Nemzeti siránkozás vagy jogos igény a vár felújítása?

Gyorskonferenciát rendezett a királyi palota jövőjéről a Párbeszéd a Várért Kezdeményezés, ami március 27-én tartotta alakuló ülését. Céljuk, hogy a budai Várral és a királyi palotával kapcsolatos kormányzati tervek megvitatása nyilvános legyen. Konferenciájukra a Nemzeti Hauszmann-bizottság minden tagját meghívták, de csak hárman jöttek el előadást tartani, - bár a közönség soraiban többen ott voltak.

A bírálók egyébként hevesen lerohantá a kezdetekkor a palota kormányzati felújítási terveit, nem csoda ha besértődtek, olyannyira, hogy jövő héten ellenkonferenciát szerveznek, nem is gyorsat, hanem kétnaposat, amin Lázár Jánostól kezdve, Fekete Györgyön át L. Simon Lászlóig mindenki felvonul, hogy bizonyítsák, miért jogosak a várral kapcsolatos elképzeléseik. Erre a konferenciára nem hívták meg a Párbeszéd a Várért Kezdeményezést,

miközben nagyjából 200 milliárd forint közpénzről beszélünk. Ami L. Simon László szerint meglesz,ez nem is lehet kérdés.

A Párbeszéd a Várért Hauszmann-bizottsághoz intézett nyílt levele már némileg békülékenyebb hangnemet ütött meg, csakúgy mint a konferencia, ami elég egysíkú volt, mivel csak azok jöttek el, akik ellenzik a palota felújításának jelenlegi tervét. A jövő hetire pedig nyilván csak azok mennek, akik támogatják,

Miközben még mindig nem világos, mi is lesz akkor a palotában, amit az utóbbi hírek szerint 98 százalékban kulturális célokra fognak használni, - bár azt még nem tudjuk, hogy mire. Pedig én nagyon figyelmesen hallgattam L. Simon Lászlót a múltkor a Hauszmann-bizottság második ülése előtt, de csak annyit mondott többször, hogy majd kiállítások lesznek.

Szerdán minden előadó hangsúlyozta, hogy a vár felújításától nem választható el a Liget projekt, hiszen a kettő szervesen összetartozik. Az ugyanis, hogy a Várban kormányzati funkciókat képzelnek el, egyértelművé tette, hogy az ott lévő kulturális intézményeket valahová tenni kell. A Liget projektről kormányközeli kapcsolatok is kezdték azt mondani, hogy bedőlni látszik, de a kormány ezt cáfolta, hangsúlyozva, hogy már idén is 30 milliárd forintot költenek rá. Miközben a tegnapi konferencián is több előadó azt hangsúlyozta, hogy

Kévés György építész szerint a kormány egyáltalán nem vette figyelembe az észrevételeiket a Liget projekttel kapcsolatban, például azt a javaslatot, hogy ne tegyék tele épületekkel a Ligetet. Ő és kollégái például a Néprajzi múzeumnak a Kilián laktanyát javasolták, ami egy ideális hely lenne szerintük, jól megközelíthető helyen van, és üresen áll. Bár A Magyar Néprajzi Társaság éppen ma jelentette be sajtóközleményben, hogy köszönik, de ők alig várják, hogy a Ligetbe költözzenek.

Miközben, mint arra a tegnapi konferencián többen is rámutattak, a kultúra és a múzeumok sorsa igazából nem sok embert érdekel, nem volt felháborodás azon sem, hogy Budapest talán egyetlen európai szintű múzeumát, a Természettudományi múzeumot úgy paterolják ki jelenlegi helyéről a Ludovika épületéből, hogy az embernek még csodálkozni sincs rajta ideje. 

Búza Péter várostörténész is arra hívta fel a figyelmet, hogy katasztrofális állapotban vannak a budapesti múzeumok, a Közlekedésivel talán már lesz valami, de a Vajdahunyad vára a Mezőgazdasági múzeummal majdnem összedől, csakúgy mint az Olof Palme ház. Búza szerint érthetetlen, hogy miért akarnak minden kulturális intézményt kipaterolni a várból, hiszen bőven lenne hely a reprezentációs funkciók mellett a kulturális dolgoknak is. Berendezhetnének tróntermet a felújított palotában, ha ez a vágyuk, úgy, hogy mindeközben a múzeumok is maradnak. A legújabb határozat értelmében egyébként nem csak a múzeumok és a Széchenyi Könyvtár költözik egyébként, hanem a MTA kutatóintézetei is.

A konferencián előadó építészek amellett is érveltek, hogy nem csak historizáló stílusban kellene gondolkodni, ha a Városligetet békén hagynák, és a várban hoznák létre az új múzeumi negyedet, modern épületekben is lehetne gondolkodni, ahogyan Zoboki Gábor is tette legutóbb, aki nagy meglepetésre az új galériáta Várban képzelte el.

Sokan érveltek amellett, például Gyáni Gábor történész is, hogy Buda elmúlt kétszáz éves fejlődése azt mutatja, hogy a városrésznek sokkal inkább kulturális funkciója van, mintsem kormányzati, semmi nem indokolja tehát azt, hogy most ne így legyen. Beleznay Éva urbanista szerint, nem az építészeti részletek a fontosak, hanem hogy van e valami terv, ami mentén haladnak, márpedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormánynak semmilyen kidolgozott terve sincs, csak kapkod össze-vissza. Ami van, az sem nyilvános. Hangsúlyozta még, hogy fölösleges a turistákra hivatkozni,