Az e-könyvtől retteg a magyar könyvpiac

A magyar könyvpiac helyzetét A Gyűrűk Ura azon részével lehet a legjobban leírni, amikor Középföldén látszólag minden rendben van, a hobbitok gondtalanul falatoznak, de néhányan már tudják, hogy a távolban fenyegető árny közeledik megállíthatatlanul.

A hasonlat nem teljesen jó, mert a fekete árny esetünkben az e-könyv, amely akár fel is virágoztathatná a könyvbizniszt. Persze csak akkor, ha a kiadók és forgalmazók felkészülnek a váltásra. Kutatásunk szerint azonban ilyesmiről nincs szó, a kiadók a legjobb esetben is passzívak az ügyben.

Pedig a legtöbb megkérdezett kiadó egyetért abban, hogy az e-könyvek terjedése a felkészületlen piacon olyan katasztrofális változásokhoz is vezethet, mint amilyet az mp3 okozott a zeneiparban. A lemezpiacon a letöltések miatt drasztikusan zuhantak az eladások, az együttesek pedig csak folyamatos koncertezéssel képesek előteremteni a sportautókra és kokainra valót. Miközben az írókat – főleg, ha magyarok – eddig sem luxuséletmódjukról lehetett ismerni, annak pedig nem sok esélye van, hogy felolvasóestek bevételéből pótolják a kieső bevételt.

Ezért nem megy az e-könyv

„A magyarországi e-könyves piac legalább már a formátum negligálásán túljutott” – jellemezte a helyzetet Farkas István, aki egykori netkalózból lett az e-könyv-kultúra misszionáriusa. A kiadók mostanra már e-könyvben is megjelentetik az új címeiket, és vannak e-könyves terjesztők is, mesélte az ekonyvolvaso.blog.hu szerzője.

Az üzlet beindulását azonban hátráltatja, hogy:

• Nem túl széles a választék, mert a kiadók nem adnak ki elég e-könyvet.
• A kiadók nem hirdetik az e-könyvet, az emberek nem tudnak róla.
• Aki olvas e-könyvet, az leginkább illegálisan letölt.

Mindez a számokon is látszik. A 60 milliárdos hazai könyvpiacon belül az e-könyv legfeljebb 60 milliót tett ki, mondta a Libri Könyvkiadó vezetője, Halmos Ádám, de az e-könyv-terjesztéssel foglalkozó Ekönyv Magyarország vezetője, Csordás Attila szerint az e-könyv legfeljebb 40 milliós piacot jelenthetne. 

Németország három éve produkált hasonló számokat, mára ott már 3-4 százalékot tesz ki az e-könyv. Legelőrébb az Egyesült Államok jár, ahol tavaly megközelítette a 20 százalékot a digitális formátum részesedése, bár a növekedés lassul. Ám miközben nyugaton dinamikusan fejlődik a piac, Magyarországra inkább a kivárás a jellemző.

Az okokban egyetértettek a megkérdezett piaci szereplők. A magyar e-könyv-biznisz három okból nem fejlődik:

• Magas áfa: míg a könyveket 5, addig az e-könyvet 27 százalékos áfával terhelik.
• Az e-könyvre magasabb a szerzői jogdíj. A papírkönyvnél 6-12 százalék, az e-könyvnél 25-50 illeti a szerzőt.
• Az illegális letöltés kultúrája.

Farkas István szerint egyes kiadóknál szempont lehet még, hogy az e-könyvnél pontosan követhető a fogyás, míg a papírkönyveknél a szerző nehezen ellenőrizheti, hogy valóban annyi könyvet adtak el, amennyit a kiadó neki bevallott.

Kalóznemzet a magyar

„Az eladott e-könyvek száma 10 ezer alatt van, míg a letöltéseké 100 ezres nagyságrendű” – mesélte Farkas István, aki már csak azért is hiteles forrás, mert elmondása szerint maga is kalózként ismerkedett meg a digitális könyvekkel.

