Ilona
16 °C
33 °C

Közeleg az iszlám hatalomátvétel Európában?

2015.04.23. 13:15

Michel Houellebecq legújabb könyvének megjelenése alkalmából a Behódolás legfontosabb kérdései mentén az iszlámról, multikulturalizmusról, európai bevándorlásról rendezett konferenciát a Magvető könyvkiadóval közösen a Republikon Intézet a Mozsár kávézó felső szintjén, ami a szerző műveit kísérő óriási érdeklődésnek megfelelően szinte teljesen megtelt, száznál is többen voltak kíváncsiak a könyv bemutatójának első részére, amin még Vágó Istvánnak is csak az egyik ablakban jutott hely.

A szűzkézzel érkező közönséget ráhangolandó, a könyvet bemutató Láng István és Tótfalusi Ágnes, a szerkesztő és fordító is elmondta, hogy szerintük a legkevésbé sem iszlámellenes műről van szó, az pont mindenki másra nézve nem hízelgő. Felolvastak egy-egy jól eltalált részletet, amivel a Behódolás politikai vonalát, és az emberi, egzisztenciális réteget is sikerült megragadni (a könyvről írt kritikánkat itt olvashatják>>>).

Erre azért is szükség volt, mert elég gyorsan kiderült, hogy az utánuk következő két kerekasztal összesen kilenc résztvevője közül is csak ketten olvasták a könyvet. Ugyan a konferencia nagyobbik része nem közvetlenül a Behódolásról, inkább az abban felvetett kérdések továbbgondolásáról szólt, de így nem éppen a legszerencsésebb nyitókérdés volt mindenkihez, hogy mennyiben tartja provokációnak a művet. Ezt leszámítva azonban Szederkényi Olga moderátor, volt párizsi tudósító pont elég magyarázatot fűzött általában a könyvre épülő kérdéseihez, amikre reflektáltatni akarta a résztvevőket, így összességében releváns, és érdekes beszélgetés folyt.

Most akkor az, vagy sem?

A Behódolás egy észből írt könyv, ahogy Houellebecq is magát építette fel, nem pedig mások őt

– mondta a kerekasztalok résztvevői közül a könyvet olvasó György Péter esztéta, aki francia irodalmi, nemes provokációnak tartotta. Azt is hozzátette, hogy a 40-50 oldalanként következő szexuális jelenetek már szinte slágerlista-, kötelesség-szerűen tűnnek fel újra meg újra. Szerinte az észből írt irodalom nem időtálló termék, nem összehasonlítható azokkal a művekkel, amiket többször újraolvasva is úgy érzi, hogy még sehol sem tart a megértésükben.

Soós Eszter politológus, a Francia politika blog szerkesztője és a könyv másik olvasója azt mondta, neki tetszett a provokáció és valódi jóslat között félúton lebegő könyv, ami mögött impresszív kutatási munka áll, és a legbelsőbb félelmeket, az identitás legmélyének kérdéseit tudja felkelteni az olvasóban. Arról is beszélt viszont, hogy valójában a szocialisták és a jobbközép szavazóbázisának leírt reakciója miatt sem reális abban a formában, ahogyan Houellebecq-nél hatalomra kerül 2022-ben a mérsékelt muszlim párt.

Európa szerepfelfogása

Leginkább a multikulturalizmusról szóló második kerekasztal mellett egymás mellett ülő György Péter és Seres László, a hvg.hu újságírója között alakult ki többször is vita, volt, hogy egymás szavába vágva próbálták magyarázni igazukat, de abban a konferencia résztvevői egyetértettek, hogy az európai multikulturális modell, különösen az integráció és az asszimiláció között álló francia változat nem működik. Seres szerint az iszlám nem ment át modernizáción, követői olyan kulturális hagyomány őrzői, ami nem való Európába. Mint mondta, Amerikában működött az asszimiláció, Európában azonban semmilyen módon nem kellett integrálódniuk a muszlimoknak.

A liberális demokráciának meg kell védenie magát egy új totalitárius kihívástól, amit az iszlám jelent

– mondta, kirekesztő ideológiának nevezve az iszlámot. György szerint viszont Seres homogenizált, ugyanolyan erős tendenciának látja, hogy török lányok nem hajlandóak férjhez menni a nekik kijelölt férfihez, hanem inkább németet választanak, és ezzel integrálódnak. Fontosnak nevezte azonban, hogy azt képviselni kell, hogy az emberi jogok Európában mindenkire vonatkoznak.

Seres szerint állást kellene foglalni individualizmus-kollektivizmus, racionalitás-irracionalitás kérdésében, miután az iszlám az elképzelhető legirracionálisabb dolog, ami Európával történhet, a problémát pedig radikális iszlámnak hívják. Szerinte azonban Európa elvesztette önmagát, ezért nem fog tudni normális válaszokat adni.

Sírógörcsöt kapok attól a kijelentéstől, hogy Európa elvesztette önmagát

– mondta az esztéta, aki szerint azt is meg kellene nézni, hány százmillió európai lakosból lesz a becslések szerint 2030-ra 58 millió muszlim, mielőtt Európa iszlamizálódásán rugózik valaki. Hozzátette, hogy Európára sem lehet általános alanyként hivatkozni, hiszen eltérő álláspontok, helyzetek vannak az országokban.

