Bence
10 °C
25 °C

Miért tekintünk gengszterként a romákra?

2015.03.13. 22:09

A Gallery8 jelenleg az egyetlen, kifejezetten roma galéria, alapítói is részben roma értelmiségi nők és akadémikusok. A pénteken nyíló, Roma test I. - Nincs ártatlan kép című kiállításukra évek óta készülnek, most végre a Norvég civil alap támogatásával valósulhatott meg a tárlat. Az egyedülálló kiállítás keretében roma értelmiségieket bújtattak a romákhoz fűződő, társadalomban élő, sztereotip szerepekbe. Déri Miklós fotói szinte pszichoanalízis szerűen ragadják meg azt a tekintetet, ami a társadalom által, azaz általunk a romákra szegeződik.

Mint azt Junghaus Tímea művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora elmondta, a kiállítás a roma test politikájáról szóló sorozatuknak első része. Leginkább arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a roma testnek a médiában és a művészetben való megjelenése egy olyan konstrukció, aminek kialakításában maguk a romák nem, vagy csak igen kis mértékben tudtak részt venni.

„Amikor ránézünk egy romáról készült képre, azonnal beindul a faji értelmezés. És a romák is folyamatosan arra kényszerülnek, hogy azzal foglalkozzanak, hogyan tekint rájuk a társadalom. A képeken keresztül ezt a társadalmi tekintetet szerettük volna megragadni, és megmutatni azt a látens rasszista, xenofób tekintetet, ami legtöbbször a romákra vetül” - mondta el a kurátor.

A résztvevők

  • Balogh Rodrigó, a Független Színház rendezője és igazgatója
  • Bársony Katalin, a Romédia Alapítvány igazgatója
  • Bogdán Mária, médiakutató, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kutatója
  • Daróczi Ágnes, kisebbségkutató, polgárjogi aktivista
  • Farkas, Clara, producer, gyártásvezető, Magyar Filmalap
  • Dr. Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős független szakértője
  • Jovanovic, Zeljko, programigazgató, Nyílt Társadalom Alapítvány, Roma Kezdeményezések Osztálya
  • Junghaus Tímea, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének kutatója
  • Kállai Bettina, zenei producer
  • Rostas, Iulius, szociológus, PhD, a Corvinus Egyetem oktatója
  • Taba, Marius, monitoring and evaluation officer, Roma Oktatási Alap

A romákkal kapcsolatos sztereotípiák bemutatására azért is választották éppen a fotó műfaját, mert a hosszú múltra visszatekintő magyar etnográfiai és szociofotó jelentősen hozzájárult a romákról való kép kialakulásához. A magyar szociofotó idevonatkozó képeit most a kiállításhoz részletesen áttekintettek, és Junghaus Tímea szerint az egész felhozatal elkeserítő képet mutat. Van olyan sorozat, ahol láthatóan direkt gomboltatják ki a fiatal cigány lányokkal a blúzukat. Számos, a társadalomban ma is élő sztereotípia a szociofotóból jön, például a roma nők túlszexualizálása. A szoptató roma nő, egyfajta cigánymadonna ábrázolása például a 19. században terjedt el, és azóta is mélyen él a köztudatban.

A romákról való diskurzust ma is legtöbbször még olyan képek tematizálják, melyek a múlt századról maradtak ránk. "A rasszista hirdetések és propaganda egy másik csoportja a romákat lealacsonyító plakátok és képek. Ezek ideológiai manipuláció ügynökei, melyek kárt tesznek a roma emberekben.  A rasszista képek tudatosan torzítják és manipulálják roma tárgyukat, amíg az a maximális undor kiváltására alkalmas lesz. Ezt a gyakorlatot leplezi le a nagy botrányt kavart szlovák választási plakát, amely modelljét feldagasztotta, kitetoválta, besötétítette, majd felékszerezte a szlovák SNS párt. A plakáton az olvasható „Ne etessük azt, aki nem akar dolgozni”. A képen szereplő férfinak, fogalma sem volt arról, hogy egy cigányellenes plakáthoz kívánják a fotóját felhasználni"" - írja Junghaus egyik tanulmányában. A mostani kiállítás is részben azt mutatja meg, hogyan manipulálható a romák vizuális megjelenítése, és hogy a romákról kialakult képnek sokszor köze sincs a valósághoz. 

A kiállításon gondosan kiválogatott jelmezek segítségével roma értelmiségiek jelenítenek meg sztereotip roma szerepeket, így megjelenik a "gettólakó", a "gengszter", a "szexmunkás", a "cigány király", "cigány jósnő", "vajda", a "pipás cigány asszony", a "cigánylány" és a "cigányzenész". Mellette pedig látható mindenkinek a civil képe is. A jelmezeket Szakos Kriszta válogatta, de mint Junghaus Tímea elmondta, mindenki hozzátette a magáét. A kiindulási pontok a művészettörténeti alapképek voltak, amiket aztán folyamatosan aktualizáltak a mai társadalmi sztereotípiáknak megfelelően. A civil képeken mindenki a maga ruhájában szerepel, ott nem öltöztettek senkit, mindenki magát adja.

A szervezők szerint a kiállítás által újra felmerülnek a régi kérdések: Mit látunk és miként láttatjuk a roma testeket? Melyek azok a társadalmi, politikai és kulturális gyakorlatok, amelyek átírják a roma emberek testképét? A kiállítás, és a Gallery8 küldetése első sorban a roma test – és ezen keresztül a roma emberek felszabadítása. Hiszen még mindig rengeteg az olyan kulturálisan beágyazott cselekvés és beszédmód a társadalomban, amely a romákat nem egyenrangúként kezeli.

Gallery8, Mátyás tér 13. A kiállítás 2015. március 13. és április 3. között tekinthető meg.
Kurátorok: Kóczé Angéla, Junghaus Tímea, Bak Árpád
Fotó: Déri Miklós

A roma test politikája

A roma test politikája egy szerteágazó és interkulturális kiállítási és oktatási program, melyet a Gallery8 roma művészek és értelmiségiek részvételével valósít meg. A háromrészes kiállítás a roma test politikájának feltárására vállalkozik a jelenkori Európában, a romák és főként a roma nők ábrázolását és részvételét kutatva a művészetekben, a médiában és a közéletben.

A most bemutatásra kerülő fotósorozat csak egy részét képezi annak a kutatásnak, ami roma test politikájára irányul. Következőleg a roma szociofotókból válogatva nyílik kiállítás április 8-án, a nemzetközi roma napon, a záró kiállítás pedig egy angol roma fotós, Delaine LeBas kiállítása lesz.