Moszkva még finnugornak hisz minket

Aki azt gondolja, hogy újabb gesztussal jeleztük Moszkvának közeledési szándékunkat a gázszerződés és a titkos atommegállapodás után, miközben a világ épp szembe menne, azoknak gyorsan szólunk, hogy az orosz kulturális napoknak ehhez semmi közük. A március 19-től április 3-ig  tartó rendezvénysorozatról még 2013-ban állapodott meg a magyar és az orosz kormány.

Ahogyan még 50 másik országgal – árulta el a Műpában az orosz kulturális miniszter helyettese, Alla Manyilova. És hiába tört ki azóta az ukrán válság, indultak gazdasági szankciók Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai szeparatisták burkolt  támogatásáért, a kulturális rendezvényeket mindez nem befolyásolta.

De nem csak Magyarország merítkezik meg a kulturális keleti szélben. Tavaly orosz-brit kulturális napok voltak, turizmussal vegyítve hasonló kölcsönös rendezvénysorozata volt Oroszországnak Svájccal, Franciaországgal, Olaszországgal, Ausztriával. Nem maradt el a félezer betervezett rendezvényből egy sem, csupán a londoni tudományos múzeumba  tervezett űrkutatási kiállítás csúszott át idénre.

Ebben az évben spanyol-orosz kulturális, jövőre turisztikai év lesz, és hasonló készül Franciaországgal is, miközben Görögország egyenesen nemzeti évet tart Oroszországban és viszont.

A budapesti rendezvénysorozaton

• a Nemzeti Színházban vasárnap Gogol Háztűznézőjét adta elő vasárnap az Alekszandrinszkij Szinhez társulata
• A Műpában 11-18 éves orosz zenészekkel adott gálakoncertet Csajkovszkijtól Ravelen, Liszten át Gershwinig

• Hétfőn a ugyanott finnugor népzenei koncerttel lép fel az Udmurt  Köztársaság Állami Akadémiai Ének- és Táncegyüttese

Eközben az budapesti Orosz Kulturális Központban fotókiállítás és zenei rendezvények zajlottak.

A Műpában Farkas Bertalan is találkozott Manyilovával, aki most ismerkedett meg az első magyar űrhajóssal. Farkas elárulta – miközben ösztönösen kivette a tollat a kezemből és autogramot firkantott a füzetembe –, hogy szereti a zenét, és itt ezúttal az új tehetségeket lehet hallani. A londoni űrkiállításról sajnos nem tudott részletekkel szolgálni.

Csajkovszkijt Udmurtföldről

Én három évig ügyetlenkedtem a mindössze három húros balalajkával - ebből kettő ráadásul egyformára van hangolva - egy akkora nagy művésznél, aki már Csajkovszkij születésének 100. évfordulóján is neves előadó volt. Csajkovszkij egyébként idén lesz 175. Sajnos Viktor Elfelejtettemkicsovics nagyságát akkor nem értettem meg, csak azt láttam egyetlen pengető mozdulatából, hogy nem lesz belőlem a balalajka Paganinije. Pár évig  még vállaltam hogy véresre pengessem a mutatóujjam az órán - persze, ha előtte néha  gyakoroltam volna, talán nem járok igy - és valamiért vállalta Viktor bácsi is. Mindenesetre ha háromszöget látok, a mai napig elfog a lelkiismeret-furdalás. Nem is beszélve arról, ha gyerek előadókat hallok, akik annyi idősen adnak elő színpadon Csajkovszkijt, mint amennyi idősen én a "Csernyec varil pivo" kezdetű nyekergést. 

Csajkovszkij egyébként, akit Viktor bácsi nem csak 100., de a 150. évfordulón is szinpadi fellépésével ünnepelt, Udmurtföldön született. (Szerencsére a "nem tradicionális kapcsolatok propagálása fiatalkorúak körében" cimű törvény kissé tág lehetőségeket adó értelmezésébe egyelőre nem fér bele a homoszexuális Csajkovszkij darabjainak előadása.)

"Udmurtföld Magyarországhoz is közeli, nemzeti tradícióival és nyelvével" - mondta Manyilova, amire azért minden finnugrista elmormolja, hogy "dehát a hanti-manysi a legközelebbi". A finnugor rokonság hangsúlyozása fontos elem, a brosúrában kulturális miniszter írásos köszöntőjében is kiemelte. Látszik, hogy az egyébként az orosz iskolákba egyen-történelemkönyveket követelő Vlagyimir Megyinszkij nem lapozgat magyar egyen-történelemkönyveket, mert akkor tudná, hogy az ezt vitató szubkultúra már terebélyesedik itthon. 

Ha nem kell zürjén, itt a baskír

Persze Oroszországnak nem csak az nem jelent gondot, ha a diverzifikáció jegyében az orosz gázról az orosz atomra váltunk, hanem az sem, ha egyszer tarsolyos sámán lesz a magyar kulturális ügyek felkent képviselője: ha a finnugor már végképp nem lesz trendi Magyarországon, akkor Moszkva előveheti a nála lévő türk népeket is.

Manyilovának egyelőre a tarsolyos sámánminiszter helyett be kell érnie egy református lelkésszel: hétfőn Moszkvában ugyanis már az emberi erőforrások miniszterét, Balog Zoltánt fogadja "egy népes delegáció élén".

Ez már a magyar kulturális napok megnyitója lesz.  Magyarország Moszkvában a Puskin Múzeumban indít egy Munkácsy-kiállítással, de lesznek rendezvények Szentpépterváron, Nyizsnyij Novgorodban, Kazanyban és Jekatyerinburgban is. Lesz kortárs kiállítás és rocknap is, mert a cél - idézte Manyilova  Balla János moszkvai magyar  nagykövetet -, hogy megcélozzák a fiatal közönséget is, és Magyarország más oldalát is bemutassa.

Erre máskor is volt kisérlet: 2010 előtt a magyar kulturális központ szervezésében a Krétakör adta elő teltház előtt társadalomkritikus darabját Moszkvában. Hasonlóan tökös akcióra most  nem számítok.

Manyilova  nem ért a focihoz

A miniszterhelyettes mielőtt Szentpéterváron kormányzóhelyettes lett volna, újságíró volt, a peresztrojka idejétől 2004-ig. Kézenfekvő lett volna, hogy újságírói múltja miatt véleményt mondjon arról a törvényről, amely szerint a bloggereknek a sajtóorgánumokhoz hasonlóan regisztráltatniuk kell magukat, ha látogatottságuk napi háromezer felett van. "Nem vagyok blogger, nem tudnám megfelelően kommentálni a törvényt" - hárította el a választ az egyébként beszélgetésre nyitott Manyilova. Az idén elfogadott sajtótörvénnyel kapcsolatban - amely 2017-től húsz százalékban húzza meg a külföldi tulajdon arányát a televízió- és rádióadóknál, valamint a nyomtatott vagy elektronikus sajtónál - megjegyezte: külföldi példa van rá, Oroszország ebben nem talált ki semmi újat.