„Magyarországon a kalózkodásnak kultúrája van. Az emberek a digitális tartalmak eltulajdonlását nem élik meg lopásként”

– értett egyet a libris Halmos Ádám.

Velkei Zoltán, az az Agave Könyvek kiadóvezetője viszont úgy látja, hogy ha nem is ilyen mértékben, de a nemzetközi piacot is meghatározza a torrentezés. Velkei szerint a zeneiparhoz hasonló változások közelednek: ott az mp3-lejátszót áruló cégek kaszáltak nagyot, a tartalmat előállítók pedig futhattak a pénzük után.

Farkas ezzel szemben úgy véli, ha az e-könyvek könnyebben elérhetők lennének, és lenne választék, akkor a kiadóknak nem kellene aggódniuk. „Az e-könyves piacon most is hiánygazdaság van” – vélte Farkas. A könyvek jó része nincs meg digitális formátumban, az e-könyv-olvasóval rendelkezők kénytelenek illegális forrásokat keresni.

Ugyanezen a véleményen volt a digitális könyvkereskedelemben vezető Ekönyv.hu igazgatója is. „Jelenleg 40 ezer könyv van fenn az Ncore-on, miközben mi összesen 5 ezer e-könyvet forgalmazunk" – hozta példának Csordás Attila a legnagyobb magyar torrentoldal adatait. Csordás szerint szélesebb kínálattal lehetne csak helyzetbe hozni a legális e-könyvet, mert a digitális változat hivatalos csatornákon is könnyen elérhető, akkor kevesebben választanák a gyakran silány, szerkesztetlen kalózverziót.

Csordás azt is elismerte, hogy a szélsőséges legális-illegális arány abból adódik, hogy a régebben megjelent könyveket nem nagyon adják ki e-könyvben.

A fentieket tesztelendő rákerestem az egyik kedvenc Pelevin-könyvemre, a Metamor szent könyvére, de sehol nem találtam e-könyves változatot. Amikor viszont megkértem egy barátomat, akinek az ismerőse fenn van az Ncore nevű torrentszájton, egyből megvolt.

„A régebbi címeknél nincs könnyű helyzetben a kiadó, mert újra fel kell venni a kapcsolatot a jogtulajdonossal, újra kell tárgyalni a kiadást. Sokszor az e-könyves kiadást új papírkiadáshoz kötik, amit nem biztos, hogy vállalna a kiadó" – vázolta fel a hátteret Csordás.

A kalózok feleslegesen dolgoznak

Az e-könyv-kiadás hazai beágyazottságát jelzi Farkas István története, amely szerint a torrentszájtokra akkor is házilag digitalizált könyveket raknak fel a kalózok, ha abból létezik e-könyves verzió is. Még a lelkes torrentezőknek sem jut eszükbe körülnézni a piacon, pedig egy könyv beszkennelése, szövegfelismerős átalakítása, majd szerkesztése akár 40-50 munkaórát is igénybe vehet, míg az e-könyvet a vízjelek eltávolítása után azonnal fel lehet tölteni.

Bár a kiadók jó része az új címeket már egyből megjelenteti ebben a formátumban is, a forradalom mégis elmarad, mivel nincs a vásárlók arcába tolva a lehetőség. 

Az  Ekönyv.hu vezetője korábban győzködte is a kiadókat, amikor plakátkampányt indítottak, hogy a felületen azt is jelezzék, a könyv digitális formátumban is kapható. A kiadók azonban félelemből, vagy mivel nincsenek érdekelve az e-könyves kiadásban, még ezt a lépést sem teszik meg.

A magyar kiadók egyébként két e-könyves oldal köré gyűlnek. A Bookline, a Lira, a Libri az Ekönyv.hu-n futtatja a kiadványait, a kis független kiadók, az Agave, a Kossuth, vagy a Gabo a Dibook.hu-val dolgozik. Jellemző azonban, hogy a kiadók oldalain a legtöbbször nincs is link a szájtokra, vagy az annyira eldugott, mintha nem akarnának e-könyvet eladni.

