért felelős kurátor. A művészek beküldték a műveiket, és ebből zsűri válogatta ki a legszebbeket. A szalonkiállítás műfaja azóta eltűnt, és mostanáig csak az 50-es években jött vissza egy időre.

Szegő elmondta, hogy ezeken a kiállításokon főleg magyar munkákat állítanak ki, de azért nem zárkóznak el a nemzetközi szcénától sem. Ha határon túli magyarok küldenek be munkákat, azokat kiállítják.

Több pénzt kapnak, mint valaha

Szegő Györgynek könnyebb lesz megvalósítania koncepcióját, mivel várhatóan jóval több pénzt kap munkájához, mint elődei. Medgyes Piroska gazdasági vezető elmondta, hogy nagyjából 500 millió forintra van évente szükségük, de az új rendszerben könnyebséget jelent, hogy nincs költségplafon. Az igazgató összeállítja a programot, kiszámolják, ez mennyibe kerül, és erre megkapják a pénzt az MMA-tól.

Összehasonlításul: az előző igazgatóknak egyre csökkenő támogatásból kellett dolgozniuk, legutóbb már csak évi 270 milliót kaptak.

A kormányideológiát kiszolgáló MMA alatt nem csak ennek kétszeresére számít a Műcsarnok, de arra is, hogy elvégzik azokat a több százmilliós felújítási munkákat, amelyekhez az előző vezetőknek nem biztosítottak forrásokat.