Már tiltakoznak is a Műcsarnok új igazgatója ellen
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Kultúr cikkek
-
Bemutatták Alec Baldwin westernfilmjét, amelynek forgatásán lelőtte az operatőrt - Rácz-Gyuricza Dóra összegyűjtötte nyerő receptjeit
- 12 milliárd forintot ér a váratlanul előkerült műalkotás
- Ezek a tárlatok voltak idén a legjobbak
- Egy diáklány szexuális zaklatással vádolja a tanárát, pedig az csak segíteni akart neki
A Műcsarnok új igazgatója, Szegő György hivatalba lépése első hetén beindította a kortárs művészet pezsgését. Szombat reggel egy minimalista, Rendben feliratú transzparens jelent meg az intézmény bejáratához feszítve.
A transzparens fotójával együtt kezdett terjedni a neten egy másik kép is: két, fehér lepelbe burkolt embert ábrázolt, fehér környezetben. Arcuk nem látszik, de lábaiknál szerepel a felirat, miszerint: NEM.
Az értelmezéshez segítséget jelent, hogy nem sokkal korábban lapunk beszámolt az új igazgató rendhagyó bemutatkozásáról. A rendszerváltás előtti munkáinak köszönhetően művészként is elismert Szegő ugyanis kifejtette: eddig túl nagy szerepet kapott a Műcsarnokban az a művészet, ami csak 20-25 évre tekint vissza. Miközben a klasszikus, több ezer éves múlttal rendelkező technikák – mint például a festészet – háttérbe szorultak.
Két művészlány akciója
Az akció mögött két fiatal művész, Hitka Viktória és Gáldi Vinkó Andrea áll, tudtuk meg. Hitka Viktória az Indexnek elmesélte, hogy nem valamilyen szervezetet képviselnek, reakciójukat a Műcsarnokot is leuraló állami ideológia váltotta ki. A művészek tudatosítani szerették volna, hogy egy újabb fontos intézmény került ideológiai befolyás alá. Továbbá, hogy nem elég zárt körben dohogni a történteken.
Hitka Viktória szerint ebben a helyzetben a független művészetnek nincs más lehetősége, mint hogy alternatív színtereken működjön tovább. „A történelem bizonyítja, hogy ha az önkifejezés el van nyomva, akkor az utat talál magának máshol.”
A Rendben felirat magyarázata: Rengeteg a negatív üzenet körülöttünk, a két művész nem szerette volna ezek sorát bővíteni. Ezért indítanak olyan köztéri sorozatot, amelyben felháborító jelenségekre pozitívan reagálnak, hogy így késztessék vitára, gondolkodásra a nézőt. Az Analóg Utópia című projekt első darabja volt a műcsarnokos molinó, de hamarosan további munkák is megjelennek Budapesten.
A fotó pedig a molinónak használt vászonnal készült, jelezve többek közt a művészek láthatatlanná válását, kirekesztettségét.
Szegő György kijelentései annak fényében izgalmasak, hogy ezzel a kortárs művészet ellenében foglalt állást az az igazgató, akit egy kortárs művészeti intézmény élére neveztek ki.
Amúgy is: Technikai megközelítés alapján rangsorolni a műalkotásokat annyira szakmai, mintha a koncertszervező azt mondaná, eddig sok volt az a zene, amiben nagybőgő, és triangulum van, és inkább olyat szeretne, amiben több a nagybőgő, meg a zongora.
Szegő György munkájában arra a „művészetelméleti kutatóintézetre” támaszkodik majd, amelyet Fekete György tervei alapján állítanak fel.
Ezzel akasztotta ki Szegő György a művészeket
- A művészet ne kritizáljon, a feszültségkeltés helyett a gyönyörködtetésre kell helyezni a hangsúlyt.
- Ne legyen valláskritika, mert „nem kell a felekezetek közt szítani a feszültséget.”
- A „technikai médiumok művészete” helyett a hagyományos technikákra – a festészetre - kell koncentrálni, mert ennek 8-10 ezer éves hagyománya van.
- Az, amit a nyugati világ ma kortárs képzőművészetként tálal, „szappanbuborék, ami ki fog pukkanni.”
- A Műcsarnok rendszeres programja lesz a szalonkiállítás, amely egy, a 19. századdal eltűnt kiállítástípus
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