Nonszensz EU-szabályozás

„Az e-könyvek terjedését visszaveti, hogy az emberek úgy gondolják, a digitális változat szükségszerűen olcsó” – mondta Velkei Zoltán. Az Agave kiadóvezetője szerint a vásárlók nem szívesen fizetik meg az átlagosan 2 ezer forintos árat, pedig a kiadók nehezen tudnak ezen szint alá menni.

Míg a papírkönyvek az EU-s szabályozás alapján könnyített áfakörbe tartoznak, és csak 5 százalékos adó terheli azokat, az e-könyv Brüsszel szerint nem könyv, hanem elektronikus szolgáltatás, amelyet normál áfa terhel.

Az EU-ban folyik a szabadságharc a rövidlátó szabályozással szemben, teljesen sikertelenül. Két ország önhatalmúlag alacsonyabb áfát határozott meg: Luxemburgban csupán 3, míg Franciaországban 7 százalékra csökkentették az e-könyves adót. El is indult ellenük a kötelezettségszegési eljárás. Ami Luxemburgot annyira nem érdekli, mert a kedvező adózás miatt náluk telepedtek le a nagy e-könyv-terjesztők európai leányvállalatai. Náluk működik például az európai Amazon.

Jogdíj és kalózkodás

Az e-könyvekre ráadásul a szerzők magasabb jogdíjat kérnek. A papírnál megszokott 6-12 százalék helyett 25-50 százalékát is elkérik a kiskereskedelmi árnak. „Nincs kimondva, de a jogtulajdonosok, ügynökségek ezzel a kalózletöltések miatt kieső bevételt akarják pótolni” – vélekedett az Agave kiadóvezetője.

A megkérdezett kiadók egyetértenek abban, hogy a fenti tételekkel, és a digitális változat előkészítési munkáinak árával együtt szinte nem marad haszon az e-könyvön. Miközben a letöltésre szocializált olvasók még ezt az árat is sokallják. Így lehet, hogy az e-könyvnél már a néhány száz darabos eladás is kiemelkedőnek számít, miközben az átlagos fogyás ennek a tizede.

Mindenki a másikra vár

Abban is egyetértés van, hogy a kiadóknak fel kellene készülniük a változásokra. Ennek azonban még a jelei sem látszanak. Farkas István szerint a kiadóknak össze kellene fogniuk, hogy egységesen kommunikálják az e-könyv előnyeit, és azt, hogy hol lehet azokat megvenni.

A hazai könyvpiacon azonban ádáz küzdelem folyik a kiadók közt, együttműködésre nem sok esély van. Velkei Zoltán szerint az illegális letöltés elleni harc elsősorban nem a kiadók feladata, mivel az e-könyves kalózkodás a probléma elenyésző szelete csupán.

A hazai kiadók egyelőre kivárnak, pedig tudható, hogy a piaci viszonyok rohamosan változnak. Halmos Ádám úgy látja, a digitális formátummal párhuzamosan változnak az olvasási szokások is.

„A betűfogyasztás nő, de egyre kevesebben olvasnak hosszú szövegeket. Az elmélyült olvasásra szánt idő csökken”

– mondta a Libri vezetője. Az Ekönyv.hu vezetője szerint a könyvkiadás jövője függ attól, hogy a kiadók alkalmazkodnak-e a változásokhoz. „A fiatalabb nemzedék rengeteg elektronikus eszközt használ, és ezeken keresztül kell megszerettetni velük az olvasást. Ha ez nem sikerül, előfordulhat, hogy később nem olvasnak majd könyvet egyáltalán."

„A hazai könyvszakma egyelőre nem talált megfelelő megoldást arra, hogy miként lehetne az olvasói szokások változásaira reagálni” – tette hozzá a libris Halmos Ádám.

Csordás Attila a liberális megközelítésben látja a megoldást.

„Senki nem fogja leszoktatni az embereket a letöltéstől. Egy svéd kimutatás szerint ugyanakkor a legaktívabb torrentezők az átlagnál többet költenek kultúrára. Ha tehát elérjük, hogy a torrentezés mellett az emberek vásároljanak is, már sikert értünk el. "