Derdák Tibor szociológus, a sajókazai Dr. Ámbédkar buddhista iskola igazgatója Indiát hozta fel példaként, ahol a legnagyobb muszlim közösség él a világon, de a kérdést sokkal ügyesebben kezelték, mint más országok. "Nem ködös kulturális értékekre kellene hangsúlyt fektetni, hanem az emberi jogok, jogállam, demokrácia értékeire mindenféle vallási szörnyűségekkel szemben" – mondta. Van honnan példát venni Európának, és Magyarországnak is, mondta, megemlítve a Kúria szerdai ítéletét, amivel szerinte kimondták, hogy a vallásszabadság megelőzi a szegregáció elleni jogot, így a katolikus egyház hatalma fontosabb az emberi jogoknál. Seres szintén elképesztőnek nevezte a Kúria döntését.

Az iszlám és Európa

A magyar borítóból külön ügy lett

A hétfőn megjelent magyar fordítás egyébként a francia sajtóban az eredeti könyvhöz hasonlóan külön – amúgy a magyar belpolitikai helyzet teljes félreértésén alapuló – vitákat váltott ki az ehhez a változathoz kiválasztott borítóképpel, egy nikábban ábrázolt Mona Lisával. Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója korábban azt mondta, hogy a borító nem iszlamofób, hanem arra utal, hogy Európa az iszlámtól való félelemtől milyen hisztérikussá vált. A bemutatón hozzátette, hogy olyan borítót kerestek, ami elég kifejező, felmerült lehetőségként még az Eiffel-torony félholddal a tetején – ez végül a spanyol verzióra került.

Az első kerekasztal résztvevői a könyvről csak, mint jelenségről tudtak nyilatkozni, de Rostoványi Zsolt a a magyar borítót önmagában is picit provokatívnak nevezte, és N. Rózsa Erzsébet is úgy vélte, az interpretációk eltérhetnek, lehet, hogy sokaknak a nikábos Mona Lisa nem rossz értelemben provokatív, de a muszlim közösségben ezt máshogy élhetik meg. Sulok ehhez azt fűzte hozzá, hogy a kisebbség teljesen máshogy él meg egy ilyen képet, mint a többség, kevés nő jár ilyen viseletben, mint ami a borítón van, a könyv pedig alkalmas arra, hogy ijesztgessen. Szőnyi Szilárd a könyvről azt mondta, hogy az nem annyira a jövőről, inkább a jelenről, a saját fóbiáinkról szól. A könyvet jellemző dekadencia, nihilizmus távol áll tőle, de fontos lehet, ha hitelesen mutatja be a hit nélküli Európa nehézségeit. A kerekasztaluk ötödik tagja, Tarjányi Péter a problémakör felvetését nevezte fontosnak.

A konferencia első, Európa és az Iszlám nevű felében N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója olyan vallásnak nevezte az iszlámot, ami a közösségben érvényesül, de egyben egy életforma is, ami abból következik, hogy törvényvallás, vagyis akkor jó egy hívő, ha ez alapján éli egész életét. Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora azt mondta, nem tenne negatív jelzőket az iszlám elé, mert minden világvallás nevében követtek már el borzalmakat. Az iszlámra hivatkozva használják fel a vallást saját céljaikra szélsőségesek, de szerinte ez messze áll az iszlám szellemiségétől. Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz újságírója azt mondta, hogy miközben a keresztény vallás visszatért hitbuzgalmi mozgalmi gyökereihez, addig az iszlám most hasonlóan működik, mint a kereszténység a középkorban.

Ha Európára vetítve merül fel a kérdés, N. Rózsa szerint már azt is nehéz meghatározni, mit értünk európai iszlám alatt. „Közös a vallás, a vallásgyakorlás egyes részei, de ez nem jelenti azt, hogy világ proletárjai egyesüljetek" – mondta, hozzátéve, hogy a németeknek például a török bevándorlók a muszlimok, míg a franciáknak a magreb országokból érkezők. Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke arról beszélt, hogy az Európában élő muszlimok nem egy entitás, sokféle kulturális háttérrel rendelkeznek, sokféle megnyilvánulásai ugyanannak a vallásnak.

Nem a keleti országok előretolt helyőrségei vagyunk, legfeljebb hidat képezünk, de nem az ő érdekeiket képviseljük Európában

– mondta.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint sokan vesztik el az életterüket Szíriában, Irakban, de a menekültáradattal gazdasági szempontból nem tud mit kezdeni Európa, ami nem lábalt még ki teljesen a gazdasági válságból. Emellett szerinte mindenfajta értéknélküliség jellemző az európai társadalomra, elsősorban a pénz, a siker iránti vágy jelenik meg a mindennapokban, a radikálisok által megszólított fiataloknál pedig általában a családi háttérrel is probléma van.

Rostoványi szerint nincs áthidalhatatlan ellentét az iszlám és Európa értékei között, nem az iszlamizmus szélsőséges interpretációja alapján kell általánosítani. Önmagában az nem probléma, hogy muszlim közösségek élnek Európában, de ha a multikulturális társadalmakban fellépő válságot nem sikerül kezelni, az problémákat jelenthet, és nem optimista, hogy ebben rövid távon dűlőre lehetne jutni. Márpedig az integráció elmaradását, az identitásválságot jól felismerték a fiatalabbakat megszólító radikális imámok. Rostoványi szerint Európa mellett a gyökerénél is kezelni kell a problémát, ez pedig például Szíriában, Irakban, Jemenben van. Ez a Nyugat felelőssége is, beleértve az Egyesült Államokat, hiszen számos folyamat beavatkozások miatt indult el, mondta.