Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHarminc éve terroristák rabolták el Demis Roussost
További Kultúr cikkek
- Nádasdy Ádám és Tamás Menyhért a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett
- Van, hogy többet árt, mint használ az orvosi beavatkozás
- Az NKA döntött, ezúttal színházi portálok kerültek veszélybe
- Ezren haltak meg, pedig a lelkész csak jobb életre vágyott
- Az amerikai ítészek remekműnek nevezik a magyar könyvet
Demis Roussos életének 68. évében, szombatról vasárnapra virradó éjjel elhunyt. Viszonylag kevesen tudják, hogy az énekest épp harminc évvel ezelőtt, 1985. június 14-én iszlám szélsőségesek is túszul ejtették.
A Trans World Airlines Flight 847 nevű eset során egy Kairótól San Diegóig közlekedő gépet raboltak el dzsihádisták egy péntek reggel, azzal a céllal, hogy elérjék 700, izraeli őrizet alatt álló, síita muzulmán szabadon eresztését. A járat Athén, Róma, Boston és Los Angeles érintésével érkezett volna meg végállomására, ám nem sokkal az athéni felszállás után két fegyveres síita elrabolta a Boeing 727 típusú gépet. A fedélzeten 145 utas és a 8 fős személyzet utazott.
A gép Róma helyett Bejrútban kapott engedélyt a leszállásra, miután a pilóta azt jelentette, hogy az egyik dzsihádista gránáttal fenyegetőzik. A gépeltérítők itt 19 amerikai nőt és gyereket engedtek szabadon, majd Algériában további 23 fő menekült meg.
A gép végül Bejrút és Algéria között ingázott, több és több utas szabadon engedésével. A rablás egyetlen halálos áldozata végül egy haditengerészeti búvár lett: a 23 éves Robert Deant előbb megverték, később pedig lelőtték.
A görög Demis Roussost a rablást követő negyedik napon engedték szabadon amerikai utastársa, Pamela Smith és a görög-amerikai Arthur Targon Tsidis társaságában. Ehhez egy Ali Atwa nevű libanoni férfit, a Hezbollah nevű iszlamista szervezet egyik tagját kellett szabadon engedni. Az énekesen és társain kívül öt másik görög állampolgár is megmenekült, őket a görög kormány menekítette vissza Algériából Athénba. Ali Atwát 2001-ben az egyik legveszélyesebb terroristaként körözték.
Ronald Reagan, az Egyesült Államok negyvenedik elnöke ekkor azt nyilatkozta:
Bárminemű megtorlás számos amerikai halálát eredményezhetné.
Izrael végül a nyomásnak engedve 31 síita foglyot engedett szabadon.
Ezt követően az első síita politikai pártot, az Amalt vezető Nabih Berri tanácskozni kezdett a brit és az olasz nagykövetekkel, ezzel Szíria is beszállt a tárgyalásokba. Berri ezután a túlélőket egy luxushotelben vendégelte meg.
A gépen maradó túszokat az emberrablók csak azután engedték szabadon, hogy az Egyesült Államok és Izrael is garantálta, hogy az eset után nem lesz megtorlás. Az amerikai utasokat végül alelnökük, George H. W. Bush várta Frankfurtban, innen pedig az amerikai hadsereg wiesbadeni kórházába szállítottak őket, ahol hozzátartozóik várták őket.
Az esetet azóta is az egyik legszerencsétlenebb géptérítésként emlegetik a repülés történetében.