Sosem fogja kitalálni, mi lett az év legjobb épülete

aes-14
2014.11.28. 15:10

Nem várt viharokat kavart az év legjobb épületének szavazása. Az Építészfórum szervezte Média Építészeti Díja minden évben izgalmas esemény, ahol olvasóink megszavazzák a legjobb épületet, ami általában egy szerethető és ízléses családi ház. A médiazsűri pedig kiválaszt egy látszóbeton kubust, a terv kategóriában pedig valami szociális fókuszú projektet. Idén azonban minden másképp alakult.

Meglepetés sportcsarnok

Önök sokáig a pilisi lankákra épült, kívül tégla, belül hófehér családi házat futtatták, míg a szavazás utolsó óráiban gyökeres fordulat következett. Olyan gyorsasággal emelkedett egyetlen épület, a Vasas vívócsarnok pontjainak száma, mintha edzésen a klikkelés lett volna az aznapi feladat. A lendületet semmi nem állította meg, úgyhogy Kendik Géza ötletes oldalbevilágító üvegsávokkal feldobott, de erősen funkcionalista csarnoka lett a közönségdíjas.

Metróbotrány

A remek családi ház a második helyre csúszott, csakúgy, mint a zsűri szavazásán. Az első helyezett kiválasztását a zsűrinél a pályamunkák közül minden létező szempontból kilógó 4-es metró zavarta meg. A zavar enyhe kifejezés. Közel voltunk a botrányhoz.

Már a zsűri korábbi megbeszélésén vitákat kavart a 4-es metró, ami nem az egyik remek megállójával szerepelt a versenyben, és nem is néhány kiemelt épületével, hanem az egésszel, az elejétől a végéig, 10 megállóval sínekkel, felszíni és felszín alatti létesítményekkel.

Csak hogy értsék a dilemmát: a zsűri egyik része lelkes volt, hiszen a metró egyértelműen a kortárs magyar építészet csúcsát képviseli. Ahogy egész sorozatnyi lelkes cikkünk bizonyítja, ezzel mi is egyetértettünk. Az Indexet az zavarta meg, hogy a metró nem valami műemlék, vagy szobor, ami önmagáért szép, hanem funkcióval bíró rendszer.

Míg 1-2 megállót vizsgálva el lehetett volna tekinteni a közlekedési-urbanisztikai vonzatoktól, a teljes létesítmény esetében ez a szempont megkerülhetetlen volt. Márpedig amennyire egyértelmű az esztétikai színvonal, ugyanannyira nyilvánvaló az is, hogy a 4-es metró mint közösségi közlekedési eszköz, tragédia. A fejlesztésre fordított 452 milliárdot csak jobban lehetett volna elkölteni Budapesten, villamosvonalakra, a HÉV és metró összekötésére, a vasút közösségi közlekedésbe integrálására, stb.

  • Így amikor a szavazásnál a többség magas pontokat adott, az Index egy számítás alapján csupán 5-öt. (Magyarázat: Építészet 8 pont. Funkció: 1 pont. A kettő átlaga 4,5, amelyet felfelé kerekítettünk.)

A 4-es metró helyett az egri szőlősbe telepített borászkolónia épületei nyertek. 

Gereben Péter és Marián Balázs terveiről azt írtuk:

A boros épületeknél már nem meglepő, hogy a tervezők tradicionális formákból szerkesztenek letisztult, kortárs épületeket. Az egri borvidéken épült konstrukció megkapó eleme, hogy a funkciók nem egyetlen épületben kaptak helyet, hanem elszórtan a szőlősben.

A három ház, a deszkákból emelt kilátó, a natúr fával kerített medence, és a nyitott pavilon így megmaradhatnak apró épületeknek, amelyek illeszkednek a tájba, nem uralkodnak azon. A természet magukban az épületekben is megjelenik: a falakat vagy a helyi tufakő morzsalékával dúsított, döngölt földbetonból húzták fel, vagy fából építették. Így még az olyan kellemkedő megoldások is megengedhetőek, mint a vödörből fabrikált, álnépi lámpák.

De nem csak a házak illeszkednek a környezetbe. Azzal, hogy az építmények látótávolságban állnak, szinte keverednek a szőlőtőkékkel, és harmóniába kerül az épített és a természetes környezet.

A zsűri terv kategóriában az egri vár bástyájának rekonstrukcióját díjazta. Rátkai Anna diplomamunkája szerethető közösségi teret vázolt fel abban a bástyában, amelyet egy szerencsétlen vasúti fejlesztés miatt 1907-ben sínekkel vágott el a vár többi részétől.

A zsűri végül egy meglepetésdíjjal is előállt. A mindkét számban második helyre csúszott pilisi családi ház, Földes László (nem rokona a cikkszerzőnek) és Sónicz Péter munkája különdíjat kapott.